2021. augusztus 03. 7:00

Keresleti nyomás az építőipar piacán

Otthonteremtés, beruházás-ösztönzés, kormányzati infrastrukturális beruházások: az építőipar termékei és szolgáltatásai iránti kereslet meghatározó tényezői. A lakossági, vállalkozási és kormányzati kereslet felfutása megközelítőleg azonos időszakra esett az építőiparban. Ezeket a témákat járja körbe alábbi cikkünk. 

Az építőipar termékei és szolgáltatásai iránt alapvetően három oldalról támad kereslet: a lakosság, a vállalkozások és a kormányzat felől. Mivel a piacon az árak a kereslet és a kínálat egyensúlya szerint változnak, célszerű a keresletet befolyásoló tényezők áttekintése.

A 2016. évtől kezdődően a lakosság jövedelmi helyzete javult, az átlagos reáljövedelem a pandémiát megelőző időszakig az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. Javult a foglalkoztatás, csökkent a tartós munkanélküliség, nőtt a lakosság összmegtakarítása és nettó vagyona. Ehhez az alapvetően is kedvező tendenciához társult a kormányzat otthonteremtési szakpolitikája, melynek eredményeképp a lakosság kedvező hitelekkel és/vagy támogatott módon tudott akár új, akár használt ingatlanhoz jutni: vásárolni vagy építtetni. Összességében tehát a háztartások ingatlankereslete nőtt.

 

abra_1

 

A vállalkozások a 2017. évtől kezdődően futtatták fel beruházásaikat, és a pandémiát megelőző 2019. évig a beruházások értékének növekedése közel egyenletes, évi 16-20%-os volt. Természetesen ezeknek a beruházásoknak csak egy része építési beruházás, de a statisztikák egyértelművé teszik, hogy a legnagyobb volumenváltozás a különböző épületek építése közül az ipari épületek és raktárak, valamint a két- vagy többlakásos épületek építése terén történt. A kormányzati szakpolitikák mind az építőiparban tevékenykedő vállalkozások részére célzott, mind a vállalkozási szektor részére közvetlen beruházások ösztönzésére alkalmas programokat tartalmaztak.

 

abra_2

 

A költségvetési szervek beruházásainak, és azon belül építési beruházásainak volumenét befolyásolták az európai uniós, hét éves költségvetési ciklusok szerint megtervezett támogatások. A 2007-2013. évi uniós költségvetési ciklus magyarországi és más uniós tagállamokra is jellemző tapasztalatai azt mutatták, hogy a ciklus elején lassan indulnak a fejlesztési programok, de a ciklus végén, illetve az azt követő – az uniós támogatások elköltését még lehetővé tevő – két évben a programok végrehajtása és az uniós források lehívása rohamtempóban változik. Igaz volt ez a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra is.

Az építőipar termékei és szolgáltatásai iránti, kormányzati oldalon jelentkező kereslet növekedés eredményei elsősorban az utak építése terén jelentkeztek, de termelési értékét tekintve kiemelkedő volt a helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik építése is. A közlekedési infrastruktúra építésének 2019. évi termelési értéke összességében a 2016. évi érték háromszorosát is meghaladta. Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a 2017. évtől kezdve a pandémiát megelőző időszakig a kormányzati szektor jelentős mértékben növelte, a 2020. évben kissé csökkentette beruházási keresletét.

Láthatjuk tehát, hogy az építőipar termékei és szolgáltatásai iránti kereslet a koronavírus okozta válságot megelőző időszakig nőtt, a lakosság és a vállalkozási szektor növekedését több kormányzati program is ösztönözte. A válság évében a lakosság és a vállalkozások keresletének jelentős csökkenése mellett a kormányzati kereslet csak kis mértékben csökkent, az építőipart összességében keresleti piac jellemzi.