A fenntartható fejlődés megvalósításának programja
A fenntartható fejlődési célok (SDG - Strategic Development Goals) megvalósítására kidolgozott nemzetközi együttműködési terv, az Agenda 2030 összesen 17 célt, ezeken belül 169 részcélt tartalmaz. a célok teljesítésének nyomon követését globális indikátor keretrendszer támogatja, ami jelenleg 232 globális mutatót (GSDG) tartalmaz. Az Agenda 2030 teret enged a regionális, illetve a nemzeti szintű adaptációnak is, így a globális lista mellett a nemzetállamok saját indikátorrendszert alakítottak ki.
Az ENSZ GSDG indikátorrendszeren keresztül maga is értékeli a célok teljesítését, időközi állapotát, amelyről az ún. globális fenntarthatósági fejlődési jelentésben adnak számot. A fenntarthatósági célok meghatározását követően kiadott első ilyen jelentés 2019. szeptemberében jelent meg, a legfrissebb jelentés pedig a 2021-es.
Egyes területeken sokkal határozottabb fellépésre van szükség, főként miután a COVID-19 világjárvány szinten minden területen visszaesést hozott (1)
Az első, 2019. évi ENSZ jelentés fő üzenete az volt, hogy bár számos pozitív kezdeményezés történt, a világ mégsem halad olyan úton, amely az SDG-ket felépítő összesen 169 feladat mindegyikének végrehajtását lehetővé tenné. A trendek különösen négy dimenzió – így a növekvő egyenlőtlenségek, az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és az emberi tevékenységből származó hulladék növekvő mennyisége – mentén veszélyeztetik a SDG-k megvalósítását. Emellett azon kulcsterületekre/belépési pontokra is felhívja a figyelmet, amelyek az SDG-k közötti kölcsönhatásokon keresztül különösen alkalmasak a célkitűzések megvalósítása irányában történő előrelépéshez. Ezek a kulcsterületek: az emberi jólét és képességek, fenntartható és ésszerű gazdaságok, élelmezési rendszerek és táplálkozási szokások, szén-dioxid mentes energia és egyetemes hozzáférés, városi- és peremterületek fejlesztése, globális környezetvédelem.
A 2021. évi, legutóbbi jelentés kiemeli a COVID19 járvány negatív hatásait, amely mindenhol visszalépést jelentett a fenntartható fejlődés számára. Az SDG-k 2015-ös elfogadása óta először a 2020. évi globális átlagos SDG-index pontszám csökkent az előző évhez képest: a csökkenést nagymértékben a megnövekedett szegénységi ráta és a munkanélküliség okozta a járvány kitörését követően. A COVID19 járvány rámutatott, hogy az ökoszisztémák és a természet károsodása más zoonózisos betegségek kialakulásához is vezethet, legközelebb valószínűleg sokkal magasabb halálozási aránnyal. Az éghajlatváltozás továbbra is meredek növekedéshez vezetett a természeti katasztrófák bekövetkezésében, ilyenek voltak az aszályok, tájfunok, az emelkedő tengerszint hatásai és a hőhullámok. A világjárvány hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani az előrehaladást az egyetemes egészségügyi ellátás felé, továbbá elengedhetetlen az egyetemes hozzáférés a kulcsfontosságú infrastruktúrához, különösen a digitális infrastruktúrához.
Hazánkban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia biztosítja az előrehaladást
Magyarország még az SDG-k elfogadását megelőzően alakította ki saját fenntartható fejlődési stratégiai keretrendszerét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát (Keretstratégia) az Országgyűlés a 18/2013. (III. 28.) OGY határozatával fogadta el. A Határozat 3. § b) pontja a Kormányt kéri fel a fenntartható fejlődést mérő mutatókészlet kidolgozására, a kidolgozott mutatók rendszeres megállapítására és kiszámítására, értékelésére és felülvizsgálatára. A Keretstratégia a 8. fejezetében a Kormányt, a KSH-t és a tudományos műhelyeket „hívja fel” mutatókészlet kidolgozására. A Keretstratégia 34 stratégiai célt és ezekhez kapcsolódóan 77 teendőt (eszközcélt) tartalmaz.
A Keretstratégia elfogadása időben megelőzte az SDG-k elfogadását, ezért előbbi értelmezési rendszere, megfogalmazott céljai utóbbiakra nem lehettek tekintettel. Ennek ellenére a két program számos helyen illeszkedik egymáshoz, a Keretstratégia több ponton egyezik, összecseng az ENSZ céljaival. A Keretstratégia 2013-2014. közötti időszakot felölelő előrehaladási jelentésének 2. sz. mellékletében foglalt elemzés szerint az SDG-k 169 eszközcélja közül – a külügyi, fejlesztési együttműködési, intézményfejlesztési jellegű eszközcélok (58 db) elkülönítése és a Magyarország számára nem releváns eszközcélok (28 db) kiszűrése után –83 db eszközcél tartozik a Keretstratégia hatáskörébe (az SDG-eszközcélok 49%-a).
Az Agenda 2030 teret enged a regionális, illetve a nemzeti szintű adaptációnak is, így a globálisan meghatározott mutatószámok mellett az országcsoportok és nemzetállamok saját indikátorkészleteinek kialakítására is sor került. Magyarország a keretrendszer formálásában a kezdetektől aktívan részt vesz, így országunk rendelkezik a nemzetközi példák alapján, azonos tartalommal, jogszabályokban meghatározott mutatókkal és egyedi, országspecifikus mérőszámokkal is. A mérőszámok kialakításában közreműködő Központi Statisztikai Hivatal (KSH) támogatta a globális indikátorlistához szükséges hazai adatok koordinálását, a mutatószámok véglegesítését, az adatigények feltérképezését, a hiányok, illetve a lehetséges adatforrások beazonosítását.
A fenntartható fejlődési célok teljesülésének alakulását a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) is nyomon követi. Az NFFT 2008. október 10-én alakult meg öt párti konszenzussal az Országgyűlés kezdeményezésére, annak tanácsadó, érdekegyeztető szerveként, feladata a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés figyelembevétele, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése, a 2015-ben elfogadott Nemzetközi Fenntarthatósági Célok (SDG) implementálása. Az NFFT kétévente Előrehaladási Jelentésben számol be a társadalomnak és az Országgyűlésnek a Keretstratégia végrehajtásáról.
A legfőbb ellenőrző intézmények aktív közreműködésére is szükség van a célok megvalósításához, ellenőrzéssel való támogatásához
A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) 2017-2022 közötti évekre vonatkozó stratégiájának egyik átfogó célja az ENSZ által meghatározott, 2030-ig szóló fenntartható fejlődési stratégiai célok megvalósításának előmozdítása az ellenőrzés eszközeivel. A 2016-os XXII. INTOSAI kongresszus, az INCOSAI ehhez négy megközelítést azonosított:
- a nemzeti kormányok felkészültségének értékelése a fenntartható fejlesztési célok végrehajtására,
- teljesítmény-ellenőrzés elvégzése az SDG-kkel összefüggésben, amelyek során a számvevőszékek a legfőbb kormányzati programokat értékelik a 3E szempontjából,
- hozzájárulás a 16. SDG végrehajtásához, amely a hatékony, elszámoltatható és átlátható intézmények kialakítására vonatkozik,
- a legfőbb ellenőrző intézmények, mint az átláthatóság és az elszámoltathatóság modelljei.
Az INTOSAI Tudásmegosztási Bizottsága (Knowledge Sharing Committee) által 2018-ban készített útmutató alapján célszerű, ha a számvevőszék első lépésben a kormányzat – SDG-k megvalósításához szükséges – felkészültségét értékeli. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai elérésének ellenőrzésére az INTOSAI Fejlesztési Kezdeményezések (IDI) dolgozott ki pilot verziót 2020. márciusában, ez az IDI’s SDGs Audit Model (ISAM). A modell célja, hogy a számvevőszékek számára egy gyakorlatias, az ellenőrzés szakmai, ún. ISSAI sztenderdekre épülő útmutatást adjon az SDG-k megvalósításának ellenőrzéséhez. Az IDI az ISAM mellett számos útmutatót, tapasztalatot tett közzé
Az SDG célok ÁSZ elemzése és értékelése
Az ÁSZ a fenntarthatósági keretrendszer 2015-ös megújítását követően szintén kiemelt figyelemmel követte a célok megvalósítását. 2016-tól, igaz közvetett módon, de már végzett ellenőrzéseket és elemzéseket a kapcsolódó területeken (pl.: közszolgáltatások). 2017-2018 folyamán pedig megkezdte az SDG-célok megvalósulásának értékelésére való felkészülést, melynek keretében előkészítő elemzések készültek/készülnek. Annak eldöntéséhez, hogy a hazai vállalások, valamint a kormányzati intézkedések ellenőrzés vagy elemzés keretében értékelhetők leginkább, az egyes SDG-re vonatkozóan kidolgozott nemzetközi, nemzeti és programszintű teljesítménymutatók összevetése jelenthet kiindulási alapot.
Az SDG-elemzések előkészítése 2019-ben kezdődött annak kapcsán, hogy a társadalmi relevanciával bíró témák kiválasztása során jelentőségük miatt megkerülhetetlenné vált az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési céljainak (SDG), valamint azok megvalósítása érdekében tett hazai vállalásoknak és intézkedéseknek áttekintése. Az átfogó értékelések a Magyarország szempontjából releváns SDG célokat érintették közvetlenül, kronologikus sorrendben:
- SDG 6. - Tiszta víz és alapvető köztisztaság
- SDG 7 - Megfizethető és tiszta energia
- SDG 9 - Ipar, innováció és infrastruktúra
- SDG 10 - Az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése
- SDG 3 - Egészség és jóllét
- SDG 16 - Béke, igazság és erős intézmények
- SDG 4 - Az oktatás fejlesztése
- SDG 12 - Felelős fogyasztás és termelés
Az elkészült SDG-vonatkozású ÁSZ elemzések tapasztalatai
A nyolc elemzés azonos következtetésre jutott: a Magyarország számára is releváns SDG célok nyomonkövetésének nemzetközi koordinált ellenőrzése, illetve hazai ellenőrzése hozzájárulhat a célok minél teljesebb megvalósulásához, ugyanakkor a teljesítményellenőrzések eredményes lefolytathatóságát minden célterület vonatkozásában alapvetően befolyásolják az indikátorok kialakításában feltárt hiányosságok, ellentmondások.
Az SDG célterületek közötti összhang megteremtése a KSH honlapján közzétett fenntarthatósági indikátorok azonosított kapcsolatai alapján megkezdhető. Az ENSZ mutatók számosságuk miatt még árnyaltabb kapcsolati háló feltérképezésére adnak lehetőséget, ugyanakkor a KSH honlapján közzétett indikátorok alapján is felvázolhatóak a lehetséges teljesítményellenőrzési területek, az azokhoz kapcsolódó fenntartható fejlesztési célkitűzések és azok részcéljai.
SDG célok az ÁSZ ellenőrzési tevékenységében
Az ÁSZ közvetlenül SDG-k célokhoz tartozó elemzési és ellenőrzési tevékenységének áttekintése során ki kell emelni, hogy intézményünk az SDG célokhoz közvetve kapcsolódó elemzések és ellenőrzések sorozatát végezte el 2016-tól kezdődően. Ennek eredményeként az ÁSZ több száz jelentése kapcsolódott valamilyen szinten, területen, vagy formában fenntarthatósági célokhoz. Legyen szó a közintézmények, vagy nemzeti tulajdonú gazdasági társaságok működéséről, gazdálkodásáról, családtámogatási rendszerről, nemzeti parkok működéséről, közműszolgáltató vállalatokról, nem állami humánszolgáltatókról, vagy az integritásirányítási rendszerek kiépítéséről, az ellenőrzések közül számos érintett valamilyen célkitűzést. Az ellenőrzésekkel érintett intézmények száma szintén több ezer.
Az elvégzett ellenőrzések és elemzések, valamint az érintett intézményrendszer (költségvetési szervek, illetve költségvetési támogatásban részesülő szervezetek) és intézkedések széles spektrumát fedték le, így a következő témaköröket:
a) Költségvetési egyensúly, stabilitás, fenntarthatóság;
b) Gazdasági növekedés;
c) Infrastruktúra fejlesztés;
d) Munkaerőpiac és foglalkoztatottság;
e) Környezet és klímavédelem;
f) Köznevelési és szociális humánszolgáltatás;
g) Szociális, és gyermekvédelem;
h) Egészségmegőrzés, gyógyítás, rehabilitáció;
i) Nemzeti (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő gazdasági társaságok működése;
j) Közszolgáltatások (közegészségügy, közfoglalkoztatás, közoktatás, helyi, vagy regionális közműszolgáltatás);
k) Társadalmi integráció.
Az Állami Számvevőszék több szempontból megvizsgálta, hogy az SDG célok tekintetében a nemzetközi koordinált ellenőrzés, a hazai ellenőrzés, a program teljesítményellenőrzésének lehetősége fennáll-e. A teljesítményellenőrzések lefolytathatóságának feltétele a tartalmilag egzakt módon meghatározott, mérhető és rendszeresen mért indikátorok megléte, továbbá az indikátorok alakulására hatással lévő tényezők (ideértendő például egy másik SDG indikátor alakulásának hatása) meghatározhatósága, amely nem minden esetben adottság. Az ÁSZ megtette a közvetlen ellenőrzésre való felkészüléshez szükséges lépéseket. Az SDG célok ellenőrzéséhez közvetlenül kapcsolódó nemzetközi közös ellenőrzések a hazai ellenőrzésekhez hasonlóan előkészítés alatt állnak. Ezek közül elsőként az SDG6-os célhoz, a tiszta víz és alapvető köztisztaság témaköréhez kapcsolódó ellenőrzésre mutatkozik lehetőség, vízminőség fókusszal.
Jegyzetek:
(1) Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által közzétett, a Fenntartható fejlődési célok eléréséről szóló 2021-es jelentés