2021. október 22. 9:00

Kockázatok és mellékhatások - A nem indokolt gyógyszer- és étrendkiegészítő használat egészségi és közpénzügyi kockázatokkal jár

A gyógyszerek és étrendkiegészítők nem megfelelő alkalmazása veszélyezteti az egészségünket, így jelentős személyes és társadalmi költséggel is járhat. A gyógyszerek és étrendkiegészítők egészségügyileg nem indokolt alkalmazása általános jelenség a fejlett világban, így Magyarországon is. Ennek hátterét, okait, valamint közpénzügyi következményeit vizsgálta az ÁSZ elemzése. Az elemzés rámutat, hogy az egészségügyi marketing jelentős hatással van a vény nélküli gyógyszerfogyasztásra, az étrendkiegészítők összetételének előzetes kontrolljai pedig nem elégségesek. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyógyszeripar gazdasági érdekérvényesítő képességével szemben arányosan erős garanciáknak kell szolgálnia a betegek és a társadalombiztosítás érdekeit, a racionális gyógyszerfelhasználást.

Dr. Pálmai Gergely - dr. Vargha Bálint Tamás

Az ÁSZ elemzése itt érhető el.

Az ÁSZ elemzése a jogszabályok, a nemzetközi és hazai szakirodalom, illetve egy csoportos mélyinterjú eredményeire támaszkodva azt értékelte, hogy mely kockázatok veszélyeztetik Magyarországon a gyógyszerek, valamint az étrend-kiegészítők megfelelő alkalmazását, milyen tényezők azonosíthatók be ennek hátterében, és a túlfogyasztás milyen hatásokkal jár.

Miért foglalkozik ezzel a témával az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék az állampolgárok bizalmát élvező intézmény, amely ellenőrzéseivel, elemzéseivel és tanácsaival hozzáadott értéket kíván teremteni a társadalom számára.  A Számvevőszék, így tanácsadó funkciója keretében olyan témákat is feldolgoz, melyek közvetlenül nemcsak a közpénzzel gazdálkodó szervezeteket, hanem a társadalom széles rétegeit is érintik.   

Miért probléma a túlfogyasztás?

Amennyiben a gyógyszerek – valamint az étrend-kiegészítők – alkalmazása nem megfelelő módon történik, az indokolatlan kiadást jelent a társadalombiztosítás számára, míg az esetlegesen bekövetkező egészségromlás egészségügyi és a nemzetgazdaságot érintő költségekkel jár.

Mit jelent a túlfogyasztás?

Az elemzés megközelítése szerint túlfogyasztásnak minősül, ha a gyógyszerek, vagy étrend-kiegészítők alkalmazása mögött nincs egyértelmű egészségi ok, azt nem alapozza meg kórkép, a terápia, az alkalmazás hátrányai felülmúlják az előnyöket, valamint a felhasználás hatása nem mutatható ki sem pozitív sem negatív értelemben.

Miért beszélhetünk túlfogyasztásról?

A gyógyszerek túlfogyasztásának nincs jogi, egészségpolitikai definíciója, így annak nagyságrendje sem állapítható meg pontosan. Ugyanakkor az elemzés által áttekintett szakirodalom kifejezetten súlyos problémaként tárgyalja a jelenséget, amelynek fennállását több adat is egyértelműen alátámasztja.  A gyógyszerfogyasztás mértékét számos körülmény indokolhatja, így új kórképek megjelenése, terjedése valamint a tudomány fejlődése is. Az elemzés eredményei ugyanakkor rávilágítanak, hogy a gyógyszer és étrend-kiegészítő fogyasztásra számos, az egészségügyi okon kívüli civilizációs, infrastrukturális, kulturális és gazdasági tényező is hat.  A gyógyszerfogyasztás növekedésében tetten érhető, hogy egyre több élethelyzetet gyógyszerrel kívánunk megoldani, a gyógyszeripar egyre több egészségi állapotra kínál gyógyászati termékeket, miközben az egészségtudatos életmód terjedéséből az étrend-kiegészítők értékesítői igyekeznek profitálni.

A fejlett egészségügyekben egyre több gyógyszer fogy, és egyre több, korábban egészségesnek számító állapot esetében valósul meg gyógyszeres terápia. A túlfogyasztás jelenségét valószínűsíti, hogy egyes gyógyszerek használatának mértéke a fejlett társadalmakban is jelentős eltéréseket mutat, miközben nem feltételezhető, hogy ezen populációk egészségi állapota is hasonló mértékben különbözik. Magyarországon a nem megfelelő gyógyszerhasználat kockázatát jelzi, hogy kimutathatóan magas a második vonalbeli széles-spektrumú antibiotikumok használata, az antibiotikum alkalmazás szezonális ingadozása, összességében pedig magas a hazai gyógyszerkiadások GDP/fő-höz viszonyított aránya.

Abra_1


Paradigmaváltásra van szükség

Az elemzés eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy a gyógyszerek és étrend-kiegészítők hazai alkalmazásával kapcsolatban paradigmaváltásra lehet szükség. Ezt indokolja, hogy a hazai egészségpolitika – sem a stratégiai tervek, sem az ellátórendszer megszervezése szintjén – jelenleg nem állítja középpontba a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők túlfogyasztásának problémáját. Az elemzés azt is feltárta, hogy háziorvosi praxisok finanszírozását szolgáló indikátorrendszer nem szolgálja optimálisan a racionális gyógyszerhasználatot. A gyakorlati tapasztalatok és az egészségügyi statisztikai adatok is arra utalnak, hogy előfordul helytelen antibiotikum használat is, melynek egyes lehetséges okait, esetköreit az elemzés részletesen bemutatja.

Óriási összegek mennek el gyógyszerreklámra

A vény nélküli készítmények alkalmazása körében hazánkban jelentős szerepet játszanak a reklámok. A hazai reklámpiac 21%-át gyógyszerreklámok teszik ki és Magyarországon lakosságarányosan legalább háromszor akkora a vény nélküli gyógyszerek reklámozására fordított médiaköltés, mint más országokban. A vény nélküli készítmények dóziskontroll nélküli fogyasztásának súlyos egészségi hatásai végül a társadalombiztosításra hárulnak.

Abra_2


A gyógyszeres terápiát sok esetben kiválthatja az egészségtudatosság

Ha a gyógyszeralkalmazás szintjén kezdi el a társadalom az egészségügyi kockázatok kezelését, az olyan mintha valakit az első autóbalesete után küldenénk KRESZ-t tanulni. Az elemzés a társadalmi egészségtudatosság és az egészségnevelés, a rendszeres testmozgás fontosságára is rámutat. Magasabb színvonalú egészségtudatosság, a prevenciós szemlélet számos gyógyszeres terápiát megelőzhet, kiválthat, és helyes mederbe terelhet. Fontos, hogy a betegek kövessék az orvosi rendelvényt, hiszen ennek hiányában a társadalombiztosítás a gyógyszerekre fordított összeget terápiás előny nélkül költi el. Indokolt lehet, hogy az alapvető egészségértés kiemelt köznevelési, közoktatási cél legyen. Ebben szerepe lehet a közszolgálati nyilvánosságnak is: főműsoridőben röviden beszélni lehet arról, hogy mi az ügyelet, mit csinál a háziorvos, mire valók a nem vényköteles gyógyszerek, mikor hívunk mentőt.   Fontos azt is látni, hogy az internethasználat térnyerésével ma már mindenki információkhoz juthat tüneteivel, gyógyszereivel kapcsolatban. Ezek az információk természetesen nem minden esetben megbízhatóak, ugyanakkor az orvosi oldalnak is érdemes arra felkészülnie, hogy az egészséggel kapcsolatos információk szempontjából már nincs monopolhelyzetben. Ebben a környezetben a betegek bizalmának megtartása is új megközelítést igényelhet. A betegek alaposabb, részletesebb tájékoztatást várnak saját egészségi állapotukkal kapcsolatban és a  beteg bizalma végső soron az adherencia alapja.

Gyengén kontrollált az étrend-kiegészítők összetétele

A magyar lakosság évente mintegy ötvenmilliárd forint értékben vásárol étrend-kiegészítőket. Az elemzés a szabályozási környezet vizsgálata alapján rámutatott, hogy az uniós jogharmonizációt követően az étrend-kiegészítők forgalomba kerülése hazánkban 2004-óta kontrollok nélkül történik: Nincs olyan előzetes engedélyezési eljárás, amelynek során a termék összetételét kötelező módon, teljes körűen bevizsgálják. Ennek a megoldásnak az elégtelenségét mutatja, hogy az elemzés által feldolgozott NÉBIH határozatok több esetben megállapították, hogy a forgalomban lévő étrend kiegészítők az egészségre súlyosan ártalmas összetevőket tartalmaztak.

Fontos az orvosok és gyógyszeripar kapcsolatának integritása

Az elemzés bemutatja azt az összefüggést, mely szerint a gyógyszerek alkalmazásában erőteljesen érdekelt szereplőként jelenik meg a milliárdos forgalmat bonyolító globális gyógyszeripar, miközben a gyógyszer felírásával az orvos olyan döntést hoz, amelynek költségeit nem ő, hanem a társadalombiztosítás és a betegek viselik. Az elemzés által áttekintett jogszabályok, etikai előírások megkövetelik, hogy a gyógyszerfelírást a gyógyszerek értékesítésében érdekelt oldal ne befolyásolhassa. Ezen szabályok ugyanakkor nem nyújtanak teljes körű védelmet az ellen, hogy a gyógyszergyártók gyógyszerkutatásokban történő részvétellel, study-k lefolytatásával, piackutatási tevékenységen keresztül ellentételezzék az orvosokat. Ez pedig hozzájárulhat ahhoz is, hogy az orvos egy adott gyógyszergyártó termékét részesítse előnyben. Az OGYÉI áttekintett határozatai azt mutatják, hogy a gyógyszerismertetésre vonatkozó jelenleg hatályos szabályokat sem minden esetben tartják be. Összességében tehát fennáll annak a kockázata, hogy a gyógyszeripar pénzügyi érdekei megjelenhetnek a betegellátásban, a gyógyszerrendelés során is.

Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyógyszeripar gazdasági érdekérvényesítő képességével szemben tehát arányosan erős garanciáknak kell szolgálnia a beteg és a társadalombiztosítás érdekeit, a racionális gyógyszerfelhasználást. Érdemes végiggondolni, hogy a gyógyszeripar ismertető tevékenységét milyen formában egészítheti ki a független, érdekmentes gyógyszerismertetés és hogyan erősíthetőek tovább az orvosok és a gyógyszeripar közötti kapcsolatok integritása.

Milyen megoldások segíthetnek?

Az elemzés emellett arra is rámutat, hogy több, a közelmúltban bevezetett eszköz és módszer – így az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér, a praxisközösségek, a hatóanyag alapú gyógyszerfelírás – mérsékelhetik a kockázatokat, hozzájárulhatnak a nem gyógyszeres terápiás megoldások térnyeréséhez és a prevencióhoz is. Az előrelépés lehetőségét hordozza az is, hogy az egészségügyi stratégiai dokumentumok prioritásként kezelik a megelőzést. Az ehhez hasonló innovációk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sikeres paradigmaváltás mehessen végbe, és mind a társadalom, mind az egészségügy szintjén elmozdulás történjen a gyógyszeripar által kínált megoldásoktól a komplex egészségmegőrzés irányába.



Dr. Pálmai Gergely az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, dr. Vargha Bálint Tamás az Állami Számvevőszék projektvezetője