2022. február 07. 7:00

Kórházak hatékonysági tartalékainak feltárása DEA-módszerrel

Tanulmányunkban a magyar egészségügyben kiemelt szerepet betöltő, fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórházak relatív hatékonyságának vizsgálatára vállalkozunk. A Magyar Nemzeti Bank 2020-as évi Versenyképességi Jelentése alapján a magyar egészségügyi rendszer számos tartalékkal rendelkezik, és ezen tartalékok felhasználásával a rendszer fenntarthatósága javítható. A 2015–2019 időszakra vonatkozó vizsgálat során kiemelt figyelmet fordítottunk a vizsgált ágazatban elérhető és értelmezhető mutatók meghatározására. Ezen kihívás megválaszolására alkalmas a relatív hatékonyságvizsgálat módszere (DEA). Elemzésünk egységei magyarországi állami fenntartású intézmények, az egyes egységek az összes ágyszám alapján kerültek tipologizálásra. A vizsgálatba azon általános profilú kórházakat vontuk be, amelyek ágyszáma 600 és 1200 db ágy közötti. A program futtatása során kapott eredmények egyértelműen megmutatták, hogy vannak olyan intézmények, amelyek nem működnek olyan hatékonyan, mint a vizsgálatba bevont szervezetek többsége, ugyanakkor a próbavizsgálatok alapján meghatározható gyakorlati alkalmazásához még további kutatások, valamint a mutatószámok pontosítása szükséges. (Pénzügyi Szemle 2021/2. Különszám)

Kucsma Daniella - Varga Krisztina 

A szervezetek hatékony működése, ezek hatékonyságának mérése minden egészségügyi intézményben kulcskérdés. Tanulmányunkban egy olyan módszertant mutattunk be, ami egy megoldási javaslat lehet a hatékonyság mérésére. A DEA-módszer alapja, hogy a szervezetek esetén bemeneti és kimeneti mutatókat határoz meg (egyrészt olyan mutatókat, amelyek a működéshez hozzájárulnak, másrészt olyan mutatókat, amelyek a működés követően jönnek létre). Vizsgálatunk egyértelműen alátámasztja Lapid (1997) azon álláspontját, miszerint a DEA-módszer előnye, hogy nem csak az adott egység hatékonyságát számítja ki, hanem viszonyszámokat is megjelenít.

Abra_belso


A módszer fókuszában az úgynevezett best practice meghatározása áll, ami a 100 százalék, azaz 1 hatékonyságot jelenít meg, így az összehasonlítás alapját is képezi (Dózsa, Ecseki 2012). A módszertan kidolgozása során bemeneti és kimeneti mutatópárokat fogalmaztunk meg a könnyebb öszszehasonlíthatóság és számszerűsíthetőség érdekében. A mutatópárok például bevétel és kiadás, vagy aktív ágyszám és ténylegesen működő ágyszám. Továbbá, annak érdekében, hogy elkerüljük a torzítást, az egészségügyi intézmények tipologizálása is szükségesség vált. Kiválasztásunk alapján a 600–1200 ágyszámmal rendelkező, általános profilú kórházakat vontuk be a vizsgálatba, mivel méretük alapján az összehasonlíthatóság is megvalósult. A DEA-program futtatásának az eredményei egyértelműen megmutatták, hogy vannak olyan intézmények, amelyek nem működnek olyan hatékonyan, mint a vizsgálatba bevont szervezetek többsége.

A módszertan – bizonyos, korábban vázolt korlátok figyelembevétele mellett – hasonló profilú intézmények működési hatékonyságának összehasonlításához kifejezetten ajánlott. A jelenlegi kutatás a módszertan tesztelésénél és próbavizsgálatoknál tart, a gyakorlati alkalmazásához még további kutatások, valamint a mutatószámok pontosítása szükséges. A minőség a versenyképesség egyik kulcsfontosságú tényezője, amely meghatározó tényező az egészségügyi szolgáltatók vizsgálatánál is. A jelenlegi tesztelés alapján megállapítható, hogy az intézmények öszszehasonlíthatók ebben az ágazatban is, a DEA-módszer jó alapot szolgál a hatékonyságvizsgálat során.



Kucsma Daniella a Miskolci Egyetem tanársegéde, Varga Krisztina a Miskolci Egyetem adjunktusa

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.