2021. október 05. 8:00

Lakossági zöldpénzügyek: fókuszban a kereslet

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttműködése keretében készült lakossági kérdőíves felmérésben a következő fő kutatási kérdésekre kerestünk választ: 1) a lakosság környezetvédelmi és pénzügyi ismeretei és attitűdje milyen kapcsolatban áll a zöldpénzügyi termékek iránti kereslettel, 2) mennyire jelentős (ár)támogatással lehet a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni. Ezek mellett a lakosság zöld- és pénzügyi ismerete, valamint attitűdje egyéb összefüggéseit is fel kívántuk tárni. A vizsgálat során összegző indexeket és indikátorokat kreáltunk a főbb kérdések vizsgálatára, ezek képezték az elemzés alapját. A magyar lakosság a környezetvédelemhez általában pozitívan viszonyul. A válaszadók zöldismereteiket inkább túl-, pénzügyi ismereteiket és óvatosságukat pedig inkább alulértékelik. A pénzügyi és zöldismeret és -attitűd szempontjából is az iskolázottság és a pénzügyi műveltség a legmeghatározóbb. A személyes zöldattitűd kapcsán elmondható, hogy a hétköznapokban az anyagi lehetőségek adta pragmatizmus a döntő. A pénzügyi termékek iránti keresletre az árazás, ezen kívül az indexek közül a zöld- és pénzügyi ismeretek, a demográfiai változók közül pedig az életkor hat leginkább. A kapott eredmények alapján csak egy jelentősebb ártámogatással lehetne a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni. (Pénzügyi Szemle 2021/3.)

Bethlendi András - Póra András

A zöldpénzügyi termékek vonatkozásában a szabályozók, a jegybankok fókuszában általában az intézményi szereplők (bankok, alapkezelők, nyugdíjpénztárak stb.) állnak. A piac (keresleti és kínálati oldal) erősítését alapvetően az intézményi szereplőktől várják, illetve ezen szereplők magatartásának befolyásolásával kívánják elérni. A (végső) lakossági kereslet kevesebb figyelmet kap. Jelen kutatásban ezt az űrt szeretnénk betölteni. A kutatás egy olyan országos reprezentatív felmérésen alapul, amely komplexen felmérte a magyar lakosság pénzügyi és környezetvédelmi ismeretét, attitűdjét és zöldtermékek iránti keresletét. Így ezen tényezők közötti kapcsolatok jól vizsgálhatóvá váltak. Ilyen átfogó felmérésre nemzetközi viszonylatban is alig találni példát.

Jelenleg a zöldpénzügyi termékek piaca marginális (MNB, 2021). A zöldpénzügyi termékek piacépítése szempontjából arra a kérdésre keresünk választ, hogy a lakosság környezetvédelmi és pénzügyi ismeretei és attitűdje milyen kapcsolatban áll a zöldpénzügyi termékek iránti kereslettel. Vajon a pénzügyi és zöldismeretek bővítésével, valamint az attitűd befolyásolásával erősíthető a lakosság zöldpénzügyi termékek iránti kereslete?

 

zoldbef_belso


További kutatási kérdéseink is a lakosság zöldpénzügyi termékek iránti keresletére irányulnak. A zöldpénzügyi termékek iránti kereslet tekintetében nem lehet kizárólag a fogyasztói preferenciákra hagyatkozni. Megfelelő támogatási politika (árazás) nélkül a fogyasztók kevésbé lesznek motiváltak a környezetvédelemben való tevőleges részvételre (Cui et al., 2020). Ez független attól, hogy a környezetvédelmi célokkal a fogyasztók többsége általánosságban egyetért. Hipotézisünk az, hogy relatíve jelentősebb (ár)támogatással lehet csak a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni. Megjegyezzük, hogy a kedvezmények a keresleti oldalt erősíteni tudják, ugyanakkor az MNB felmérése szerint a zöldhitelek kínálati oldalának legnagyobb gátja az, ha az ügyfeleknek adandó kamatkedvezmény veszélybe sodorja az adott termék jövedelmezőségét a bankok számára (MNB, 2021).

Tekintettel arra, hogy a hazai pénzügyi közvetítő rendszer alapvetően banki alapú – más KKE-országokhoz hasonlóan – (Bethlendi, Mérő, 2020), ezért a keresletnél a banki hitelt és megtakarítási termékeket helyezzük a vizsgálat fókuszába.

A tanulmány második fejezetében szakirodalmi áttekintést adunk. Ezt követően bemutatjuk a tanulmány empirikus alapját és feldolgozásának módszertanát. Módszertanilag kihívást jelentett az ezekből előálló nagyszámú változók megfelelő szintű aggregálása az elemezhetőség érdekében. A negyedik fejezet a kérdőív statisztikai elemzésének eredményeit tartalmazza. A tanulmány a következtetések levonásával végződik.



Bethlendi András a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense, Póra András a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanársegéde

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.