2021. december 13. 7:00

Mennyire hatékonyak az iskolai évek? A humán tőke és a gazdasági növekedés összefüggésének vizsgálata európai országokban, 2014–2019

Ez a tanulmány a humán tőke és a gazdasági növekedés kölcsönhatásának vizsgálatához kíván hozzájárulni. 2014 és 2019 közötti adatok fényében vizsgálja meg az átlagos elvégzett iskolaévek számával becsült humán tőke értékének és a gazdasági növekedésnek az összefüggését európai országokban. Az adatok negatív kapcsolatot mutatnak e két változó között. Ebben az időszakban a vizsgált keleti országokban a gazdasági növekedés üteme általában magasabb volt, mint a nyugat-európai államokban, míg Magyarországon a gazdasági növekedés magasabb volt annál, amit a vizsgált változók magyarázni tudnak. A negatív összefüggés azt jelzi, hogy Európában az iskolaévek mennyiségi mutatójával mért humán tőke már nem gyorsítja a gazdasági növekedést, szükség van az oktatási rendszerek további reformjára a humán tőke hatékonyabb felhasználása érdekében. (Pénzügyi Szemle 2021/4.)

Balog Ilona Ida 

A humán tőke és a gazdasági növekedés öszszefüggéseit vizsgáló közgazdasági elemzések a kezdetektől fogva a két fogalom közötti pozitív kapcsolatot hangsúlyozták, ami elméleti alapon logikusnak tűnt és annak tűnik ma is. Éppen ezért furcsának, zavarónak látszik minden olyan számítás, amely nem pozitív, hanem negatív összefüggést talál ezek között a fogalmak között, annak ellenére is, hogy empirikusan a pozitív kapcsolatot csak mikroökonómiai szinten sikerült bizonyítani. A makroökonómiai kutatások inkább csak a humán tőke egyes részeire vonatkoztatva vagy a lineáris összefüggést elvetve tudtak pozitív kapcsolatot találni (Savvides, Stengos, 2009).

Ez a tanulmány egy régebbi modell, Benhabib és Spiegel 1994-es modellje alapján kísérelte meg a hagyományos módszerrel, az átlagos elvégzett iskolaévekkel kifejezett humántőke-érték és a GDP-vel mért gazdasági növekedés összefüggésének vizsgálatát újabb, 2014 és 2019 között mért adatokon. Az adatok 28 európai országból származtak. A kapott eredmények ellentétes előjelűek lettek Benhabib és Spiegel korábbi vizsgálatához, valamint Papageorgiou 2003-as elemzéséhez képest (Benhabib, Spiegel, 1994; Papageorgiou, 2003). Mindkét korábbi tanulmány egyértelmű pozitív összefüggést talált a magasabb GDP/fővel rendelkező országok esetén, míg az újabb, de rövidebb időszakban az országok szűkebben meghatározott körére a jelen tanulmányban lefolytatott vizsgálat eredménye egyértelműen szignifikáns negatív együttható lett erre a változóra.

A gazdasági növekedés és az elvégzett iskolaévek közötti negatív összefüggés okai többrétűek lehetnek. A régebbi adatokon végzett ismételt elemzés azt valószínűsíti, hogy az európai országok esetében a vizsgált kapcsolat régebben sem volt szignifikánsan pozitív. Az újabb időszakban azonban az előjel egyértelműen negatív lett. Ennek hátterében legvalószínűbben egy korábban még nem vizsgált statisztikai változás áll, amely a kontrollváltozóként alkalmazott tőkeváltozás körében már néhány kiemelten fontos immateriális jellegű tőkeelem (K+F aktivált értéke, szellemi termékek, szoftverek) értékét is közvetlenül mérni tudja. Ezáltal lehetővé vált, hogy a növekedési egyenletet az immateriális tőke változásával is kontrolláljuk. A számítások tanúsága szerint ezek a tőkeelemek lényegesek lehetnek a gazdasági növekedésre nézve és az iskolaévek számával becsült humántőke-mutató csak akkor tud pozitívan gyorsító hatást gyakorolni a gazdasági növekedésre, ha hozzá tud járulni ezen immateriálistőke-elemek értékének növeléséhez. Valószínű azonban az is, hogy a negatív előjel a gazdasági és társadalmi célok megváltozását is jelzi és a vizsgált ötéves időszakban a jelenlegi sztenderdek szerint mért GDP növekedéséhez a humántőke-fejlesztés nem tudott vagy nem is feltétlenül szándékolt hatékonyan hozzájárulni.

A tanulmány eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a megváltozott világ keretei között Európában az oktatás rendszerének alapos reformjára van szükség ahhoz, hogy a humán tőke el tudja látni gazdaságfejlesztő funkcióját. A hatékony eredmények eléréséhez jobb minőségű formális oktatási rendszerekre van szükség, bár a gazdaságstatisztikai adatok ennél konkrétabb tanulság levonására nem valószínű, hogy egyhamar alkalmasak lesznek. Ugyanakkor érdemes további kutatásokat folytatni abban az irányban is, hogy a humán tőke és a feladatának tekintett értékteremtés milyen alternatív módszerekkel mérhető, amikre az eddigi kutatások még nem figyeltek fel. Újabb és lényegre törőbb mérőszámokkal talán a humán tőke és a gazdaság, illetve a társadalom közötti kapcsolat is jobban érthetővé válik.



Balog Ilona Ida a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.