2022. május 05. 14:00

Nőtt az adóbeszedés hatékonysága Magyarországon, de továbbra is szükség van az adómorál erősítésére

Az Állami Számvevőszék legújabb elemzésében az áfabeszedés hatékonyságának alakulását értékelte a 2018-2021. évek vonatkozásában. Az elemzés megállapítja, hogy Magyarország az adóbeszedés hatékonyságának növelésére bevezetett eszközöknek köszönhetően – online pénztárgép, online számlázórendszer, az EKÁER, a POS-terminálok programja, valamint az adókulcsok csökkentésével és az állami adóhatóság átszervezésével – sikeresen lépett fel az elmúlt tíz évben a hatékony adóbeszedést, az adómorál javulását illetően. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az adófizetési hajlandóságot rövid távon növelő és az adóelkerülést rövid távon csökkentő intézkedések nem feltétlenül eredményezik az adómorál hosszú távú javulását, ezért továbbra is cél az adómorál erősítése, az adózók és az adóhatóság közötti kapcsolat javítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése.

Az áfabeszedés hatékonyságának alakulása 2018-2021 között

Az Európai Bizottság (EB) minden évben elkészíti az egyes tagállamok által be nem szedett áfa összegére és a potenciálisan beszedhető áfához viszonyított arányára vonatkozó statisztikákat. Az elemzés alapjául az Európai Bizottság által 2021 decemberében publikált jelentés szolgált, amely az ezekre vonatkozó statisztikákat dolgozta fel 2019-ig.

Magyarországon az államháztartás egészének legfontosabb részét az államháztartási törvény központi költségvetésként határozza meg, amely összes bevételének döntő hányadát jelenleg is az adójellegű befizetések adják. A magyar adórendszer súlypontja az utóbbi évtizedben a fogyasztást terhelő adók felé tolódik el, 2011-től a munkát terhelő adókból származó bevételek folyamatosan csökkentek, a fogyasztási és vagyonadókból származó bevételek pedig folyamatosan növekedtek. A fogyasztási adók közül az áfabevétel a meghatározó, mely 2012-től gyorsabban emelkedett, mint az adóalap.

Abra_belso


Az EB által 2021 decemberében közzétett jelentés szerint 2013-tól egyre eredményesebb volt az áfa beszedése és az áfabevételek a 2018-2021. években továbbra is növekedést mutattak. Az áfabevételekre ható tényezők, mint a háztartások fogyasztása vagy a beruházások értéke, szintén nőttek az időszakban, bár eltérő adókulccsal adózhattak. Ugyanakkor 2016-tól az adókulcsok csökkentek az egyes alapvető élelmiszerek, az internet vagy az új építésű lakások esetében is. Az adóbevételek növekedésére – a fent említett tényezők mellett – leggyakrabban a gazdaság fehéredése, vagyis az adóelkerülés csökkentése a magyarázat. A gazdaság fehérítésének irányába mutat, hogy az adóelkerülés becslésére szolgáló áfarés mutató 2013 és 2018 között csökkent, jól követhető az adóelkerülés elleni intézkedések hatása, mint az online pénztárgépek, az EKÁER és az online számlarendszer bevezetése. A téma aktualitását most mégis az adta, hogy a közzétett jelentés szerint az adóbeszedési hatékonyság a 2018. évi adathoz képest 0,7%-kal visszaesett (2019-ben az áfarés mértéke 9,6% lett, ezzel szemben ugyanez az érték 2018-ban 8,9% volt, míg az előrejelzése szerint 2020-ra 6,1% várható).

Az áfabevételekre ható tényezők és az adópolitikai intézkedések hatásainak feltérképezése kulcsfontosságú

Mivel az áfa az EU-tagállamok legfontosabb bevételi forrása, fontos, hogy információval rendelkezzünk az áfakötelezettség nem teljesítésének nagyságáról és időbeli alakulásáról. Az elemzés bemutatja, hogy az áfarés becslése milyen tényezők figyelembevételével történik, s hogy az áfanövekedés okainak feltérképezését módszertani akadályok is nehezítik, továbbá az elmúlt időszakban hozott adópolitikai intézkedések hogyan hatottak az áfabevételekre. Az elemzés kitér az adóbehajtási tevékenység hatékonyságát befolyásoló tényezők feltárására, a kockázatok azonosítására, a NAV végrehajtási tevékenységének eredményeire és javaslatot fogalmaz meg a beszedési hatékonyság növelésére.

Az EB a 2019. évi jelentésében utal arra, hogy az eredmények a korábbi tanulmányokban bemutatott eredményekkel nem teljesen hasonlíthatók össze a sajátos számítási metódusok miatt. Mindenesetre a 2020. évre becsült áfarés 6,1%-os értéke biztató lehet, így a 2019. évi áfarés mértékének csökkenését illetően az is elképzelhető, hogy addig tartott ki az egyes eszközök hatása, így újabb intézkedésekre vagy az adómorál javulására is szükség lehet. Az adófizetési hajlandóságot rövid távon növelő és az adóelkerülést rövid távon csökkentő intézkedések nem feltétlenül eredményezik az adómorál hosszú távú javulását, az új adószabályok kiismerésével és új kiskapuk találásával az adóelkerülés ismét emelkedhet. Az MNB jelentése szerint az áfabevételek emelkedése összefügg a 2018. évi online számlázás bevezetésével, ez érezteti hatását 2019 első félévében is, azonban a bevételek éves változási üteme 2019 második felében az online számlázás előtti növekedési szintre mérséklődött.

Az áfabeszedés hatékonyságát jellemzően a magas adókulcs, a jogszabályi környezet, az adórendszer egyszerűsége, az állam hatékony működése és az adómorál befolyásolják. Magyarország a hatékonyság növelésére szolgáló eszközök révén – így az online pénztárgép, az EKÁER, a POS-terminálok programja, az online számlázórendszer bevezetésével, az adókulcsok csökkentésével továbbá az állami adóhatóság átszervezésével – sikeresen lépett fel az elmúlt tíz évben a hatékony adóbeszedést, az adómorál javulását illetően. Továbbra is cél az adómorál erősítése, az adózók és az adóhatóság közötti kapcsolat javítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése. A 2021-től bevezetett új rendszerek tovább szélesítik az adóelkerülés elleni eszközök tárházát, használatuk hozzájárul az adózók hatékonyabb kockázatelemzési és ellenőrzési tevékenységéhez.