Az elmúlt napokban számos cikk jelent meg a „Tanárok pénzügyi kultúrájának felmérése” című kutatási elemzéssel kapcsolatban. Örömmel látjuk, hogy ennyien foglalkoznak a pedagógusok pénzügyi kultúrájára irányuló kutatással. A téma kiemelten fontos, hiszen a tanároknak a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából multiplikátor hatásuk van, az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük jelentős hatással vannak az általuk oktatott diákok, a jövő generációjának pénzügyi tudatosságára.

A kutatás szerint a tanárok olyan példaértékű, magas szintű pénzügyi tájékozottsággal és tudással rendelkeznek, amelyre érdemes építeni az oktatásban. A kutatásban részt vevő kutatók erre jutottak. Aki elolvasta a Pénziránytű Alapítvány, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az OTP Fáy András Alapítvány, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Állami Számvevőszék közös kutatását, annak ez egyértelmű.

A pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérés a különböző szakon végzett pedagógusok pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárására irányult, és nem a tanárok anyagi helyzetét vizsgálta. A kutatás kérdőíves módszerrel, több mint 700 pedagógus önkéntes, anonim részvételével történt. A felmérés során a megkérdezettek 86%-a nyilatkozta azt, hogy van megtakarítása.

A kutatás módszerének részleteit az elemzés részletesen tartalmazza, a pénzügyi kultúra kutatás fő mérőszámai a Pénzügyi Tájékozottsági Mutató, az Énkép Index, valamint a Kockázatvállalási Mutató voltak. 

Az elemzést, a kutatás valós eredményeinek megismerése céljából ajánljuk szíves figyelmükbe. 

Állami Számvevőszék