2022. március 04. 14:00

Pénzügyileg tudatosak, de kockázatkerülők a tanárok

Érdemes a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék kutatása. A kutatás széleskörű szakmai együttműködés keretében mérte fel a különböző szakokon és szinteken tanító pedagógusok pénzügyi kultúráját. A kutatás eredményei a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban gazdasági-pénzügyi ismereteket tanuló hallgatóké. A kutatók az adatokat értékelve rámutatnak, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása. A kutatás eredményei szerint a tanárok saját pénzügyi tudásukat magasabbra értékelik, mint amit a mért eredmények mutatnak, ezzel együtt kockázatkerülőek.


Az Állami Számvevőszék társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területe a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése. Az országgyűlési határozatban is megerősített társadalmi szerepvállalása részeként az Állami Számvevőszék részt vesz a Pénzügyi Tudatosság nemzeti stratégia megvalósításában, kiemelten a kitűzött célok megvalósulásának, eredményességének mérésében. A most megjelent kutatás célja a pedagógusok pénzügyi kultúrájának felmérése. A kutatás ennek keretében vizsgálta a különböző szakon végzett pedagógusok pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak, valamint a pénzügyi-gazdasági tárgyú továbbképzésen részt vettek és az ilyen továbbképzéssel nem rendelkező pedagógusok pénzügyi kultúrájának szintje közötti különbségeket.

Kép1


A kutatás széleskörű szakmai együttműködés keretében mérte fel a különböző szakokon és szinteken tanító pedagógusok (összesen 705 érvényesen válaszoló tanár) pénzügyi kultúráját. A felmérés jelentőségét jelzi, hogy a hazai és nemzetközi kutatások elsősorban az egyes társadalmi csoportok pénzügyi tudását és viselkedését, illetve a képzések hatékonyságát vizsgálták, a tanárokra vonatkozó átfogó kutatás azonban nem készült, annak ellenére, hogy a pénzügyi ismeretek átadásában, így a pénzügyi tudatosság fejlesztésében multiplikátor szerepet töltenek be.

Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban, leginkább gazdasági-pénzügyi ismereteket tanuló hallgatóké. Mindez azt mutatja, hogy a diákok pénzügyi kultúrával kapcsolatos hiányosságait jelző kutatási eredmények oka nem a tanárok hiányos tudásában keresendő.

A kutatás másik fontos eredménye, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása. Megtakarításaikat, a bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb összetettebb megtakarítási formákban tartják. Mindez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra (inclusion) utal.

Kép2_600


A kutatók megvizsgálták, hogy az oktatók mennyire tartják fontosnak a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatását. A megkérdezett oktatók túlnyomó többsége úgy nyilatkozott, hogy azt fontosnak, vagy nagyon fontosnak tartja. Míg a gazdasági-pénzügyi tárgyakat oktatók inkább vállalkozási ismereteket adnak át, a többiek számára a legfontosabb témák a háztartási költségvetés és a takarékoskodás. Az oktatók kétharmada szerint eredményesebb a tudásátadás szempontjából, ha egy-egy téma kapcsán megvizsgálják a pénzügyi aspektusokat, mintha célzottan tartanak pénzügyi tárgyú órát – tárta fel az Állami Számvevőszék kutatása. A kutatás eredményei azt is mutatják, hogy szignifikánsan magasabb pénzügyi tudással rendelkeznek azok az oktatók, akik ilyen tárgyú továbbképzésen vettek részt, mint azok, akik nem. Emellett jelezték, hogy a továbbképzések mellett fontosnak tartják a különböző típusú életszerű gyakorlatokat és tananyagokat. Érdekes eredmény, hogy a tanárok saját pénzügyi tudásukat magasabbra értékelik, mint amit a mért eredmények mutatnak, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülőek.

A kutatás összességében megállapította, hogy érdemes a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert, illetve segíteni a pedagógusok munkáját olyan kimondottan az oktatók számára kidolgozott tananyagok közreadásával, amelyek életszerű gyakorlatokkal, esetekkel, akár játékos formában fejlesztik a pénzügyi-gazdasági tudatosságot egy-egy tantárgy oktatása során. Szintén fontos tanulság, hogy a pénzügyi kultúra képzéseknek mérhető pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére, motivációjára és módszertani tudására, így érdemes ilyen képzéseket szervezni a továbbiakban is – hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék kutatása.

A kutatást teljes terjedelmében az alábbi hivatkozásra kattintva érhetik el.