2022. március 30. 17:00

Rangos hazai folyóiratban jelentek meg az Állami Számvevőszék kutatásának eredményei

A Budapesti Corvinus Egyetem által kiadott tudományos folyóiratban, a Vezetéstudomány legújabb lapszámában jelentek meg az Állami Számvevőszék kutatásának eredményei, amely a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi céljait veszi górcső alá, összehasonlítva azt a korábbi, témában készült kutatás eredményeivel.

A Budapesti Corvinus Egyetem által kiadott tudományos folyóirat legújabb lapszámában jelent meg „A felsőoktatásban tanuló fiatalok jellemzése pénzügyi céljaik, attitűdjeik, és magatartásuk mentén” című tanulmány, amelyet Zsótér Boglárka, Németh Erzsébet és Mészáros Aranka közösen jegyeznek.

A kutatás a 2013-ban publikált, tudományos együttműködés eredményeként született „Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról” (Béres, Huzdik, Kovács, Sápi, & Németh, 2013) című kutatás utánkövetése. A tanulmány célja, hogy megismételve és kibővítve a 2013-as kutatást feltárja, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok milyen pénzügyi célokkal, tudással, attitűddel és stratégiával rendelkeznek, illetve ezek miképpen segítik, vagy veszélyeztetik hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósítását. A kutatás a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat pénzügyi attitűdjeik és magatartásuk mentén szegmentálja és jellemzi, a minta összesen 2 557 főből áll.

A pénzhez és pénzügyekhez fűződő viszony, az egyes attitűdök vizsgálata már az 1970-es években megjelent a kutatások fókuszában. A pénzügyi kultúra fogalma és koncepciója ennél jóval később, az ezredfordulót követően jelent meg a szakirodalomban. A nemzetközi szakirodalom olyan további témákat tárgyal a kérdéssel kapcsolatban, mint például a szocializáció, a szülői befolyás hatása a pénzügyi tudatosságra, a felsőoktatásban tanulók eladósodására ható tényezők, attitűdök és személyiségjegyek, vagy a pénzügyi tudatosság erősítése ellenében ható olyan tényezők, mint a pénzügyi termékek komplexitása, a gazdasági védőhálók fokozatos felszámolása, tovább árnyalva a vizsgálatok szempontrendszerét.

A kutatás alapján a válaszadók három csoportba (klaszterbe, lásd az 1. számú ábrán) sorolhatók. A könnyelműek esetében a Carpe Diem szemlélet és aggódás egyaránt megjelenik. Pénzügyi tudásuk és magabiztosságuk alacsony. Hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósításában a külső kontrollos attitűd jellemző, a boldogulást másoktól várják.

Abra_600


A megfontolt kockázatkerülőket a figyelmesség és az alaposság mellett a kockázatok kerülése és a jövőre való felkészülés, takarékosság jellemzi. Pénzügyi céljaik megvalósításához olyan tradicionális és belső kontrollos stratégiát választanak, mint a pénz beosztása és a szorgalmas munka. A tudatos magabiztosak csoportjába tartozók kézben tartják a pénzügyeiket. Bíznak a pénzügyi szolgáltatókban, szívesen vesznek föl hitelt, és rendszeresen megtakarítanak. Hosszú távú pénzügyi célokat tűznek ki, melyek megvalósításához olyan stratégiát választanak, amely elősegíti a jövedelmük gyarapodását.

Abra_belso_2


A pénzügyi magatartás, az attitűdök és a pénzügyi kultúra összefüggéseit vizsgáló kutatások gyakran használták a klaszterelemzés módszerét, amelyek számos a pénzügyi sikerességet és sérülékenységet meghatározó tényezőt tártak fel. Jelen kutatás egyedülálló abban a tekintetben, hogy a pénzügyi célok elérésével kapcsolatban feltárta a külső és belső kontrollos stratégiaalkotás fontosságát, és ezek összefüggéseit egyes szociodemográfiai, viselkedés-, tudás-, és attitűdbeli komponensekkel.

Zsótér Boglárka, Németh Erzsébet és Mészáros Aranka írásán kívül a lapszámban olvashatnak a hazai vállalatok pandémia előtti digitális képességéről, a munkahelyi flow-állapotot elősegítő vezetői készségek elemzéséről, az álláshirdetések terén a legfontosabb jelentkezést befolyásoló tényezőkről, valamint a számszerűsítés megjelenéséről az üzleti döntések terén.

A tanulmányt és a teljes lapszámot az alábbi hivatkozásra kattintva érhetik el a folyóirat honlapján