Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége alapján minden évben véleményezi az Országgyűlésnek benyújtott, a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot. A véleményadás célja, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó költségvetést fogadjon el. Évenkénti véleményével az ÁSZ hozzájárul a költségvetési folyamatok átláthatóságához is.
Az ÁSZ a költségvetési véleményét 2014-től megújított módszertan alapján állítja össze. E módszertan fókuszában a bevételek megalapozottsága, illetve teljesíthetősége, a kiadások alátámasztottsága és a jogszabályok betartása áll. Ennek vizsgálatához a bevételi és kiadási előirányzatok kiválasztására lényegességi és kockázati alapon kerül sor, úgy, hogy a kiválasztott bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege elérje a törvényjavaslat bevételi, illetve kiadási főösszegének a 80 százalékát. Mindez azt jelenti, hogy az ÁSZ véleménye - a különböző jogszabályoknak való megfelelőségen túl - a költségvetés stabilitásáról, tervezettségéről, kiszámíthatóságáról is visszajelzést ad.
Az új módszertan szerinti első évben, - 2014 őszén - a 2015-ös költségvetési törvénytervezet véleményezése során az ÁSZ a bevételi előirányzatok 71,9 százalékát ítélte megalapozottnak. Figyelemreméltó volt ugyanakkor, hogy az adóbevételek esetében alig több mint 50 százalék kapott megalapozott és teljesíthető minősítést. Ez jelentős kockázatot jelentett a költségvetés teljesíthetősége szempontjából.
Egy évvel később, a 2016-os költségvetésről szóló véleményében az ÁSZ megállapította, hogy a költségvetési törvényjavaslat megalapozottsága összességében javult a 2015-ös költségvetési törvényjavaslathoz képest. A megalapozottság növekedése pedig elsősorban az adórendszer stabilizálódásnak volt köszönhető. 2016-ban nem kerültek új adók bevezetésre, a gazdaság kifehérítésére bevezetett intézkedések - az elektronikus pénztárgép rendszer és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) - elkezdték hozni az elvárt bevételeket.
A 2016-os költségvetési törvénytervezet véleményezésekor a megalapozottnak minősített bevételek már megközelítették a 90 százalékot, az ÁSZ véleményében 89,55 százalékot ítélt megalapozottnak. Az adóbevételek tekintetében ekkor már 84,4 százalékot megalapozottnak minősített az ÁSZ szemben a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzatai esetében, ahol ez a szám 51,3 százalék volt.
Jelentős előrelépés történt a következő esztendőkben is. 2016 tavaszán, 2017-es költségvetés véleményezésekor az ÁSZ a bevételi előirányzatok 99,9 százalékát minősítette megalapozottnak, mindössze 0,1 százalék - mintegy 5,6 milliárd - tervezett bevétel teljesülését ítélte kockázatosnak. Majd egy évvel később, a 2018-as költségvetés véleményezése során - a rendszerváltás óta legelső alkalommal - az ÁSZ a tervezett bevételek 100 százalékát megalapozottnak és teljesíthetőnek értékelte. A 2018-as költségvetésről szóló számvevőszéki véleményről itt olvashat bővebben.
A központi költségvetés bevételi oldalának stabilizálódása alapvetően két fő okra vezethető vissza. Egyrészt 2016-tól fokozatosan állandósult, ezáltal kiszámíthatóvá, tervezhetővé vált az adórendszer. Másrészt az elmúlt években bevezetett új adóbeszedési módszerek - a már említett elektronikus pénztárgép rendszer és az EKÁER - működnek, stabilan hozzák a tervezett bevételeket.
A központi költségvetés gazdálkodásának biztonsága szempontjából alapvető fontosságúak ezek, a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések. 2017-ben elindult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Stratégiai Megújulása Program, 2018-től bevezetésre kerül az általános forgalmi adó bevételek növekedését célzó online számlázási rendszer, valamint jövőre is folytatódik a fogyasztási-forgalmi típusú adók kulcsának mérséklése. Ezen intézkedések fontos eszközt jelentenek a bevételek és jövedelmek kifehérítése szempontjából, ezáltal a 2018-as adóbevételi előirányzatok teljesülése szempontjából.
A fenntartható kifehérítésről itt olvashat egy korábbi cikket, a magyar adórendszer folyamatairól és fehéredéséről itt talál egy, a Pénzügyi Szemle Online-on megjelent friss interjút. A témáról Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjút, amit itt érhet el.
Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék osztályvezető-főtanácsosa
Az ÁSZ a költségvetési véleményét 2014-től megújított módszertan alapján állítja össze. E módszertan fókuszában a bevételek megalapozottsága, illetve teljesíthetősége, a kiadások alátámasztottsága és a jogszabályok betartása áll. Ennek vizsgálatához a bevételi és kiadási előirányzatok kiválasztására lényegességi és kockázati alapon kerül sor, úgy, hogy a kiválasztott bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege elérje a törvényjavaslat bevételi, illetve kiadási főösszegének a 80 százalékát. Mindez azt jelenti, hogy az ÁSZ véleménye - a különböző jogszabályoknak való megfelelőségen túl - a költségvetés stabilitásáról, tervezettségéről, kiszámíthatóságáról is visszajelzést ad.
Az új módszertan szerinti első évben, - 2014 őszén - a 2015-ös költségvetési törvénytervezet véleményezése során az ÁSZ a bevételi előirányzatok 71,9 százalékát ítélte megalapozottnak. Figyelemreméltó volt ugyanakkor, hogy az adóbevételek esetében alig több mint 50 százalék kapott megalapozott és teljesíthető minősítést. Ez jelentős kockázatot jelentett a költségvetés teljesíthetősége szempontjából.
Egy évvel később, a 2016-os költségvetésről szóló véleményében az ÁSZ megállapította, hogy a költségvetési törvényjavaslat megalapozottsága összességében javult a 2015-ös költségvetési törvényjavaslathoz képest. A megalapozottság növekedése pedig elsősorban az adórendszer stabilizálódásnak volt köszönhető. 2016-ban nem kerültek új adók bevezetésre, a gazdaság kifehérítésére bevezetett intézkedések - az elektronikus pénztárgép rendszer és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) - elkezdték hozni az elvárt bevételeket.
A 2016-os költségvetési törvénytervezet véleményezésekor a megalapozottnak minősített bevételek már megközelítették a 90 százalékot, az ÁSZ véleményében 89,55 százalékot ítélt megalapozottnak. Az adóbevételek tekintetében ekkor már 84,4 százalékot megalapozottnak minősített az ÁSZ szemben a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzatai esetében, ahol ez a szám 51,3 százalék volt.
Jelentős előrelépés történt a következő esztendőkben is. 2016 tavaszán, 2017-es költségvetés véleményezésekor az ÁSZ a bevételi előirányzatok 99,9 százalékát minősítette megalapozottnak, mindössze 0,1 százalék - mintegy 5,6 milliárd - tervezett bevétel teljesülését ítélte kockázatosnak. Majd egy évvel később, a 2018-as költségvetés véleményezése során - a rendszerváltás óta legelső alkalommal - az ÁSZ a tervezett bevételek 100 százalékát megalapozottnak és teljesíthetőnek értékelte. A 2018-as költségvetésről szóló számvevőszéki véleményről itt olvashat bővebben.
A központi költségvetés bevételi oldalának stabilizálódása alapvetően két fő okra vezethető vissza. Egyrészt 2016-tól fokozatosan állandósult, ezáltal kiszámíthatóvá, tervezhetővé vált az adórendszer. Másrészt az elmúlt években bevezetett új adóbeszedési módszerek - a már említett elektronikus pénztárgép rendszer és az EKÁER - működnek, stabilan hozzák a tervezett bevételeket.
A központi költségvetés gazdálkodásának biztonsága szempontjából alapvető fontosságúak ezek, a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések. 2017-ben elindult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Stratégiai Megújulása Program, 2018-től bevezetésre kerül az általános forgalmi adó bevételek növekedését célzó online számlázási rendszer, valamint jövőre is folytatódik a fogyasztási-forgalmi típusú adók kulcsának mérséklése. Ezen intézkedések fontos eszközt jelentenek a bevételek és jövedelmek kifehérítése szempontjából, ezáltal a 2018-as adóbevételi előirányzatok teljesülése szempontjából.
A fenntartható kifehérítésről itt olvashat egy korábbi cikket, a magyar adórendszer folyamatairól és fehéredéséről itt talál egy, a Pénzügyi Szemle Online-on megjelent friss interjút. A témáról Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjút, amit itt érhet el.
Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék osztályvezető-főtanácsosa