2022. április 04. 7:00

Tanárok pénzügyi kultúrája

A kutatás célja a különböző szakon oktató pedagógusok (N=752) pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárása. A felmérés különösen fontos, mivel az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük hatással van az általuk oktatott diákok pénzügyi tudatosságára. Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudást jeleznek, feltárva, hogy a tanárok pénzügyi tájékozottsága magasabb szintű, mint a felsőoktatásban tanuló hallgatóké. A megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása, amit bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartanak, ez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal. A tanárok saját pénzügyi tudásukat magasra értékelik, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülők. Túlnyomó többségük fontosnak tartja a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A pénzügyikultúra-képzéseknek mérhetően pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére. A kutatás eredményei alapján érdemes tehát a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)

A pedagógusok pénzügyi kultúrája kapcsán, a szakirodalomban foglaltakat is figyelembe véve, a kutatócsoport azzal a feltételezéssel élt, hogy a tanárok pénzügyi kultúrája nem jobb, mint a felsőoktatásban tanuló fiataloké, illetve a pénzügyi tájékozottság szintje eltér korcsoportonként (H1a és H1b hipotézisek). Egyik hipotézist sem sikerült igazolni. Egyfelöl a tanárok magasabb átlagos PTM-értékkel rendelkeznek, mint a hallgatók (H1b). Ez egy fontos eredmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hallgatók mintájában túlreprezentáltak voltak a gazdasági-pénzügyi ismereteket tanulók. Egyben cáfoljuk azt a közkeletű vélekedést, hogy a tanárok pénzügyi műveltsége alacsony lenne. A H1a hipotézist, miszerint a pedagógusok pénzügyi tájékozottsága szignifikánsan eltér a különböző korcsoportok között, a kutatási eredmények szintén nem igazolták.

A pénzügyi-gazdasági ismereteket tanító pedagógusok leginkább a kockázatvállaláson alapuló vállalkozási ismereteket, míg a reál és humán tárgyakat oktató pedagógusok a költségvetés készítését jelölték meg mint leggyakrabban átadott ismereteket. A pedagógusok kockázatkerülőnek bizonyultak pénzügyi-gazdasági területen, vagyis a vállalkozási ismeretekhez szükséges kockázatvállalási minta kevéssé áll rendelkezésre. Érdekes eredmény emellett, hogy éppen a legfontosabbnak tartott költségvetés-készítési ismeretek átadásával nem elégedettek a pedagógusok. A 2020- as, felsőoktatásban tanulókra vonatkozó utánkövetéses vizsgálat azonban éppen a hallgatók megtakarítással, költségvetés-készítéssel kapcsolataiban talált előrelépést (Béres et al., 2020). A pénzügyikultúra-fejlesztéseket értékelő felmérés szintén azt találta, hogy a takarékosság és a költségvetés-készítéshez kapcsolódó attitűdök formálása kerül legnagyobb hangsúllyal a képzések tematikájába (Németh et al., 2020). Mindez arra enged következtetni, hogy ha egy attitűdöt vagy viselkedést fontosnak tartunk, de elégedetlenek vagyunk annak az eredményes átadásával, az kimutathatóan képes fejleszteni az adott területet.

Azt is megvizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a pedagógusok pénzügyi tájékozottsága és az általuk átadott ismeretanyaggal való elégedettség között. Azt tapasztaltuk, hogy a két változó között gyenge kapcsolat van, így a kapcsolódó H3-as hipotézist nem tudtuk sem igazolni, sem pedig elvetni.

Abra_belso


A pedagógusok szerint a diákok számára úgy lehet hatékonyan átadni a pénzügyi-gazdasági ismereteket, ha azok egy-egy téma kapcsán ismétlődő módon előkerülnek. Ez tehát azt jelenti, hogy érdemes felülvizsgálni az érintett tananyagokat (történelem, földrajz, matematika) és azokban időről-időre megjeleníteni a kapcsolódó pénzügyi tudást, figyelmet fordítva a mindennapi pénzügyi viselkedés és attitűd formálására.

A pedagógusok pénzügyi-gazdasági önismeretét illetően elmondható, hogy jellemzően túlértékelik saját tudásukat a mérthez képest. Ebben nincs különbség azok között, akik részt vettek ilyen irányú továbbképzésben és azok között, akik nem – ezzel a H2b hipotézist elvetettük.

Ami a diákok motiváltságát, illetve fogékonyságát illeti, a válaszadó pedagógusok szerint az általános iskola felső tagozatán a leginkább érdeklődők a diákok a pénzügyi-gazdasági ismeretek iránt. Érdemes tehát ebben korosztályban megkezdeni azok célzott oktatását. A középfokú oktatásban a diákok befogadókészsége pedig attól függ, hogy hol tanul tovább

Fontos eredmény, hogy a pedagógusok túlnyomó többsége fontosnak tartja a tanulók pénzügyi kultúrájának fejlesztését. A saját tudásuk fejlesztése kapcsán pedig a továbbképzést és az önfejlesztést jelölték meg hatékony eszközként. Ez utóbbit a Pénzügyi Tájékozottsági Mutató értékeinek alakulása is alátámasztja, vagyis szignifikáns különbség van a pénzügyi-gazdasági továbbképzésben részesültek és nem részesültek által elért eredmények között, valamint minél több továbbképzésen vett részt valaki, annál jobb eredményt ért el. Ezzel a H2a hipotézist igazoltnak tekintjük.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy sem a pedagógusok tudása, sem a téma iránti elkötelezettsége nem lehet akadály a tanulók pénzügyi kultúrájának eredményesebb fejlesztése szempontjából. A pénzügyi-gazdasági ismeretek átadása kapcsán az eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a szakkönyvek egy részével a pedagógusokat szükséges célozni (továbbképzési és önképző szakkönyvek), másfelől pedig új megközelítési irányként a hangsúlyt a jelenleg oktatott tantárgyakban található pénzügyi aspektusok kiemelésére érdemes fókuszálni.



Németh Erzsébet a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi tanára, Béres Dániel a Budapesti Metropolitan Egyetem főiskolai docense, Huzdik Katalin a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense, Deák-Zsótér Boglárka a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, Mészáros Aranka a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.