2022. április 12. 10:00

Továbbra is szükséges a reziliens költségvetési politika fenntartása

Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése az ide évben először értékelte az államadósság-mutató 2022. évi alakulására hatást gyakorló tényezőket, a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat. Az ÁSZ elemzői arra a fő következtetésre jutottak, hogy a 2021. évi gazdaság újraindulását ösztönző válságkezelő gazdaságpolitika jó alapot teremtett arra, hogy a 2022. évben a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható növekedési pályára és folytatódjon az államadósság-mutató folyamatos csökkenése. Ugyanakkor a nemzetgazdaságot a koronavírus-járvány okozta sokk után az orosz-ukrán konfliktus következtében egy újabb sokkhatás érte. A kockázatok kezelését szolgáló reziliens költségvetési politika keretében egyaránt kiemelt szerepe lesz a gazdasági növekedés fenntartásának, valamint a sérülékenység további csökkentésének.

Dr. Simon József – Erdélyi Attila

Az elemzés teljes egészében itt olvasható.

Az ÁSZ legújabb nyilvánosságra hozott elemzése a 2021. évi monitoring elemzésekhez hasonlóan a 2022. évben is a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról ad szintetizált képet. Jelen elemzésen keresztül az ÁSZ a makrogazdasági és költségvetési folyamatok aktuális helyzetét az államadósság-mutatóra gyakorolt hatások nézőpontjából értékelte. Az elemzés az értékelést a 2022. április 1-jéig nyilvánosságra hozott, vagy az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok alapján végezte el.

Az értékelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által havonta és negyedévente nyilvánosságra hozott, valamint a Magyar Államkincstár honlapján hozzáférhető nyilvános adatok, valamint a lényeges egyéb nyilvánosságra hozott, a témakörben releváns jelentések, összefoglalók és tájékoztatók alapján készült. 

Az elemzés számára az alapvető viszonyítási alapot az előirányzatok esetén a 2022. évre tervezett érték időarányos teljesítése jelentette. Emellett az elemzés bemutatja az idei évi adatok a 2021. év azonos időszakához képest bekövetkezett változását. Az adatok értékelését azonban jelentősen befolyásolja, hogy az idei és az előző évi időszak gazdasági környezete jelentősen eltérő. A 2021. év első negyedévében ugyanis még a koronavírus-járvány negatív hatásai voltak tapasztalhatóak, majd a következő három negyedévben beindult a gazdasági növekedés. Ebből következően a negyedéves bázishatások különösen fontos tényezőt jelentenek a 2022. évi gazdasági növekedés értékelése során. 

A 2022. február 24-én kirobbant orosz-ukrán konfliktus és az Oroszországgal szembeni folyamatosan bővülő szankciók negatív gazdasági következményei alapjaiban érintik a 2022. évre tervezett hazai makrogazdasági és költségvetési folyamatokat, ezért az elemzés e témát külön területként értékelte. Emellett az elemzés különálló kérdéskörként foglalkozott azzal is, hogy az uniós országok a 2020. és 2021. évben milyen mértékben feleltek meg a jelenlegi információk szerint időszakosan (2020. és 2021. évre) felfüggesztett maastrichti kritériumoknak, azaz a GDP arányos költségvetési hiányra és az államadósság-mutatóra vonatkozó szabálynak.   

Az államadósság értéke és az arra hatást gyakorló főbb tényezők értékelése

Az államadósság a 2021. év végén az ún. EDP jelentés alapján 42 414,2 Mrd Ft, GDP arányosan 76,8% volt. Az államadósság a 2021. év végén összegében 5,1%-kal alacsonyabban alakult a 2021. évre tervezett értéknél, és GDP arányosan a tervezettnél (79,9%) 3,1 százalékponttal kedvezőbb volt, így a 2021. évben teljesült a Magyarország Alaptörvénye és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezései szerinti adósság-szabály. 

A központi költségvetés adóssága – amelynek aránya az államadósságon belül 95% körüli – a 2021. december 31-ei értékhez (40 697,0 Mrd Ft) képest januárban mérsékelten csökkent, majd február végére 3,0%-kal (1237,2 Mrd Ft-tal) növekedett. Február hónap végén így a központi költségvetés adóssága 41 934,2 Mrd Ft volt, ami az éves tervezett érték 98,3%-át jelenti.

Az adósság értékelése szempontjából fontos tényezőt jelent a forint/deviza középárfolyamok, illetve az állampapír referenciahozamok alakulása. (1. ábra)

Abra_1


A devizaadósság hó végi értékére 2022. januárban a deviza középárfolyamok alakulása kedvező hatást fejtett ki, azonban 2022. februárban és márciusban már negatív hatású volt a forint szempontjából a deviza középárfolyamok gyengülése. A 2021. március végi állapothoz mérve ugyanis a forint az euro deviza-középárfolyamhoz képest 1,6%-kal, az USA Dolláréhoz viszonyítva 7,2%-kal gyengült. 

A forintban jegyzett, különböző lejárati idejű állampapírok referenciahozamai közötti különbség a 2021. március - 2022. év március közötti időszakban erőteljesen változott. Valamennyi lejárati futamidőt tekintve a referenciahozamok emelkedése tapasztalható. A referencia-hozamok emelkedése az adósságfinanszírozás drágulását jelzi, jelentős mértékben növelve a központi költségvetés kamatkiadásainak várható jövőbeli összegét.

A Központi Kormányzat MNB-nél vezetett forint- és devizabetétjeinek állománya a 2021. év december végi 1706,3 Mrd Ft-ról 2022. január végére 2351,5 Mrd Ft-ra emelkedett, majd a központi költségvetés megnövekedett februári kifizetéseivel összefüggésben 2022. február végére 1758,5 Mrd Ft-ra csökkent. Az állomány összegének mérséklődése ellenére 2022. február végén továbbra is jelentős nagyságrendű tartalék állt rendelkezésre.  

A 2022. év első kettő hónapjában a központi alrendszer egyenlegét alapvetően a 2021. évben meghozott gazdaság újraindulását támogató fiskális intézkedések költségvetési hatása befolyásolta. Az év elején ugyanis a családok visszakapták a 2021. évben befizetett személyi jövedelemadójukat, megtörtént a 13. havi nyugdíjak kifizetése, a fegyveres és rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hathavi fegyverpénz kifizetése, továbbá 2022. január 1-jétől a 25 év alattiak mentesültek az SZJA megfizetése alól. Az adópolitikai döntések csökkentő hatást gyakoroltak a költségvetés bevételeinek teljesülésére, míg a kifizetések növelték a költségvetési kiadásokot. 

Az év első két hónapjában – a 2021. évhez hasonlóan – továbbra is az uniós programok tervezettnél magasabb megelőlegezése volt tapasztalható, mivel az uniós programok bevétele 198,4 Mrd Ft, míg a kiadások értéke 692,8 Mrd Ft volt. A költségvetést ezáltal ezen időszakban 494,4 Mrd Ft összegű megelőlegezés terhelte. Magyarország továbbra sem kapta meg az EU-tól a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) kapcsolódó 326,0 Mrd Ft összegű támogatási előleget. A 2022. évi első két havi uniós támogatások megelőlegezés (494,4 Mrd Ft) és az elmaradt RRF támogatás (326,0 Mrd Ft) így összességében 820,4 Mrd Ft összegű növelő hatást gyakorolt a központi költségvetés hiányára.    

A 2021. évben meghozott gazdaságpolitikai intézkedések 2022. februárban jelentkező költségvetési vonzata, az uniós programok megelőlegezése és az elmaradt RRF támogatási előleg következtében a központi alrendszer hiánya 2022. február végén 1440,1 Mrd Ft volt, ami az évre tervezett hiány 45,5%-át jelenti.

A GDP alakulására ható főbb tényezők értékelése

Magyarország a 2021. év elején várt növekedésnél lényegesen jobb gazdasági teljesítményt tudott elérni, mivel a 2021. évben a GDP az előzetes adatok alapján 7,1%-kal növekedett. Termelési oldalról a szolgáltatások (3,6%) míg a felhasználás oldaláról a háztartások tényleges fogyasztása (2,5%) járult hozzá leginkább a 2021. évi gazdasági növekedéshez. A 2022. I. negyedévi GDP értékelésére a következő monitoring elemzés keretein belül lesz lehetőség.

Az ipari termelés volumene – a 2021. november óta tartó emelkedést folytatva – 2022. januárban 8,9%-kal, míg az építőipari termelés volumene 3,3%-kal haladta meg a 2021. év januári értéket. (2. ábra). 

Abra_2


Az ipari termelésen volumenindexének alakulást jelentősen befolyásolta, hogy a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 22%-át képviselő járműgyártásban hat hónapon keresztül tartó visszaesés után 2022. januárban újra növekedett a termelés. A közúti gépjármű gyártásának volumene 18,0%-kal emelkedett, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 2,8%-kal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4%-kal bővült, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,1%-kal visszaesett. A feldolgozóiparból 12,0%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 13,7%-kal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének eredményeként. A gyógyszergyártás ugyanakkor 14,4%-kal visszaesett az egy évvel korábbival összehasonlítva, aminek hátterében a viszonylag magas bázishatás húzódott.

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexei 2021. április óta folyamatosan 100% felett alakulnak, a 2022. januári érték 4,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakát, míg a 2021. decemberi adattól kis mértékben elmaradt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 
46%-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37%-a a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, míg 17%-a az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

A termékexport folyó áron forintban számítva 2022. januárban az előző év azonos időszaki adatát 15,4%-kal, míg a 2021. decemberi értéket 1,7%-kal haladta meg. 2022. januárban a termékimport 2,1%-kal magasabban alakult, mint a termékexport, így a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege negatív értéken zárt. A termékforgalom egyenlege ugyan 2021 júliusa óta negatív, azonban 2021. szeptember hónaptól javuló tendenciát mutat. (3. ábra)

Abra_3


A foglalkoztatás és a munkanélküliség mutatói 2022. év január és február között összességében kedvező irányba változtak a 2021. évi értékekhez képest. A bruttó havi átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében 2022. év januárjában 467 300 Ft/hó/fő volt, amely érték a 2021. januári átlagkereset összegét 13,7%-kal haladta meg.

Az évkezdettől halmozott fogyasztóiár-index 2021. év utolsó két hónapjában (7,4%-os) és 2022. januárban (7,9%-os) egyformán mutatkozó magas mértéke 2022. februárban még tovább emelkedett (8,3%). Korábbi várakozásokkal szemben az inflációs folyamatok idén februárban sem fordultak kedvező irányba, tartós emelkedést jelző tendencia várható. Az infláció alakulására a globális kockázatok mellett egyfelől hatást gyakorolnak a belső vásárlóerő alakulását és a kereslet-kínálat viszonyait, az árakat befolyásoló fiskális intézkedések („árstop”, jövedéki adót csökkentő és egyéb kormányzati intézkedések), másfelől alapvető jelentőségűek a jegybanki monetáris döntések (alapkamat, illetve az irányadó kamat emelése).

Az orosz-ukrán konfliktus és az Oroszország elleni szankciók hazai makrogazdasági és költségvetési folyamatokra ható alapvető hatásaival és kockázataival az elemzés részletesebben is foglalkozott. Az elemzés a 2022. február 24-én kirobbant orosz-ukrán konfliktus gazdasági és költségvetési hatásainak, ezek főbb területeinek meghatározására fókuszált. Ugyanakkor a konfliktus tényleges (számszerű) hatásainak felmérése a 2022. év második negyedévétől rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges. 

A konfliktus és az arra válaszul adott Oroszország elleni szankciók gazdasági hatása egyre kiterjedtebbé válik és egyre mélyebben hat az európai országon nemzetgazdaságaira, így Magyarországra is. Fontos kiemelni, hogy a tényezők az összetettségük és az egymáshoz való viszonyuk okán multiplikatív hatást gyakorolhatnak a makrogazdasági és költségvetési folyamatokra. A kedvezőtlen hatások kiterjedtségét és mértékét alapvetően az fogja befolyásolni, hogy a konfliktus mennyi ideig húzódik el, illetve milyen további szankciók kerülnek elfogadásra Oroszország ellen. A monitoring értékelés a rendelkezésére álló információk alapján a 4. ábrán szemléltetett hatásokat, kockázatos területeket azonosította.

Abra_4


A negatív következmények alapvetően a nyersanyag és energia (földgáz, kőolaj) jövőbeni rendelkezésre állásának kérdéséből indulnak ki, ami mellett előtérbe került a gabonaár-emelkedés problémája is. A koronavírus-járványt követő kínálati problémák következtében már a 2021. év során megindult infláció növekedését az orosz-ukrán konfliktus tovább erősítette, amely globális problémává alakult.

A konfliktus és az Oroszország elleni szankciók az értékelés elkészítésének időpontjáig befolyást gyakoroltak többek között hazánkban a forint árfolyamára, az orosz vagy ukrán érdekeltségű vállalatok (OTP Nyrt, Richter Gedeon Nyrt.) részvényárfolyamaira, valamint az orosz vállalatok magyarországi működésére (pl. Sberbank végelszámolása). További kockázati tényező lehet a jövőben az orosz tőkebefektetések alakulása, az orosz és ukrán import és export megváltozása (Magyarország teljes termékimportján belül az orosz termékimport 2019-2021. években 3,1-3,8%-ot, az ukrán termékimport 1,3-1,6%, míg az orosz termékexport 1,5-1,7%-ot, az ukrán 2,0-2,3%-ot tett ki), a Magyarországon működő orosz és ukrán tulajdonú vállalatok (több, mint 700 orosz és 4 000 ukrán ilyen vállalat működik ma hazánkban) gazdasági tevékenysége (kieső adóbevételek, negatív munkaerő-piaci következmények), valamint a turizmus helyzete (pl. Hévíz közkedvelt üdülési célterülete volt eddig az orosz állampolgároknak). 

A jövőben a gazdasági hatások kezelése mellett az orosz-ukrán konfliktus miatt Ukrajna felől érkező menekültek ellátása, a katonai készenlét és egyéb védelmi intézkedések, a több stratégiai területen is jelenlévő orosz befektetések és kereskedelmi kapcsolatok (pl.: energiaellátás, közlekedés), valamint a rezsicsökkentés fenntartása is további kihívások elé állíthatják a költségvetési politikát.

A pandémia okozta gazdasági károk mérséklése és a gazdaság mielőbbi újraindulása érdekében az EU Tanácsa 2022. év végéig a tagállamokat mentesítette az uniós költségvetési keretrendszerben szereplő ún. maastrichti kritériumok teljesítése alól. Az uniós országok így az általános mentesítési záradék bevezetésével az államháztartás GDP arányos hiányára (3%) és az államadósság GDP arányos értékére (60%) vonatkozóan meghatározott kritériumok figyelmen kívül hagyása mellett anticiklikus gazdaságpolitikát folytathattak a tagországok nemzetgazdaságának ellenálló képességének erősítése érdekében.

A 2020. évben és a 2021. év I-III. negyedéveiben az EU tagországaiban és az eurozónában a GDP arányos költségvetési hiány átlaga a 3,0%-os kritériumnál, míg a GDP arányos államadósság érték átlaga a 60%-os korlátnál magasabban alakult. A 2021. évi éves adatok értékelésére a következő monitoring elemzés keretein belül lesz lehetőség. 

Az államadósság-mutatóra vonatkozóan meghatározott mentesítési záradék indokoltsága szempontjából figyelemre méltó adat, hogy az EU 27 országából 12 ország (Csehország, Lengyelország, Észtország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Bulgária, Dánia, Románia és Svédország) esetében a GDP arányos államadósság a koronavírus-járvány okozta recesszió alatti időszakban is a maastrichti kritériumban meghatározott 60,0%-os szint alatt maradt. Ezzel szemben azok az országok, amelyek a válságot megelőzően is magasabb államadósság-ráta értékkel rendelkeztek, ott a mutató értéke jóval (110,0%-nál magasabban) a 60,0%-os érték felett alakult (pl.: Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország). 

Az uniós országok GDP arányos hiányának 2019. évről 2020. évre történő változását és a reál GDP 2020. évi alakulását mutatja az 5. ábra.

Abra_5


Az 5. ábra alapján az az összefüggés mutatkozik, hogy azokban az országokban, ahol kisebb volt a GDP arányos hiány 2019. évről 2020. évre történő növekedése, ott egy kisebb mértékű gazdaság visszaesés látható. A kettő szélső adat (Görögország és Svédország) között azonban természetszerűen kilengések is mutatkoznak, amelyek az országok sajátosságaiból következhetnek (pl. Írország esetében a nagy multinacionális vállalatok működése jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez).

A maastrichti kritériumok fenntartása esetén a GDP arányos költségvetési hiányra és az államadósság-mutatóra vonatkozó szabályokat a 2022. évet követően várhatóan jelentős számú uniós tagország nem fogja tudni betartani. Mindez abba az irányba mutat, hogy a kritériumok felpuhítása a rugalmas reagálási képességet igénylő időszakot követően is előtérbe kerülhet.

Az elemzés következtetései

Az Európai Unió Tanácsának 2020. évben meghozott maastrichti kritériumok teljesítése alóli mentességre (GDP arányos hiánycél és államadósság-mutató értékének betartása) vonatkozó döntése még 2022. évben is érvényes. A hazai szabályrendszer ugyanakkor megköveteli az államadósság-mutató értékének előző évhez viszonyított 0,1 százalékpontos csökkentését.

A 2021. évi gazdaság újraindulását ösztönző válságkezelő gazdaságpolitika jó alapot teremtett arra, hogy a 2022. évben a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható növekedési pályára és folytatódjon az államadósság-mutató folyamatos csökkenése. 

Az orosz-ukrán konfliktus, illetve az arra válaszul adott Oroszország elleni szankciók negatív gazdasági következményei jelentős kockázatot hordoznak a hazai makrogazdasági és költségvetési folyamatokra. A kialakult helyzet ugyanis tovább fokozta a 2021. év második felétől felerősödött globális kockázatokat. Ezek közé tartozik többek között a termelési láncok megszakadása, a kereskedelmi kapcsolatok és kínálat problémái, a nyersanyag- és energiaárak emelkedése, a globálisan emelkedő infláció, a bizonytalan gazdasági környezet miatt visszaeső befektetések, a tartalékvaluták/devizák árfolyamának növekedése. 

Az orosz-ukrán konfliktus és az Oroszország elleni szankciók gazdasági hatása egyfelől a menekültellátás és a katonai védelmi intézkedésekhez kapcsolódóan végrehajtott költségvetési átcsoportosítások következtében érinthetik a hazai költségvetési folyamatokat. Másfelől a negatív gazdasági tényezők csökkentő hatást gyakorolhatnak többek között a külkereskedelmi termékforgalom, az ipari termelés, illetve a turizmus teljesítményére. Emellett a koronavírus-járványból eredő kockázatok mérséklődtek (figyelemmel a védőoltások rendelkezésre állására). A gazdaságra gyakorolt összetett hatás – a konfliktus elhúzódásának és az Oroszország ellen esetlegesen meghozott további intézkedéseknek a függvényében – a 2022. első negyedéves GDP adatok alapján lesz látható. 

Az orosz-ukrán konfliktus negatív gazdasági következményei a 2022. évre vonatkozóan elfogadott költségvetési előirányzatokat alapjaiban érintik. E hatások kezelése a költségvetési politika számára folyamatos kihívást jelent majd az év további részében.   

A 2022. évben továbbra is szükséges a reziliens költségvetési politika fenntartása. Ennek keretében egyaránt fontos területet jelent a gazdasági növekedés fenntartása, valamint a sérülékenység további csökkentése.