2021. november 30. 8:00

Továbbra is tartható az államadósság-mutató tervezett értéke 

Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése harmadik alkalommal értékelte az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket. A 2021 novemberig rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható. Az államadósságra ható tényezők idén jellemzően kedvezően alakultak, ezzel párhuzamosan azonban a járvány negyedik hulláma és a világgazdaságban tapasztalható keresleti-kínálati súrlódások miatt a dinamikus gazdasági növekedés fennmaradását veszélyeztető kockázatok is növekednek. A gazdasági növekedés fenntartásához az állampolgárok is hozzá tudnak járulni azáltal, hogy a COVID-19 vírus tekintetében az átoltottsági arány magas szintje esetén elkerülhetők a gazdasági visszaesést okozó zárási intézkedések.

Dr. Simon József – Bertalan Rudolf Gyula

Az ÁSZ újabb nyilvánosságra hozott monitoring elemzése az előző két, korábban megjelent monitoring elemzéshez hasonlóan a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról ad szintézist. A gazdasági folyamatokat elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok, hogyan hatnak az államadósság-mutatóra. Az elemzés az államadósság-mutató számlálóját és nevezőjét befolyásoló körülményeket a 2021. november 25-ig rendelkezésre álló adatok alapján értékelte. 

Az adatforrások a korábbi monitoring elemzésekhez hasonlóak voltak: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által havonta és negyedévente nyilvánosságra hozott, valamint a Magyar Államkincstár honlapján hozzáférhető nyilvános adatok, továbbá a lényeges egyéb nyilvánosságra hozott, a témakörben releváns jelentések, összefoglalók és tájékoztatók. Az elemzés az időarányos teljesülés értékeléséhez az éves előirányzatoknak a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvényben rögzített, illetve az ahhoz képest a Kormány saját hatáskörében törvényi felhatalmazás alapján végrehajtott módosítások, átcsoportosítások eredményeként adódott aktuális módosított értékét vette figyelembe.

Az elemzésben a 2021. évi adatok viszonyítási alapjai most is a 2019. év, valamint a 2020. év hasonló időszakainak adatai voltak, de fókuszba kerültek a 2021. évi költségvetési és pénzügyi mutatók éven belüli alakulásának lényeges változásai is. 

Az államadósságra hatást gyakorló főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató számlálójában szereplő államadósságra hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A 2021. évi költségvetési törvényben az ÁKK Zrt. által kezelt adósság, vagyis a központi költségvetés adósságának 2021. év végére tervezett értéke 39 150,0 Mrd Ft, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerinti államadósság 41 223,0 Mrd Ft. A két összeg közötti eltérést a kormányzati szektorba sorolt vállalatok és a helyi önkormányzatok adóssága, illetve egyéb kisebb összegű tételek okozzák.

Az államadósságra vonatkozóan továbbra is megállapítható, hogy a 2021. június 30-i GDP arányos államadósság csökkent a 2020. IV. negyedévi és 2021. I. negyedévi adatokhoz képest, ami az idei I. félévnek a tervezettet jelentősen meghaladó gazdasági növekedésére vezethető vissza.

A központi költségvetés adóssága 2021. október 31-én 39 848,3 Mrd Ft volt, amely 0,5%-kal kevesebb, mint a 2021. szeptember végi érték. A központi költségvetés adósságának alakulását az 1. ábra szemlélteti. Fontos változást jelent az előző monitoring elemzéshez képest, hogy az adósság növekedése 2021. év októberében megállt. Ez az adósságállomány az év végére várható adósság 97,5%-ának felel meg, figyelembe véve a kormányzat által végrehajtott módosítások alapján az éves tervezett költségvetési hiány adósságra gyakorolt hatását.

Abra_1

 Forrás: ÁKK Zrt.: A központi költségvetés adóssága 

A központi költségvetés adósságának összetételét tekintve a forintadósság a 2021. 1-10. hónapokban 2 112,5 Mrd Ft-tal (7,2 %-kal), a deviza-adósság 1 041,4 Mrd Ft-tal (14,2%-kal) növekedett. A devizaadósság aránya a teljes adósságon belül a 2020. év végi 19,9%-ról 2021. október 31-re 21,0%-ra emelkedett.

A Központi Kormányzat MNB-nél vezetett forint- és devizabetéteinek állománya a szeptemberi kötvénykibocsátást követően mérséklődött ugyan, de továbbra is jelentős nagyságrendű tartalékot jelent. A 2021. szeptemberhez képest 2021. október végére 608,4 Mrd Ft-tal (13,6%-kal) 3 856,4 Mrd Ft-ra csökkent.

A 2021. év 1-10. hónapokban a központi költségvetési kiadások (16 520,7 Mrd Ft) a törvényi módosított előirányzathoz viszonyított teljesítése az időarányosnál magasabb arányú (93,8%-os) volt. Ez az érték meghaladta a 2019. évi (78,7%) és a 2020. évi (71,4%) első tíz havi időarányos teljesülést. Különösen a költségvetési szervek kiadásai (5 522,7 Mrd Ft) teljesültek túl, mivel 2021. október 31-én – a 2019. évi (78,5%) és 2020. évi (77,8%) időarányos teljesülés mértékét jelentősen meghaladva – 9,1%-kal magasabbak az éves előirányzatnál. A központi költségvetési kiadások 2021 októberében szeptember hónaphoz képest 2 099,8 Mrd Ft-tal (14,6%-kal) növekedtek, mely az augusztus és szeptember közötti növekményhez (14,4%) hasonló mértékű. A kormányzati szinten végrehajtott előirányzat módosításokat is figyelembe véve ugyanakkor a központi költségvetési fejezetek egyes kiemelt előirányzatai 2021. év első tíz hónapjában az időarányos szint alatt teljesültek. Ezáltal e tényező tekintetében kockázatot továbbra sem tárt fel a monitoring elemzés.

A központi költségvetési bevételekből 2021. október 31-ig a törvényi módosított előirányzat 89,5%-a – 13 816,3 Mrd Ft – realizálódott, mely az időarányoshoz képest 6,2 százalékpontos túlteljesítést jelent. Ezen bevételek a 2019. év (80,0%) és a 2020. év (78,9%) 1-10. hónapjait jelentő időszakban az időarányos 83,3%-hoz képest alulteljesültek. A központi költségvetési bevételek 2021. szeptember hónaphoz képest 1 462,1 Mrd Ft-tal (11,8%-kal) növekedtek. A főbb adónemek közül 2021. év 1-10. hónapjában az általános forgalmi adó 88,3%-on, a személyi jövedelemadó 87,1%-on, a társasági adó 107,8%-on teljesült, amely az időarányosnál magasabb mértéket jelent, és meghaladja az előző két év azonos időszakainak teljesülési mértékét is. Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételek teljesülését a 2019-2021. október közötti időszakban a 2. ábra szemlélteti.

abra_2

Forrás: Pénzügyminisztérium: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege 

Az uniós programok 2021. év 1-10. havi bevételei és kiadásai is – csakúgy, mint 2021. augusztus és szeptember végén – továbbra is elmaradtak az előirányzat időarányos teljesítésétől. A tervezett uniós bevételekből 2021. október végéig 805,0 Mrd Ft realizálódott, amely a törvényi módosított 2 033,5 Mrd Ft előirányzat 39,6%-át teszi ki (ez az arány 2021. augusztusában 32,2%, szeptemberében 38,2% volt). 2021. október végéig 1 623,0 Mrd Ft összegű kifizetés történt, amely a törvényi 2 515,4 Mrd Ft módosított előirányzat 64,5%-os teljesítését jelenti (ez az arány 2021. augusztusában 50,3%, szeptemberében 56,0% volt). A 2021. augusztus-október hónapokban jellemző bevétel-kiadás különbség tartós fennmaradása kockázatot jelenthet az ÁSZ elemzői szerint a költségvetési hiányra, ezáltal az államadósság-mutató 2021. év végére tervezett értéke teljesíthetőségére.

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya (a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítási alapok együtt) 2021. október végén az előzetes adatok szerint 2 922,2 Mrd Ft volt. A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvény rögzítette, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) tervezett hiánya a GDP 7,5 %-a lesz. A törvényjavaslat indokolása szerint ez az államháztartás központi alrendszere vonatkozásában 3 990,0 Mrd Ft-os pénzforgalmi hiányának felel meg. A 2021. október végi hiány ennek a tervezett összegnek a 73,2%-a. Ez a 2021. szeptember végi 57,4%-os aránynál magasabb, de elmaradt az időarányos értéktől, amely kedvező folyamatot jelent.

Mind a költségvetési bevételek, kiadások és az egyenleg szempontjából is a meghatározó a központi költségvetés egyenlege, utóbbi 2021. október végén 92,5%-át tette ki a központi alrendszer pénzforgalmi hiányának. A központi költségvetés hiánya 2021. októberben – a szeptember havi emelkedéshez (349,6 Mrd Ft) képest nagyobb összegben – 637,7 Mrd Ft-tal növekedett.

A GDP alakulásának és az erre ható főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP-re hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A gazdasági növekedés dinamikus volt az idei év első három negyedévében, ami az államadósság-mutató alakulása szempontjából kedvező. A GDP negyedéves volumenindexének alakulását a 2019. év I. és a 2021. év III. negyedév közötti időszakban a 3. ábra mutatja be.

Abra_3

Forrás: KSH STADAT 21.2.1.2. A bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei

2021. III. negyedévében a GDP volumene 6,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, és ez a kiemelkedő teljesítményű 2021. II. negyedévhez képest is 0,7 %-os növekedést jelent. A 2020. évi visszaesést követően újra növekedés volt tapasztalható a 2021. év II-III. negyedéveiben. A kumulált adatok alapján 2021. I-III. negyedévében a GDP volumenindexe 107,1%-os, a korábbi 2021. I-II. negyedéves időszakban 107,6%-os volt a 2020. azonos időszakához képest. A gazdaság 2021. I-III. negyedévi teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8%-kal volt magasabb a 2020. év I-III. negyedéves adatnál. A GDP növekedésének I-III. negyedévi adata (6,8%), megegyezik a Pénzügyminisztérium jelenlegi éves szintre vonatkozó várakozásával.

A nemzetgazdasági beruházások alakulásáról a jelen elemzés elkészítésekor a 2021. I. félévvel bezárólag álltak rendelkezésre adatok. A kumulált adatok alapján a beruházások 2021. I. félévi növekedése a 2020. I. félévhez viszonyítva 6,1% volt. A beruházások 2021. I. féléves halmozott teljesítményértéke 4739,6 Mrd Ft volt, ami a 2020. év I.  féléves beruházás adatához viszonyítva 14,0%-os, a 2019. I. félévhez képest 17,3%-os növekedést mutatott.

Az ipari termelés volumenének kumulált adata 2021. 1-9. hónapokban 12,8%-kal volt magasabb, mint a 2020. év azonos időszakában. Az ipari termelés előző év azonos időszakához képest mért volumenindexének növekedési üteme 2021. augusztusig csökkenést, az előző hónaphoz mért volumenváltozása június óta negatív értéket mutatott. A KSH 2021. november 12-i gyorstájékoztatója (második becslés) alapján 2021 szeptemberében az ipari termelés volumene 2,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, és az ipari kibocsátás 2021 augusztusához képest 0,3%-kal csökkent. Ennek egyik fő oka, hogy a globális félvezető-hiány miatti gyártásleállások következtében a járműgyártás volumene idén augusztusban 34,1%-kal, szeptemberben 25,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az építőipari termelés volumene 2021 szeptemberében 14,2%-kal haladta meg a 2020. év szeptemberi termelés adatát, és az év elejétől halmozott termelés 10,5%-kal növekedett 2020. év első kilenc hónapjához képest. Az építőipari termelés volumenindexei 2021. 1-9. hónapok közötti időszakban – február és április kivételével – meghaladták a korábbi év hasonló hónapjainak mutatóit. (4. ábra)

Abra_4

Források: KSH STADAT 13.2.1.2. Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei havonta, évkezdettől kumulált, és KSH STADAT 7.2.1.1. Az építőipar összefoglaló adatai, havonta és évkezdettől kumuláltan, és KSH Tájékoztatási adatbázis (Statinfo)

A kiskereskedelmi forgalom területén 2021 áprilisától növekedés figyelhető meg a 2020 áprilisától mért forgalmi adatokhoz képest. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene idén szeptemberben a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,8%-kal haladta meg a tavaly szeptemberit. A kiskereskedelmi forgalom növekedése kedvező a gazdasági növekedés szempontjából.

A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege a 2021. év III. negyedévében  negatív  volt (-338,6 Mrd Ft), és ebben a negyedévben csak szeptemberben mutatott enyhe (1,2 Mrd Ft) aktívumot (5. ábra). Mindez azt okozta, hogy a 2021. évi január-szeptemberi időszak kumulált 972,1 Mrd Ft összegű egyenlege jelentősen alatta maradt a korábbi évek azonos időszakának egyenlegeihez képest, és csak 15,4 Mrd Ft-tal volt több, mint az I. negyedévi 956,7 Mrd Ft-os érték. Az egyenleg kedvezőtlen változásában szerepe volt a járműgyártás visszaesésének, az energiaárak világpiacon történt, jelentős mértékű – a földgáz árának egy év alatt bekövetkezett ötszörös, a villamosenergia árának négyszeres, a kőolaj árának 50%-os – növekedésének, egyúttal a fogyasztás és beruházások importigénye növekedésének. 

Abra_5

 Forrás: KSH STADAT 17.2.1.1. A külkereskedelmi termékforgalom összefoglaló értékadatai

A fogyasztóiár-index évkezdettől halmozott mutatója a 2021. év 1-10. hónapok időszakában – egy hónapot kivéve – folyamatosan emelkedett, és már márciustól meghaladta a tárgyévi költségvetés előző évi tervezésekor előirányzott 3%-os szintet. A fogyasztóiár-index 2020. év azonos hónapjához viszonyítva 2021 augusztusában 4,9%, szeptemberében 5,5%, októberében pedig már 6,5% volt. Alapvetően a COVID-19 járvány okozta válság miatt kiesett termelői kapacitások helyreállását megelőző fogyasztói kereslet, a kőolaj-, gáz- és más nyersanyagárak válság előtti szint fölé emelkedése növelte a fogyasztóiár-indexet. A fogyasztóiár-index csökkentésére a fiskális mellett monetáris intézkedések is történtek. Utóbbi lényeges eleme volt az MNB részéről 2021. novemberben a jegybanki alapkamat 2,1%-ra, valamint az irányadó kamat 2,9%-ra történő emelése.

Az elemzés következtetései

Az ÁSZ monitoring elemzésének fő következtetése szerint az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható. Az államadósság-mutató tervezett alakulását alátámasztja az államadósság fő tényező esetén, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az idei évre tervezetthez képest időarányosan mérsékelten alakult, valamint a központi költségvetés bevételei és kiadásai az idei év első tíz hónapjában kedvező arányban teljesültek. Az államháztartás továbbra is jelentős nagyságrendű tartalékokkal rendelkezik betétek formájában, amely szintén a reziliens fiskális politika fontos eleme.

Az államadósság-mutató alakulása szempontjából kedvező, hogy együttesen az idei év első három negyedévében a gazdasági növekedés dinamikus volt. Ez alapján a hazai gazdaság növekedési pályán mozgott az idei év eddig eltelt időszakában.

Az idei év hátralévő részében a gazdasági növekedés alakulása azonban jelentős mértékben függ a COVID-19 járvány újabb hullámának lefutásától és a járvány kezelési módjától. Amennyiben zárási intézkedésekre kerül sor, akkor ezek jelentős mértékben negatív hatást gyakorolnak majd a gazdasági növekedésre. E kockázat érinti többek között a szolgáltatás, a kereskedelem és vendéglátás ágazatokat, valamint a fogyasztás alakulását. Továbbá az esetlegesen bevezetésre kerülő zárási intézkedések a beruházások volumenét is hátrányosan befolyásolják, mivel a folyamatban lévő beruházások kivitelezése, illetve a már elkészült beruházások aktiválása lelassulhat. A zárási intézkedések elkerülése jelentős mértékben függ az állampolgárok tudatos magatartásától is, a COVID-19 vírus tekintetében a minél magasabb átoltottsági arány elérésétől.