2022. június 01. 12:30

Új tagokkal bővült a Pénzügy Szemle szerkesztőbizottsága

Az Állami Számvevőszék Pénzügyi Szemle közpénzügyi szakfolyóiratának szerkesztőbizottsága három új taggal bővült. Domokos László szerkesztőbizottsági elnök 2022. május 30-án ünnepélyes keretek között átnyújtotta szerkesztőbizottsági kinevezési okiratát Halmai Péternek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárának; Zéman Zoltánnak, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanárának; valamint Kutasi Gábornak, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének.

Domokos László szerkesztőbizottsági elnök köszöntötte az ünnepélyes okiratátadó eseményen jelen lévő új és régi szerkesztőbizottsági tagokat. A szerkesztőbizottság újonnan kinevezett tagjai olyan elismert, a magyar gazdaságtudományban betöltött meghatározó szereppel bíró kutatók, tudósok és intézményvezetők, akiknek a lapban megjelent publikációi jelentős tudományos és szakmai elismerést vívtak ki, és korábban már szoros szakmai együttműködést alakítottak ki az Állami Számvevőszék folyóiratával.

Abra_1


A szerkesztőbizottság elnöke nyitóbeszédében ismertette a Pénzügyi Szemle történetét, célkitűzéseit és jövőbeli irányvonalait. Az Állami Számvevőszék gondozásában a folyóirat közpénzügyi ellenőrzési lappá vált, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy biztosítsa a tudományos szabadságot, aktuális, a közpénzügyek szempontjából releváns témákban jelenjenek meg publikációk. A Pénzügyi Szemle minősített, nemzetközi impakt faktorokkal rendelkező folyóirat, amely magas követelményi szintek mellett jelenik meg.  Szerkesztősége törekszik, hogy társadalmasítsa a folyóiratot annak érdekében, hogy szélesebb tájékozódási pont legyen a hazai és nemzetközi tudományos világban. A Pénzügyi Szemle azon kevés hazai folyóirat egyike, amely magas nemzetközi impakt faktoros felületet biztosít feltörekvő hazai szerzőknek, hogy megjelentessék tudományos írásaikat. Egyik deklarált célja, hogy bevonja a fiatalabb korosztályokat a közpénzügyi kérdések tudományos megvitatásába.

Domokos László szerkesztőbizottsági elnök támogatja, hogy a folyóirat, tematikus különszámokkal kiegészülve kéthavonta jelenjen meg. A harmadik éve megjelenő, atipikus különszámok a vizsgált időszak aktuális, hangsúlyosabb témáit mutatják be. A szerkesztőbizottság elnöke példaként ismertette, hogy 2023 első félévében jelenne meg Mutatószámok értékelése - veszélyhelyzeti gazdálkodás, válságreagálás, hadiipar fókusztémájú különszám, amely a jelenlegi nemzetközi aktuálpolitika tükrében nagy aktualitással bírna.

Abra_2


Domokos László szerkesztőbizottsági elnök által elmondottakhoz csatlakozva Németh Erzsébet felelős szerkesztő ismertette, hogy a Pénzügyi Szemle aktuális gazdasági kérdéseket, területeket, stratégia jelentőségű úgynevezett forró témákat dolgoz fel fókusztémaként. A szerkesztőbizottság 2022. évi ülésén az alábbi fókusztémákat hagyta jóvá:

1. Hiányjelenségek, logisztika és ellátási láncok; 
2. Energetika: ellátásbiztonság, környezeti fenntarthatóság és versenyképes ár; 
3. Konszolidáció és válságkezelés COVID-19 után; 
4. Az atipikus audit és döntéshozatali feedback folyamata, a teljesítményellenőrzés kihívásai, nemzetközi gyakorlatok. 

Ezzel a lépéssel a szerkesztőség egyrészt célzottan meg tudja szólítani a szakterületek legnevesebb hazai elemzőit, hogy publikáljanak a folyóiratban, másrészt hatékonyabban tudja formálni a megjelenő tartalmat. A szakértők felkérése 2021. november-december folyamán megkezdődött, ám ahogy erre a szerkesztőbizottság elnöke is rámutatott, folytatni szükséges a folyamatot a 2023-as fókusztémák beazonosításával, szakértők megkeresésével. A hazai szakértők mellett érdemes megfontolni külföldi tudósok, kutatók megkeresését is.

A következőkben bemutatásra kerültek a folyóirat legújabb eredményei. A Pénzügyi Szemle szerkesztősége az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a legrangosabb és leglátogatottabb nemzetközi adatbázisok is listázzák a folyóiratot. 

A Pénzügyi Szemle 2020 január 23-án hivatalosan is felvételt nyert a világ legnagyobb és legelismertebb szakirodalmi adatbázisába - a Scopus–Elsevier adatbázisba. Felvételünktől az ismertség és elismertség növekedése mellett az idézettség bővülését várjuk. Ennek eredményeképpen a Scopus 2022 májusára immáron 200 db Pénzügyi Szemle tanulmányt listázott. A listázott publikációk közül 53 rendelkezett hivatkozással. A Pénzügyi Szemle tanulmányok 2022 májusáig összesen 101 hivatkozást generáltak. A folyóirat tanulmányait ’Economics, econometric and finance’, valamint ’Social sciences’ kategóriákba sorolja.

Abra_3


A 2021-es évtől kezdődően a SCImago Journ&Coutnry Rank (SJR) elnevezésű, nyilvánosan elérhető portál is rangsorolja a Pénzügyi Szemlét, ami azt mutatja, hogy a nemzetközi olvasóközönség számára is széleskörben elérhetővé vált a folyóirat. Az SJR-en szereplő mutató a Scopus nemzetközi adatbázisban található hivatkozott folyóiratok láthatóságát mutatja. A Pénzügyi Szemlét ’Finance’ és ’Public administration’ kategóriákba sorolja. A friss, 2021-es rangsor alapján a Finance kategóriába tartozó 306 rangsorolt folyóirat közül a 227. helyen állt (ami 42 helyes javulás 2020-hoz képest), míg a Public administration kategóriában 177 folyóirat közül a 135. helyen állt (14 helyes javulás 2020-hoz képest). Az SJR-index egy év alatt 0,108-ról 0,215-re nőtt, míg a H-index 2-ről 3-ra. Az 1. ábra alapján látható, hogy 2020-hoz képest 50 százalékkal nőtt a jegyzett tanulmányoknak a száma, a hivatkozások száma megtízszereződött, és a hivatkozott tanulmányok aránya 8 százalékról 31 százalékra nőtt.

Abra_4


A Pénzügyi Szemle cikkeit a RePEc adatbázisa 2012-óta szemlézi, így a folyóirat 2012 óta rendelkezik RePEc impakt faktorral. A nemzetközi adatbázis által mért impakt faktor értéke a lapszámokban közölt írások RePEc lapban megjelenő idézettségével arányosan változik. Az okiratátadó esemény időpontjában (2022. május 30-án) az eddig mért legmagasabb impakt faktorral rendelkezett a lap: 0,262.

Az Állami Számvevőszék és a Kínai Nemzetközi Tudásinfrastruktúra (CNKI) együttműködési megállapodást kötött egymással, amely értelmében 2021-től már a Pénzügyi Szemle 2010 óta írt cikkei elérhetővé váltak a CNKI tudományos adatbázisaiban. A CNKI által biztosított adatok alapján 2022. január - április időszakban:

  • 13 397 187 alkalommal kerestek rá a CNKI adatbázisában Pénzügyi Szemle publikációra (adatbáziskeresések száma);
  • 1674 alkalommal történt publikációszintű metaadat keresés;
  • 328 alkalommal irányította át a CNKI az olvasót a Pénzügyi Szemle (teljes cikk letöltése).

Abra_5


Az új szerkesztőbizottsági tagok a kinevezési okiratok átvételét követően röviden ismertették álláspontjaikat azt illetően, hogy miképpen lehetne a folyóirat célkitűzéseit megvalósítani és milyen témák feldolgozásával lehetne növelni a folyóirat olvasottságát, valamint javítani nemzetközi pozícióit.

Halmai Péter, akinek Németh Erzsébet felelős szerkesztő külön gratulált az MTA rendes tagjává történő közelmúltbéli kinevezése alkalmából, beszédében méltatta a folyóirat elköteleződését, hogy két nyelven, magyarul és angolul is megjelenteti tanulmányait. Halmai Péter szerint nem szabad teljesen átállni az angol nyelvű publikálásra, érdemes, hogy az ÁSZ megőrizze a folyóirat kétnyelvűségét. Halmai Péter egyetértett Domokos László elnökkel a tematikus különszámok fontosságát tekintve, külön kiemelve a fókusztémák megfelelő hirdetésének szükségességét.

A 2003 óta a folyóiratban publikáló Zéman Zoltán beszédében méltatta a Pénzügyi Szemle egyik legfőbb erényét, a szakmai és tudományos nyitottságát. Egyetértett a nemzetközi impakt erősítésének fontosságával és felvetette a kétnyelvű publikációk ISSN számának elkülönítésének kérdését.

Kutasi Gábor beszédében felajánlotta segítségét, hogy fejlesztené a Pénzügyi Szemle nemzetközi elérhetőségét, ismeretségét a nemzetközi kutatói hálózatokon és a partnerek nemzetközi konferenciáin keresztül. Fontosnak tartja, hogy a szerkesztőbizottság tagjai közvetlenül is felkérhessék a potenciális külföldi szerzőket, hogy megosszák szaktudásukat a folyóiratban, valamint, hogy személyes ismeretségi körükben terjesszék az aktuális fókusztémákat.

Domokos László egyetértve az új szerkesztőbizottsági tagokkal, külön kiemelte a fejlesztő lektorálásnak a fontosságát, amivel hatékonyan lehet javítani a beterjesztett publikációk minőségén.