2021. augusztus 05. 7:00

Vállalati fúziók engedélyezése Magyarországon

Jelen tanulmány az eddigi legátfogóbb kutatás eredményeit mutatja be, amely a rendszerváltozással egyidős, 30 éves magyar fúzióengedélyezéssel kapcsolatban valaha született. A kutatás célja elsősorban az volt, hogy a magyarországi fúziók (vagy összefonódások) engedélyezésének elmúlt évtizedben elindult fejlesztését és annak közértéket képező hozadékait a szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárja. A legfontosabb eredmény, hogy a 2010. évi adatokhoz képest a részletesebb elemzést igénylő fúziós eljárások átlagos ügyintézési ideje 2020-ra 62 százalékkal, a verseny szempontjából aggálymentes fúziókat vizsgáló ügyek elintézési ideje 82,5 százalékkal csökkent. A kutatás feltárta, hogy mára a Gazdasági Versenyhivatal fúziók kapcsán történő piaci beavatkozásainak harmada verbális formában történik. A kutatás a hatóság rendelkezésére álló adatok feldolgozásának és elemzésének módszertanával készült. (Pénzügyi Szemle 2021/2.)

Összegzésként megállapítható, hogy a GVH a fúziós eljárásrendjének fejlesztése során három egymással is összefüggő szempont érvényesítésére törekedett: a vállalkozások terheinek csökkentésére, a fúziós ügyintézés kiszámíthatóságának, átláthatóságának javítására és az eljárások átfutási idejének rövidítésére az adathitelesség megőrzése mellett. Mivel egy működő rendszer fejlesztéséről volt szó, amelynek az átalakítás közben is az aktuális szabályokat betartva kellett ellátnia feladatát, ezért csak fokozatosan, lépésről-lépésre lehetett haladni, a már elvégzett lépések tapasztalatait feldolgozva, folyamatos újraértékelés és újratervezés mellett. Ez a folyamat a gyakorlatban igazolta Magyary Zoltán még mindig korszerűnek ható gondolatait, miszerint a közigazgatás racionalizálása „nemcsak egyszeri munka, hanem állandó célt és speciális módszert igényel” és változatos eszközei közé tartozik „mindenekelőtt az állandó kritika a használt eljárások és megoldások felett” (Magyary, 1930, 175., 180.).

A fejlesztés lényeges egyik, nem számszerűsíthető eredménye, hogy az ügyintézés kiszámíthatósága és átláthatósága érdemben javult az elmúlt évtizedben, köszönhetően a fúziós bejelentések és döntések közzétételének, valamint a fúziós jogalkalmazáshoz kapcsolódó soft law dokumentumok intenzív bővítésének.

Arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre becslés, hogy a fúziókontroll hatékonyságának javulása makroszinten (például a beruházásokra, a GDP-re) milyen számszerűsíthető hatásokkal járhatott, ugyanakkor a GVH a működéséből származó jóléti haszon mértékét rendszeresen elemzi.24 Ez a hatásbecslés a versenykorlátozó megállapodásokkal, erőfölényes visszaélésekkel, valamint fúziókkal foglalkozó eljárások beavatkozásainak együttes hatásait értékeli, a legjobb nemzetközi becslési módszertanokat alkalmazva, szükségszerűen hozzávetőleges, de összességében nem túlzó eredményt biztosítva. A 2013–2018 időszakra vonatkozó ilyen becslés szerint a GVH beavatkozásainak köszönhetően a fogyasztók által megtakarított összeg több mint hatszorosa a GVH azonos időszaki teljes költségvetésének.

A fúziós eljárásrend elmúlt évtizedes fejlesztése ugyanakkor érdemi és pontosabban számszerűsíthető eredményekkel is járt. Az egyik legfontosabb eredménynek tekinthető az ügyintézés gyorsulása. A versenyhatásokkal nem járó, hatósági bizonyítvánnyal kezelhető fúziók – amelyek az elintézett ügyek nagy többségét, több mint 80 százalékát teszik ki – átlagos elintézési ideje ténylegesen 4 nap lett (ami ahhoz képest különösen szembetűnő, hogy 2010-ben az aggálymentes fúziók átlagos átfutási ideje több mint 100 nap volt). A 2010. évi adatokhoz képest a teljes körű fúziós eljárások átlagos ügyintézési ideje 2020-ra 62 százalékkal, az I. fázisú ügyek elintézési ideje 82,5 százalékkal csökkent. A fúziós ügyek ügyintézési határidejének 2009–2020 közötti alakulását a 14. ábra szemlélteti.

fuzio_belso


Az ábrán jól látható, hogy az egymásra épülő intézkedések hatására hogyan csökkent fokozatosan az ügyintézés tényleges átfutási ideje, ami így folyamatosan az adott időszakban érvényes törvényi határidő alatt volt (így például a hatósági bizonyítványok kiadására jelenleg a törvény 8 napot biztosít, miközben a tényleges átlagos elintézési idejük 4 nap).

Szintén konkrét eredménynek tekinthető, hogy a hatósági bizonyítvánnyal kezelhető tranzakciók igazgatási szolgáltatási díja 4 millió forintról 1 millió forintra csökkent, ennek hatása, hogy a GVH fúziós eljárási díjbevételének kb. harmada (évi átlag 40-60 millió forintnyi összeg) a vállalkozásoknál marad.

A GVH 2018 óta lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy az összefonódás-bejelentéseket elektronikus formában nyújtsák be a GVH számára, azóta az elektronikusan benyújtott bejelentések aránya folyamatosan emelkedik, 2020-ban, a járványhelyzetben különösen segítette ez az ügyintézést, így ebben az évben már a bejelentések több mint 82 százaléka elektronikus formában került benyújtásra.



Rigó Csaba Balázs a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Tóth András a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, Bodócsi András a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsi szakértője, Buránszki Judit a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője, Dudra Attila a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácstagja

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.