2021. augusztus 13. 9:00

Válságállóak voltak a 2020. évi költségvetés fő célkitűzései

Az Állami Számvevőszék most készülő elemzésében a költségvetési politika COVID-19 járvány alatti alakulását, kiemelten az ÁFA és az SZJA politikát veszi górcső alá. Háromrészes cikksorozatunk a hamarosan megjelenő elemzésből mutat be meghatározó területeket. Ennek keretében először 2019. évvel foglalkoztunk, most pedig a 2020. év fő intézkedéseit, valamint azok céljait mutatjuk be.A költségvetési tervezés kapcsán a korábbi években rögzített főbb célkitűzéseket a COVID-19 járvány érdemben nem befolyásolta, ami jól tükrözi a költségvetési politika szempontjait megalapozó hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések stabilitását és válságállóságát – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék hamarosan nyilvánosságra hozandó elemzése. A Kormány intézkedései oly módon szolgálták a COVID-19 járvány okozta válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését, hogy egyúttal hozzájárultak az állami és az üzleti szféra felkészítéséhez a válságot követő időszak kihívásainak kezelésére, a versenyképes és fenntartható működés erősítéséhez, ezzel pedig a gazdasági fejlődés elősegítéséhez.

A 2020-as év célkitűzései és intézkedései – már 2020 tavaszától – a COVID-19 járvány miatti válság hatásainak kezelésére helyezték a hangsúlyt. A Kormány egy gazdaságvédelmi csomag keretében három költségvetési alapot hozott létre: a Gazdaságvédelmi Alapot (GVA kezdő keret: 1366 Mrd Ft), a Járvány Elleni Védekezési Alapot (JEVA kezdő keret: 643 Mrd Ft), valamint az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapját (kezdő keret: 0 Ft).

A gazdaságvédelmi intézkedések finanszírozásában a Gazdaságvédelmi Alap játszott meghatározó szerepet, amelynek forrásait a költségvetési fejezetektől való átcsoportosítással teremtették meg.

A Járvány Elleni Védekezési Alap fedezte a járványügyi védekezéssel kapcsolatos többletkiadásokat, valamint biztosította az egészségügyi ellátórendszer kapacitás-bővítéséhez, illetve működtetéséhez szükséges forrásokat. A kiskereskedelmi adó és a pénzintézeti szektor hozzájárulása révén 2020. május 1-jétől az alap feltöltésére új források kerültek bevezetésre, majd a gépjárműadónak az önkormányzatoktól a központi költségvetésbe átirányított része (40%) is az alap forrásait gyarapította. A járvány második hullámának kitörése következtében az alap terhére 2020-ban 1027,4 Mrd Ft került kifizetésre, amely 384,4 Mrd Ft-tal haladta meg a kezdeti tervszámot.

A 2020. évi gazdaságvédelmi intézkedések GDP-hez viszonyított aránya a következők szerint alakult:

  • Közvetlen költségvetési kiadással nem járó intézkedések (hitelmoratórium, újonnan indult tőke-, garancia- és hitelprogramok, Növekedési Hitelprogram Hajrá) 17,2 %;
  • Költségvetési kiadással járó intézkedések 12,1 % (ebből: 8,4 % GVA kiadás, 2,2 % JEVA kiadás, 0,9 % adóügyi és járulékokkal kapcsolatos intézkedések, díjak elengedése, 0,6% munkahelyvédelmi, munkahelyteremtő, illetve képzési támogatások).
A 2020-as központi költségvetés tervezése kapcsán rögzített főbb célkitűzések a biztonság megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése voltak. A 2020. évi intézkedések típusait, azok alapvető céljait, a fő intézkedéscsoportokat és programokat a következő ábra szemlélteti.

A COVID-19 járvány miatti válsághelyzet kezelésére szolgáló intézkedéstípusok, azok alapvető céljainak, a fő intézkedéscsoportoknak, programoknak a szemléltetése, az adó- és járulékpolitikai eszközök nélkül

abra_belso_600


Az Állami Számvevőszék elemzői az adó- és járulékpolitikai intézkedésekkel együtt részletesen bemutatják az elemzésben az intézkedéscsoportok tartalmát, valamint a költségvetési hatásokat és az intézkedések eredményeit.

Az elemzők rámutatnak, hogy a költségvetési tervezés kapcsán a korábbi években rögzített főbb célkitűzések – a COVID-19 járvány ellenére – változatlan tartalommal érvényesültek. Ez jól tükrözi a költségvetési politika szempontjait megalapozó hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések stabilitását és válságállóságát.

Már 2020 őszétől nyilvánvalóvá vált, hogy a következő évre is áthúzódó, tartósan, változó intenzitással fennmaradó járványveszéllyel kell számolni. A negatív társadalmi-gazdasági hatások enyhítése, kivédése, illetve az elhúzódó veszélyhelyzet kezelése az adott helyzethez való rugalmasabb igazodást követelt meg, így szükségessé vált a célrendszerek és a prioritások felülvizsgálata, valamint a költségvetés alkalmazkodó-képességének, rezilienciájának fokozása.

Az ÁSZ elemzése arra az összefüggésre is felhívja a figyelmet, hogy a Kormány intézkedései oly módon szolgálták a COVID-19 járvány okozta válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését, hogy egyúttal hozzájárultak az állami és az üzleti szféra felkészítéséhez a válságot követő időszak kihívásainak kezelésére, a versenyképes és fenntartható működés erősítéséhez, ezzel pedig a gazdasági fejlődés elősegítéséhez.

Első cikkünkben a központi költségvetések alapvető irányait, és a világjárvány előtti utolsó „békeév”, 2019 alapvető költségvetés-politikai célkitűzéseit mutattuk be. Második cikkünk a 2020. évi intézkedéseket, és az egyes intézkedések céljait elemezte. A cikksorozat következő része a főbb adó- és járulékpolitikai intézkedésekre tér majd ki.