2021. szeptember 02. 7:00

Ez történt 2021 augusztusában 

Augusztusban újabb tanulmányokat mutattunk be részletesen a Pénzügyi Szemle legfrissebb számából, és vettünk górcső alá ÁSZ-elemzéseket, melyek az építőiparral, a költségvetési politikával, az újraindítás költségvetési kockázataival, a 2020. évi költségvetés fő célkitűzéseivel és a kiszámítható adó- és járulékpolitikai intézkedésekkel foglalkoztak.

ÁSZ-elemzések 

Keresleti nyomás az építőipar piacán
Otthonteremtés, beruházás-ösztönzés, kormányzati infrastrukturális beruházások: az építőipar termékei és szolgáltatásai iránti kereslet meghatározó tényezői. A lakossági, vállalkozási és kormányzati kereslet felfutása megközelítőleg azonos időszakra esett az építőiparban. Ezeket a témákat járja körbe alábbi cikkünk. 

Ismét húzóágazat lesz az építőipar a válságot követően?
Az építőipar jelentősen megnövelte kapacitásait a pandémiás válság előtti időszakban. Termelési értékét növelve adóbefizetési ereje nőtt. A koronavírus okozta válság azonban negatívan érintette az ágazatot. Mindezzel együtt várható, hogy a 2017-2019. években kiépített kapacitások a válságot követő időszakban aktivizálhatóak lesznek. 

Az adópolitikai prioritások válságállósága – 2019: a biztonságos növekedés költségvetése
A költségvetési politika és ezen belül az adó- és járulékpolitika meghatározó jelentőségű a központi költségvetés, tágabb értelemben pedig az államháztartás egészének gazdálkodása szempontjából. A költségvetési politika és ezen belül az adó- és járulékpolitika meghatározó hatást gyakorol a gazdaság egészére, hatással van mind a gazdasági növekedésre, mind pedig az államadósság alakulására. Ezért szerepe a gazdasági válságok kezelésében vitathatatlan. Az Állami Számvevőszék most készülő elemzésében a költségvetési politika COVID-19 járvány alatti alakulását, kiemelten az ÁFA és az SZJA politikát veszi górcső alá. Ma induló, háromrészes cikksorozatuk a hamarosan megjelenő elemzésből mutat be egyes meghatározó területeket. Ennek keretében először 2019. évvel foglalkozunk, amely a bázis- és kiindulási adatokat szolgáltatja.

Domokos László – Pulay Gyula: Sikeres válságkezelés és az újraindítás költségvetési kockázatai
A koronavírus járvány okozta gazdasági válság sikeres kezelése következtében jelenleg az a kérdés aktuális, hogy 2022-ben a költségvetési politika legfőbb prioritása továbbra is a gazdaság újraindítása legyen, vagy amennyiben a gazdaság hamar visszatér egy dinamikus növekedési pályára, akkor a kedvezőbb gazdasági növekedés révén keletkező többletbevételeket indokolt-e az államháztartási egyensúly nagyobb léptékű javítására fordítani. Ma még ez a kérdés – többek között az uniós források beérkezése időpontjának bizonytalansága miatt – nem eldönthető. Éppen ezért a költségvetési politikában a reziliencia növelésnek szükségessége kell, hogy előtérbe kerüljön, amelynek eredményeképpen bővül a kormányzat mozgástere, hogy a helyzettől függően a gazdaság élénkítésének, vagy az egyensúly javításának adjon prioritást. Mindkét esetben azonban alapvető feltétel az államadósság-szabály betartása, és az, hogy az állami intézkedések a növekedés minőségi feltételeire fókuszáljanak.   

Az államháztartási számvitellel kapcsolatos európai uniós előírásohoz történő hazai megfelelés
Az európai uniós szerződésekben meghatározott célkitűzések különféle típusú jogi aktusok útján teljesülhetnek, ezek egyike az irányelv. Az irányelv olyan jogalkotási aktus, amely valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzést állapít meg, de a megvalósítás módját, eszközeit a tagállamokra bízza.

Válságállóak voltak a 2020. évi költségvetés fő célkitűzései
Az Állami Számvevőszék most készülő elemzésében a költségvetési politika COVID-19 járvány alatti alakulását, kiemelten az ÁFA és az SZJA politikát veszi górcső alá. Háromrészes cikksorozatunk a hamarosan megjelenő elemzésből mutat be meghatározó területeket. Ennek keretében először 2019. évvel foglalkoztunk, most pedig a 2020. év fő intézkedéseit, valamint azok céljait mutatjuk be.A költségvetési tervezés kapcsán a korábbi években rögzített főbb célkitűzéseket a COVID-19 járvány érdemben nem befolyásolta, ami jól tükrözi a költségvetési politika szempontjait megalapozó hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések stabilitását és válságállóságát – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék hamarosan nyilvánosságra hozandó elemzése. A Kormány intézkedései oly módon szolgálták a COVID-19 járvány okozta válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését, hogy egyúttal hozzájárultak az állami és az üzleti szféra felkészítéséhez a válságot követő időszak kihívásainak kezelésére, a versenyképes és fenntartható működés erősítéséhez, ezzel pedig a gazdasági fejlődés elősegítéséhez.

Bizonytalan környezet – kiszámítható adó- és járulékpolitikai intézkedések
A COVID-19 járvány miatti helyzet kezelésének lényeges elemét képezték az adó- és járulékpolitika körébe tartozó intézkedések – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék hamarosan nyilvánosságra hozandó elemzése. A családok és a munkavállalás támogatása, az élőmunka és a vállalkozások terheinek mérséklése, a gazdaság fehérítése, az adórendszer egyszerűsítése, átláthatóságának javítása, illetve az adóadminisztrációs terhek csökkentése a COVID-19 járvány kitörését követő veszélyhelyzetben is folytatódtak, sőt több, ezekhez alapvetően illeszkedő új intézkedés is született. Elemzésében az Állami Számvevőszék a költségvetési politika COVID-19 járvány alatti alakulását, kiemelten az ÁFA és az SZJA politikát elemzi. Háromrészes cikksorozatunk a hamarosan megjelenő elemzésből mutat be meghatározó területeket. Ennek keretében jelen cikkünk a 2019-2020. év főbb adó- és járulékpolitikai intézkedéseit mutatja be.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből 


Malik Ghulam Shabbir Rabbani - Babar Zaheer Butt: A szerencsejáték-kötvénybefektetések sorsolás utáni hatása a nemesfémhozamokra
A tanulmány célja, hogy tesztelje, milyen hatással van a pakisztáni szerencsejáték-kötvények piacáról az arany- és ezüstpiacra irányuló pénzáramlás az ilyen kötvények sorsolásakor. Az elemzéshez kiválasztott adatok 2007 júliusa és 2019 júniusa közöttiek, és magukban foglalják az arany- és ezüstpiacok hozamait. Az adatokat eseménytanulmánnyal teszteltük, és AR-, AAR- és CAR-számítások is készültek. Az AR- és a CAR-számítások nem támasztották alá azt a két hipotézist, amelyek azon alapultak, hogy jelentős értékeket találtak mind a sorsolás előtti, mind a sorsolás utáni adatokban, annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a szerencsejáték-kötvények piacáról az arany és az ezüst piacára történő pénzáramlás hatását. Az AAR-eredmények pedig ekként jelentéktelenek voltak, így megerősítve mindkét hipotézis elvetését. Így, a kutatás eredményei egyik hipotézist sem igazolták, melyek szerint a szerencsejáték-kötvények sorsolási napjain különbőznek a hozamok az arany- és az ezüstpiacon. Bár az eredmények nem igazolták a hipotéziseket, a megállapítások alapján a jogalkotók számára javasolható, hogy megfelelő és átlátható dokumentációval több pénzre lehetne szert tenni ebből a viszonylag olcsó forrásból, ami tisztábbá tenné a gazdaságot.

Eleonóra Matoušková: A heterodox közgazdaságtan helyzete a gazdaságtudományban
Az ortodox gazdaságtan (a gazdaságtan, illetve a neoklasszikus gazdaságtan fő áramlata) a gazdaságelméletben vezető szerepet játszik. Intellektuális ellentmondásai ellenére a felsőoktatásban továbbra is a  tananyag alapvető részét képezi. Az ortodox gazdaságelmélet egyik alternatívájának a  heterodoxiát lehet tekinteni, amely három elméleti megközelítésből táplálkozik, a  baloldali heterodoxiából, az új osztrák gazdasági iskolából valamint a neoheterodoxiából. A tanulmány célja, hogy bemutassa az ortodox, illetve a heterodox gazdaságelmélet közötti különbségeket, megtalálja a heterodoxia egyes áramlatai közötti hasonlóságokat, továbbá meghatározza a  köztük lévő különbségeket. (Pénzügyi Szemle 2021/2.)

Vállalati fúziók engedélyezése Magyarországon
Jelen tanulmány az eddigi legátfogóbb kutatás eredményeit mutatja be, amely a rendszerváltozással egyidős, 30 éves magyar fúzióengedélyezéssel kapcsolatban valaha született. A kutatás célja elsősorban az volt, hogy a magyarországi fúziók (vagy összefonódások) engedélyezésének elmúlt évtizedben elindult fejlesztését és annak közértéket képező hozadékait a szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárja. A legfontosabb eredmény, hogy a 2010. évi adatokhoz képest a részletesebb elemzést igénylő fúziós eljárások átlagos ügyintézési ideje 2020-ra 62 százalékkal, a verseny szempontjából aggálymentes fúziókat vizsgáló ügyek elintézési ideje 82,5 százalékkal csökkent. A kutatás feltárta, hogy mára a Gazdasági Versenyhivatal fúziók kapcsán történő piaci beavatkozásainak harmada verbális formában történik. A kutatás a hatóság rendelkezésére álló adatok feldolgozásának és elemzésének módszertanával készült.