2021. január 31. 7:00

Ez történt 2021 januárjában

Januárban bemutattunk négy ÁSZ-elemzést, melyek a családtámogatási politika hatásait, a védőoltás, mint a járványok elleni védekezés hatékony módszerét, a közös önkormányzati hivatalok felelősségét és a távmunka előnyeit vizsgálták. Mindezeken túl a hónap során megjelent a Pénzügyi Szemle különszáma, melynek fókuszában egy különösen aktuális téma, a gazdaság, állam és társadalom szinergiája: versenyképesség és fenntarthatóság áll.

A gyermekvállalás feltételeinek javítása a családok jólétének növelése mellett hosszabb távon kedvezően hat a gazdasági aktivitásra és ezen keresztül a fenntartható fejlődésre. Ezért a családpolitikai intézkedések és azok eredményei az ÁSZ elemzéseinek visszatérő témakörei. A most nyilvánosságra hozott elemzésben az ÁSZ elemzői bemutatják, hogy a magyar családpolitikai támogatások eszköztárának - nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló mértékű és változatosságú - bővítése következtében Magyarországon emelkedett a termékenységi ráta. A másik három visegrádi ország demográfiai adatai is azt mutatják, hogy a termékenység negatív trendje megfordítható.

A védőoltás a hatékony védekezés a járványok ellen
A védőoltások széles körben történő alkalmazása, és a lakosság megfelelő szintű átoltottsága - az úgynevezett "nyájimmunitás" elérése - a leghatékonyabb védekezés a fertőző betegségekkel szemben - erre a következtetésre jutottak az Állami Számvevőszék szakértői. Az ÁSZ elemzői bemutatják a fertőző betegségek megelőzése érdekében kialakított hazai és nemzetközi rendszereket, és rávilágítanak arra, hogy a nem kötelező védőoltások esetén a populációs védettség elérésében meghatározó az oltási hajlandóság, ezért kiemelt az egyének felelőssége. Reagálva az aktuális vírushelyzetre az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a COVID-19 világjárvány védőoltásokkal történő megfékezése hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez, a koronavírus-járvány káros gazdasági és társadalmi hatásainak megszüntetéséhez.

Kiemelt felelőssége van a közös önkormányzati hivataloknak
Erősíteni kell a közös önkormányzati hivatalok feladatellátásának minőségét, ez ugyanis hatással van a hivatalhoz tartozó önkormányzatok gazdálkodására és azok fenntarthatóságára is - világít rá az Állami Számvevőszék elemzése 23 közös önkormányzati hivatal ellenőrzési tapasztalatainak összegzése alapján. Az ÁSZ elemzői rámutatnak arra, hogy a feltárt szabálytalanságok kockázatot jelentenek az önkormányzatok tevékenységének szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtásában. A közös önkormányzati hivataloknak egyértelmű, világos szabályrendszerrel kell rendelkezniük, továbbá biztosítaniuk kell a tevékenységük kockázatainak rendszeres felmérését, elemzését, értékelését, valamint a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítését - hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzői.

Már nem csak lehetőség a távmunka
Áttörést jelentett a 2020-as év a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon. A tavalyi év első felében meghatszorozódott azoknak az aránya, akik táv- illetve otthoni munka keretei között dolgoztak, és ez az arány a COVID-19 járvány első hullámának lecsengését követően sem csökkent le a járvány előtti szintre - többek között erre világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentősen felértékelődik a táv- és otthoni munkavégzés, a munkáltatóknak ki kell alakítaniuk a megfelelő feltételeket, a munkavállalóknak pedig alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, például képezniük kell magukat. Az ÁSZ elemzői a járványhelyzet által megnyitott lehetőségek közül kiemelik, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási, vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Az ÁSZ elemzői ugyanakkor értékelik azokat a kockázatokat is, melyek a táv- és az otthoni munkavégzés tudatosítására hatnak.

Megjelent a Pénzügyi Szemle különszáma

Fókuszban a gazdaság, állam és társadalom szinergiája: versenyképesség és fenntarthatóság
A különszám fókuszában egy különösen aktuális téma: a gazdaság, állam és társadalom szinergiája: versenyképesség és fenntarthatóság áll. Neves szerzők, mint Matolcsy György MNB elnök, vagy Domokos László ÁSZ elnök írásából ismerhetjük meg a versenyképességet, mint a fenntarthatóság meghatározó feltételét, illetve olvashatunk a fenntartható költségvetésről. A különszám tanulmányai olyan alapvető kérdésekkel foglalkoznak, mint a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatósága, ennek kockázatai és lehetőségei, vagy a koronavírus válság, a fenntartható fejlődés és az ösztönző állam modellje közötti összefüggések.

Matolcsy György: A versenyképesség mint a fenntarthatóság meghatározó feltétele
A versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A versenyképesség rövid távon nem értelmezhető, így nem is létezhet fenntarthatóság nélkül. Vállalati és nemzetgazdasági szinten is csak azok lehetnek nyertesek a globális versenyben, akik kiváló teljesítményüket képesek hosszú távon is fenntartani. A két cél egyidejű megvalósulásához két, akár egyszerre is követhető út vezet. Egyrészt a mennyiségi tényezők felől a minőség felé való elmozdulás, másrészt új erőforrások keresése, illetve a korábbi erőforrások korlátlanná tétele, azok fenntartható "zöld" felhasználásával. A digitalizáció fejlődése révén minden korábbinál fontosabb erőforrássá válik az adat, miközben a pénz és az energia hozzáférése korlátlanná válhat. A forradalmi változások - mint a zöld- és a digitális átállás - elől a gazdaság egyetlen szegmense sem függetlenítheti magát, de az állam és a piac megfelelő együttműködése szükséges a versenyképesség és fenntarthatóság eléréséhez és fenntartásához.

Domokos László - Pulay Gyula: Fenntartható költségvetés és a költségvetésben megjelenő fenntarthatóság
A költségvetési fenntarthatóság az elmúlt két-három évtizedben a költségvetési politika egyik legfontosabb követelményévé vált. Az Alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország a fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. A nemzetközi gyakorlatban a költségvetési fenntarthatóságot gyakran az államadósság folyamatos finanszírozhatóságának a követelményével azonosítják. Az állami eladósodottság csökkentésére vonatkozó alkotmányos követelmény teljesíthetőségének kockázatait az Állami Számvevőszék is rendszeresen értékeli, erre saját kockázatelemzési módszert dolgozott ki. A cikk szerzőinek definíciója szerint a költségvetési fenntarthatóság olyan költségvetések sorozata, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez. Ebből kiindulva, valamint az Országgyűlés határozatára és a nemzetközi jó gyakorlatokra építve bemutatják, hogy a fenntartható fejlődési célok fedezetét miként lehet a mindenkori költségvetésekbe átlátható és elszámoltatható módon beépíteni.

Péter Ákos - Németh Erzsébet - Vargha Bálint Tamás: A nyugdíjrendszer fenntarthatósága, kockázatok és lehetőségek
Minden tényező változatlansága mellett 2060-ra 10 aktív korúra 6 nyugdíjas fog jutni. Ez kockázatot jelent a nyugdíjak fenntarthatósága szempontjából. Tanulmányunk a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára ható tényezők beazonosítása érdekében feldolgozta a népmozgalmi, gazdasági és foglalkoztatási statisztikákat, elemezte a népesedésre, foglalkoztatásra ható tényezőket és a nyugdíjkassza várható alakulását. Eredményeink rámutatnak, hogy a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt, még mérsékelt termékenységnövekedés mellett is csökken a születések száma, így a családpolitikai intézkedések szükségesek, de nem elegendőek a gazdasági és nyugdíjkockázatok mérséklésére.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Szabóné Bonifert Éva:
Egyszerűsítési lehetőségek a visegrádi országok személyijövedelemadó-rendszereiben
Az adórendszer és az újraelosztás hatását befolyásoló számos tényező miatt nincs egyetlen helyes válasz arra a kérdésre, hogy a gazdaságpolitikai eszközök mely összetételét szükséges alkalmazni egy kívánt újraelosztási hatás eléréséhez. A dolgozat általános célja a jövedelemadó-rendszerek számszerűsíthető paraméterei kapcsán annak vizsgálata, hogy a méltányosság és igazságosság szempontjainak szem előtt tartása nem gyakorol-e túlzottan negatív hatást az adórendszerek egyszerűségére. A tanulmány néhány kelet-közép-európai ország személyijövedelemadó-rendszerének összetételére vonatkozó egyszerűsítési lehetőségeket vizsgálja, a rendszer adóterhelési görbéi lehetőség szerinti változatlansága mellett. Ehhez elméleti, egyszerűsített adómodellt állít fel, amelynek paramétereit számítógépes program segít meghatározni úgy, hogy a valós adórendszer görbéihez leginkább illeszkedő adóterhelési függvényt kapjunk.

Rigó Csaba Balázs - Tóth András: A digitális szolgáltatási adó szimbolikus jelentősége és annak gyakorlati következményei
A digitális szolgáltatásokat kínáló világcégek jellemzően úgy nőttek nagyra, hogy a közterhek viseléséhez nem feltétlenül járulnak hozzá abban az országban, ahonnan a bevételeik megteremtéséhez szükséges adatvagyon származik. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a digitális szolgáltatást nyújtó világcégek megadóztatása nem csak adóbevétel-növelési, de szimbolikus szempontból is jelentőséggel bír. Az "új olajat" jelentő adatok kiaknázásából ezért méltányosan részesednie kellene azon államoknak is, amelyek polgárainak adatai felhasználásával a digitális világcégek jelentős bevételre tesznek szert. A politikai, jogszabályi környezet elemzése és az állambölcseleti elméletek áttekintése révén arra jutottunk, hogy ebben a szimbolikájában is jelentős kérdésben sem valószínű az EU-szintű egységes fellépés sikere és éppen ezért tagállami, nemzeti szintű intézkedésekre lehet szükség.

Minsky pénzügyi törékenységre vonatkozó hipotézisének alkalmazása Törökország államháztartására
E tanulmány Minsky hipotézise alapján vizsgálja Törökország fiskális sebezhetőségének mértékét. Minsky hipotézise alapján két fiskális törékenységi mutatót számítottunk ki a törökországi államháztartást jellemző közelmúltbeli trendek vizsgálatához. Megállapításaink szerint a török költségvetési egyensúly romlik, (ultra) Ponzi-finanszírozás irányába halad, amit a fiskális törékenységi index értékeinek jelentős csökkenése támaszt alá. Az eredmények arra utalnak, hogy jelenleg Törökország fiskális teljesítménye fokozatosan romlik, és a jelenlegi fiskális pozíció nem éri el a korábbi években mért szintet. A rosszabbodó költségvetési egyensúly potenciális fiskális válság jele és nyilvánvaló, hogy ezt a trendet haladéktalanul meg kell fordítani megfelelő eszközök segítségével.

Az USA gazdaságpolitikai bizonytalanságának hatása a geopolitikai kockázatra
Ez a cikk az USA gazdaságpolitikai bizonytalansága és a BRIC-országok geopolitikai kockázatának kapcsolatát becsüli meg. A tanulmány eredményei hasznosak lehetnek a befektetők és a pénzügyi piac szereplői számára a befektetési döntések meghozatalában. Ez a törvényalkotóknak és a döntéshozóknak is hasznos lesz olyan politikák kidolgozásában, amelyek gazdaságukat elszigetelhetik külpolitikai kockázatoktól.

Friesz Melinda: A pénzügyi rendszer ellenállóképessége mindenekfelett - de milyen áron?
A tanulmány célja bemutatni a központi szerződő felek piacon betöltött szerepének fontosságát, kockázatkezelési keretrendszerét, beleértve a garanciaalapok elégtelensége esetén alkalmazandó eszközöket is. Az elemzés leíró, ismertető jellegű, amely az EU-ban működő központi szerződő felek szabályozói keretrendszerének bemutatása mellett, annak lehetséges hátulütőit is szemlélteti a piac és a szakemberek szemszögéből egyaránt. A tanulmány rámutat arra, hogy minden szereplő közös célja és érdeke egyaránt a központi szerződő fél lábontartása, de a nem megfelelően kialakított tőkekezelés és stratégia gátolhatja ennek megvalósulását.