Ez történt 2021 májusában

Májusban megjelent a Pénzügyi Szemle 2021-es első különszáma, mely a digitalizációt helyezi fókuszába. Emellett érdemes volt figyelni az ÁSZ elemzéseire is, melyek a koronavírus piaci mechanizmusokra gyakorolt hatásáról valamint az infrastruktúra és az ipar fenntartható fejlesztéséről szóltak.


ÁSZ-tanulmányok

A piac és a közbeszerzés járványhelyzet idején
A Covid-19 néven ismertté vált vírus okozta világjárvány az elmúlt több mint egy évben világszerte jelentős hatással volt a társadalmi és a gazdasági folyamatokra. A vírus eddigi három hullámának időszakában hozott döntések megváltoztatták az emberek életmódját, a biztonságra törekvés és a védekező eszközökhöz hozzáférés szempontjai elsődlegessé váltak. Az Állami Számvevőszék pénteken megjelent, A piaci verseny szempontjai a COVID-19 világjárvány időszakában a védekezési eszközök tekintetében című elemzésében a szakértők arra mutatnak rá, hogy a járvány felülírta a megszokott piaci mechanizmusokat, a védekező eszközök piacain a hiánygazdaság jellemzői érvényesültek. Az elemzéshez kapcsolódó cikksorozunk harmadik, befejező részében a szabályozó eszközök, főként a közbeszerzés járványhelyzet idején történő érvényesülését mutatja be.

Hiánygazdaságra jellemző közgazdasági összefüggések a védekező eszközök piacain
A Covid-19 néven ismertté vált vírus okozta világjárvány az elmúlt több mint egy évben világszerte jelentős hatással volt a társadalmi és a gazdasági folyamatokra. A vírus eddigi három hullámának időszakában hozott döntések megváltoztatták az emberek életmódját, a biztonságra törekvés és a védekező eszközökhöz hozzáférés szempontjai elsődlegessé váltak. Az Állami Számvevőszék pénteken megjelent, A piaci verseny szempontjai a COVID-19 világjárvány időszakában a védekezési eszközök tekintetében című elemzésében a szakértők arra mutatnak rá, hogy a járvány felülírta a megszokott piaci mechanizmusokat, a védekező eszközök piacain a hiánygazdaság jellemzői érvényesültek. A megváltozott piaci körülményeket és a kapcsolódó piacgazdasági mechanizmusokat bemutató háromrészes cikksorozatuk második része a verseny módosulására tér ki, a Covid-19 világjárvány idején egyes, a védekezést biztosító eszközök piacán.

A rendkívüli helyzet rendkívüli válaszokat várt a piaci szereplőktől
A Covid-19 néven ismertté vált vírus okozta világjárvány az elmúlt több mint egy évben világszerte jelentős hatással volt a társadalmi és a gazdasági folyamatokra. A vírus eddigi három hullámának időszakában hozott döntések megváltoztatták az emberek életmódját, a biztonságra törekvés és a védekező eszközökhöz hozzáférés szempontjai elsődlegessé váltak. Az Állami Számvevőszék ma megjelent, A piaci verseny szempontjai a COVID-19 világjárvány időszakában a védekezési eszközök tekintetében című elemzésében a szakértők arra mutatnak rá, hogy a pandémia kiváltotta rendkívüli piaci helyzetben természetes, hogy nem a megszokott piaci mechanizmusok érvényesültek. Ma induló, háromrészes cikksorozatuk tárgya az elemzés által tárgyalt, megváltozott piaci körülmények és a kapcsolódó piacgazdasági mechanizmusok közérthető bemutatása.

Dr. Pulay Gyula - Dudás Pál Dániel: Az infrastruktúra és az ipar fenntartható fejlesztése
Az ENSZ által meghirdetett 9. Fenntartható Fejlődési Cél az "Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése". Az ÁSZ elemzői feltárták, hogy mindhárom célterületen van olyan részcél, amelyek esetében teljesítményellenőrzéssel számszerűsíthető, hogy hazánk milyen mértékben járult hozzá a részcélok eléréséhez. Ugyanakkor az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyes Fenntartható Fejlődési Célok közötti kapcsolatok következtében célszerű lehet a teljesítményellenőrzéseket nem egyetlen cél elérésének értékelésére fókuszálni, hanem komplex módon értékelni a fenntartható fejlődést szolgáló programok eredményességét.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Fókuszban a digitalizáció - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/1-es különszáma
Az új különszám fókuszában a digitalizáció áll. A lapszám szerzői többek között azzal foglalkoztak, hogy rábírhatók-e a globális digitális szolgáltatók a méltányos közteherviselésre, illetve, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban alkalmas-e az érdemi ügyintézés támogatására. Megvizsgálták, hogy a hiteles és megbízható adatok hogyan használhatóak nemzeti adatvagyon szolgálatában. Nemzetközi kitekintésként az egyik tanulmány a román könyvvizsgálók megítélése alapján az informatika hatásával foglalkozik a jelenlegi, Big Data korszakban.

Teski Norbert - Pulay Gyula: Rábírhatók-e a globális digitális szolgáltatók a méltányos közteherviselésre?
A digitális szolgáltatások megjelenése, gyors bővülése és globális méretűvé válása jelentős mértékben átformálta a világgazdaságot. A globális digitális szolgáltatók, azaz a világ számos országában digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek térnyerése a méltányos közteherviselés szempontjából is új kihívást jelent. A jelenlegi adószabályok szerint a fizikai jelenlét biztosít jogalapot az egyes országok adóztatási jogkörének gyakorlására. A digitális szolgáltatáshoz azonban nincs szükség fizikai jelenlétre. Ezt kihasználva a globális digitális szolgáltatók a nyereségük után nem ott adóznak, ahol azt megtermelik, hanem ott, ahol az adózási feltételek a legkedvezőbbek. Ebből adódóan nyereségük arányában sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez, mint a hagyományos gazdaság szereplői, és az érintett országok többsége jelentős adóbevételektől esik el. E méltánytalan helyzet orvoslására több nemzetközi szervezet is megoldást keres, azonban megállapodás még nem született. A megoldást nehezíti annak meghatározása, hogy a nyereséget eredményező értékteremtés földrajzilag hol történik. Nem magától értetődő az sem, hogy a digitális szolgáltatás során miként keletkezik az érték, és az hogyan mérhető. A cikk ezekre a kérdésekre adható válaszokat tekinti át.

Alper Ozmen - Tufan Saritas: A közszféra intézményi tényezőinek hatása az exportra az OECD-országokban
Mint ismeretes, az export kedvező gazdasági jelenség, amelynek növelésére törekszenek minden országban. A tanulmány a közszféra intézményi tényezőinek exportra gyakorolt hatását vizsgálja az OECD 36 országában, a 2002-2018 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat során négy különböző modellt hoztak létre, és az exportot minden modellben függő változóként határozták meg. Az első modell szerint negatív összefüggés van a korrupciókontroll és az export között. A második modellben szintén negatív összefüggést találtak a szabályozás minősége és az export között. A harmadik modellben megfigyelhető, hogy pozitív kapcsolat van a politikai stabilitás és az export között. A negyedik - a jogállamiság exportra gyakorolt hatásait vizsgáló - modellben nem volt statisztikailag szignifikáns kapcsolat a változók között.

Sasvári Péter - Teleki Bálint - Urbanovics Anna: A direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségei Magyarországon
A direkt finanszírozási publikációs modell a tudományos közösség közvetlen jutalmazási rendszere, amelyben a szerzők megjelent tanulmányaik után részesülnek jutalmazásban. A díjazás mértéke függ az adott közlemény megjelenési helyének indexáltságától. Jelen tanulmány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatban nemzeti szinten alkalmazott publikációs modell kialakításának lehetőségeit vizsgálja hazai kontextusban. A modell legnagyobb előnye, hogy a jutalmazás egyéni szinten történik, így elosztása intézménytől független. Az elemzésben a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatása után a 2019. évi Scopus által indexált magyar vonatkozású közleményeket - összesen 12281 darab - vizsgáljuk tudománymetriai indikátorok mentén.

Rácz Tamás Attila - Tóth Balázs: A hazai önkormányzatok pénzügyi zavarai az adósságkonszolidáció és az önkormányzati rendszer reorganizációjának tükrében
Az önkormányzati alrendszer adósságkonszolidációja, valamint az önkormányzatok feladatköreinek és finanszírozásának átalakítása az egyik legjelentősebb hazai közpénzügyi eseménynek tekinthető. A tanulmány keretein belül egy 230 hazai önkormányzatot magába foglaló mintán, logisztikus regresszió segítségével vizsgáljuk azt, hogy a 2005 és 2008 közötti pénzügyi adatok alapján kirajzolódnak-e valamilyen különbségek az adósságkonszolidációban részesülő, valamint az abból (korábbi adósság híján) kimaradó önkormányzatok között. Emellett a kutatás tárgya annak elemzése is, hogy az önkormányzati rendszer reorganizációja változtatott-e ezeken a különbségeken. Eredményeink alapján arra a következtetésre juthattunk, hogy a válságot megelőző időszakban a saját bevételek terén, illetve ennek köszönhetően a teljes működési egyenlegben is jelentős különbség volt tapasztalható az adósságkonszolidációban részt vevő és abból kimaradó önkormányzatok között. A reorganizáció során kialakuló szabályozás csökkentette az önkormányzatok közötti különbséget, valamint a minta egészére vonatkozóan a pénzügyi paraméterek pozitív irányba való elmozdulása volt megfigyelhető.

Molnár Dániel - Horváth Diána - Regős Gábor: W-kilábalás a koronavírusjárvány két hullámában
Tanulmányunk célja a makrogazdasági adatok, valamint lakossági és vállalati felmérés segítségével annak vizsgálata, hogy a koronavírus-válság lefolyása hogyan zajlott egyes területeken. Eredményeink szerint a vírus a különböző ágazatokat eltérő mértékben érintette: míg egyes ágazatokat gyors kilábalás, addig másokat elhúzódó válság jellemzett. A koronavírus őszi, második hulláma szintén visszaesést eredményezett a gazdasági adatokban, azonban ennek mértéke elmaradt a tavaszi első hullámban tapasztalttól. Összességében a válság lefolyása W-alakúnak tekinthető, bár egyes szempontok, illetve ágazatok ettől eltérő képet mutatnak. A vírushelyzet enyhülésével azonban a gazdaságpolitika fontos feladata lesz annak elérése, hogy a W utolsó szára meredek legyen, azaz a magyar gazdaság vissza tudjon térni a korábbi növekedési pályájához. Ehhez elengedhetetlen a korlátozások feloldása - hogy a lakossági fogyasztás ismét a növekedés motorjává válhasson -, illetve a vállalatok beruházási hajlandóságának a növelése.