2021. október 18. 8:00

A Covid–19 első hullámának hatása a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók pénzügyi biztonságára

Tanulmányunk a felsőoktatásban tanuló, gazdasági képzésre járó hallgatók pénzügyi kultúráját vizsgálja. A szakirodalmi adatok szerint felértékelődnek a pénzügyi ismeretek, viszont ehhez az egyre fontosabb tudáshoz nem társulnak gyakorlati eredmények. Ezért a pénzügyi biztonságérzet is csökken, különösen akkor, ha egy váratlan jelentős gazdasági krízis is kialakul. Ennek a csökkenésnek az okait vizsgáltuk. Magyar és külföldi hallgatókat kérdeztünk kétfázisú, offline kérdőíves felmérésben. A két lekérdezés között zajlott le a Covid–19-járvány első hulláma, ezzel modelleztük a gazdasági krízishelyzetet. A kérdésekkel felmértük a diákok elméleti tudását, pénzügyi viselkedését és a pénzügyekhez fűződő viszonyát. Rákérdeztünk továbbá arra is, hogyan értékelik saját pénzügyi helyzetüket és biztonságérzetüket. A válaszok statisztikai feldolgozása után lineáris modellek felállításával határoztuk meg azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a pénzügyi biztonság alakulásában. Legfontosabb eredményünk, hogy a felmérés éve a pénzügyi kultúra minden dimenzióját befolyásolja, ami igazolja a járvány okozta krízis szerepét és hatását. (Pénzügyi Szemle 2021/3.)

Kálmán Botond - Bárczi Judit - Zéman Zoltán

Eredményeink értelmezése előtt szeretnénk visszatérni a minta értelmezhetőségének kérdésére. Az egyik legfontosabb kérdés a statisztikai feldolgozás módját meghatározó normalitás kérdése, melyet a Módszer fejezetben tárgyaltunk. További értelmezési kérdés a minta reprezentativitása. Tekintettel a módszertani részben ismertetett mintavételi eljárásra mintánk valószínűleg nem reprezentatív. Ezért a kutatás korlátainak későbbi tágítására egy szélesebb körű mintavétel szükséges. Mivel azonban a Célkitűzés fejezetben említett eredeti vizsgálatunk attitűdkutatás volt, ez az eredeti kutatásban nem jelentett leküzdhetetlen problémát. Célunk ugyanis annak felmérése, hogy az általunk elérhető egyetemi hallgatók teljesítménye és eredményei mennyire esnek egybe a nemzetközi szakirodalmi megállapításokkal.

Az eredmények értelmezésekor a kutatás korlátait a minta, a modell és az idő kapcsán szükséges figyelembe vennünk. A minta a mintavételezés módjából adódóan nem reprezentatív, de jelen elemzésünk egy nagyobb komplex kutatás része, ezért annak mintájából választottuk ki a kritériumoknak megfelelő válaszadókat. A modell korlátja maga a modell. A lineáris modellek ugyanis csak közelítést jelentenek, ám sokszor nem térnek el jelentősen a valóságtól, ráadásul matematikailag sokkal könnyebben kezelhetők. Az idő korlátozó szerepe pedig amiatt megfontolandó, mert bár a járványnak még nincs vége, de van már oltás, ezért nem biztos, hogy kutatásunk megismételhető lesz.

Az első és legfontosabb tapasztalat, hogy a vizsgálat éve jelentős hatással volt a pénzügyi biztonság egészére és annak minden egyes komponensére is. Az esetek többségében húsz, ritkábban tíz százalékos visszaesést tapasztaltunk az egyes kérdésekre adott válaszok alakulásában. A pandémia további hatása, hogy míg 2019-ben a nagyobb pénzügyi tudás még segített a megélhetési gondok kezelésében, 2020-ban már inkább azt az érzést erősítette a válaszadóban, hogy nem tud eleget helyzete megoldásához. Ugyanilyen hatással volt a pénzügyi ismeretek szintje a pénzügyek irányításának képességére is.

 

abra_belso


A váratlan kiadások terhét leginkább a szlovák, legkevésbé az osztrák hallgatók élik meg, viszont a kiadások fedezetét a magyarok teremtik elő legsikeresebben, főleg azok, akik tanulmányaik mellett szellemi munkát is végeznek. A pénzügyi jövő biztonságát tekintve a válaszadók pesszimizmusa 2020-ra erősödött a megtakarítások kényszerű felélésétől és az életszínvonal csökkenésétől való félelem miatt. Az előző évhez képest 2020-ra húsz százalékkal csökkent azoknak a száma, akik képesek megtakarításra. A csökkenés a magyar hallgatók között volt leginkább megfigyelhető, közülük is főleg a tanulás mellett vállalkozással is foglalkozóknál. A vállalkozóknak ugyanis többnyire nem is marad pénzük a hónap végére. Ugyanakkor 20 százalékkal nőtt az eltelt egy évben azoknak a reprezentáltsága is, akik éppen csak boldogulnak és megélnek.

A közgazdászhallgatók megtakarítási képességét kevésbé érintette a vírushelyzet, mint a pénzügyi biztonság többi korábban vizsgált dimenzióját. Ennek fő oka, hogy már egy relatíve alacsony átlagot mértünk 2019-ben, amely enyhén csökkent tovább 2020-ra. Az országok között Magyarország lemaradása Ausztriától és Szlovákiától nagyobb lett a pandémia alatt, mint az előző évben. Életkor szerint is átrendeződés tapasztalható: a fiatalabb hallgatók inkább a vírushelyzet előtt, az idősebbek pedig inkább a vírushelyzet alatt tudtak félretenni bevételeikből.

A pénzügyi biztonságérzet tekintetében a három ország vegyes képet mutatott, voltak olyan dimenziók, amelyeknél a magyarok jártak az élen (váratlan kiadások megoldásának képessége), azonban általában az osztrákok, vagy a szlovákok biztonságérzete volt a legmagasabb. Az egyetem mellett vállalkozó hallgatók, különösen a szellemi foglalkozást űzők szinte minden esetben a legrosszabb pénzügyi biztonságérzetről számoltak be, legjobbról pedig a csak diákok, illetve a felsővezetői pozíciót is betöltő egyetemi hallgatók. Nemek szerint ritkán volt csak eltérés; a férfiak inkább elveszett vágyaik, a nők mindennapi anyagi körülmények romlása miatt panaszkodtak. A nappali tagozatosoknak nagyobb problémát jelentett egy esküvő, születésnap, ajándékozás, mint a levelezősöknek. A pénzügyi ismeretek és attitűd szintje negatívan befolyásolta a pénzügyi biztonság egyes dimenzióit, ami elsősorban abból fakadhat, hogy a szélesebb körű tudás jobban rávilágít arra, hol vannak még hiányosságok.

A teljes pénzügyi biztonság érzete közel húsz százalékkal csökkent, minden demográfiai csoportot érintve. A visszaesésért a vizsgálat éve volt a legnagyobb mértékben felelős, ugyanakkor az egyes demográfiai csoportképző ismérvek nem gyakoroltak jelentős hatást a tapasztalt visszaesésre.

Összekapcsolva ezeket a tényeket egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Covid–19 okozta krízis jelentős negatív hatást gyakorolt még az átlagnál magasabb pénzügyi tudással rendelkező, gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatókra is.



Kálmán Botond a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem PhD-hallgatója, Bárczi Judit a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense, Zéman Zoltán a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.