2021. november 22. 15:00

Európához felzárkózunk, a világ nagy részét viszont jócskán le is hagytuk

Magyarország egyik legfontosabb célkitűzése, hogy Európa gazdagabbig feléhez felzárkózzon. A Növekedés.hu elemzése megvizsgálja, hogyan sikerült ez az elmúlt 10 évben. Ami meglepő: Európán kívül nincs is olyan sok ország, amely nálunk fejlettebb lenne.

A rendszerváltáskor az a cél lebegett legtöbbünk előtt, hogy hasonló gazdasági és társadalmi rendszer mellett életminőségben, elsősorban a munka által elérhető jövedelemben felzárkózunk a kontinens azon országaihoz, akik a második világháború után páratlan fejlődés által lettek gazdag országok. Ez a folyamat nehezen indult, hisz a világgazdasághoz való alkalmazkodás több évet vett igénybe: a korábbi, eladhatatlan termékeket gyártó ipar leépült, a legfejlettebb technológiákkal gyártó beruházók megjelenéséig is idő kellett, hisz megvárták, hogy a piacgazdaság intézményeinek kialakulásával megfelelő legyen a környezet számukra.

Felgyorsult

A felzárkózás így csak a 90-es évek második felében indult meg, és utána is hullámzó volt, nagyjából 2014 óta azonban igen nagy sebességre kapcsolt, és ezt egyelőre a járvány hatása sem zavarta meg érdemben, hisz a kedvezőtlen hatások a fejlett országokat is érintették, esetenként erősebben, mint a felzárkózókat.

GDP és keretek

A felzárkózás mértékének vizsgálatára két számot vizsgálunk: az egy főre jutó GDP-t, valamint a nettó átlagkereseteket. Előbbi elég jól mutatja az országok összességében vett fejlettségi szintjét, utóbbi pedig konkrétan azt, milyen jövedelmet érhet el a munkaerő, és ez az Európai Unióban (Svájccal és az Európai Gazdasági Térség államaival kiegészítve) ez különösen lényeges, hisz bárki bármelyik tagállamban munkát vállalhat.

A visegrádi térség jelenleg

Az egy főre jutó GDP tekintetében becsült 2021-es adatokat veszünk figyelembe, hisz a tavalyi adatok a járvány hatása miatt nagyon torzítanának. Az adatot dollárban nézzük, miután egyelőre még ez a statisztikai gyakorlat, a kereseteket viszont már euróban fogjuk összehasonlítani. A jelenlegi becslések alapján magas lesz az idei növekedés a tavalyi visszaeső évet követően, így az egy főre jutó GDP 18 ezer dollár fölött lesz valamivel.

Az IMF legfrissebb, októberi becslése szerint 18 500 dollár a magyar GDP adat. A visegrádi országok közül Szlovákia 21 400 dollárral, Csehország 22 900 dollárral szerepel előttünk, ugyanakkor Lengyelország mögöttünk van 17 300 dollárral.

Jelenlegi arányok

A felzárkózási célként kitűzhető fejlett országcsoport adatai 45 és 50 ezer között vannak (Franciaország és Belgium 45, Németország 46, Ausztria kicsit több mint 48 ezer dollár). Vannak ennél magasabb adatok is, azonban közülük sok esetben torzít az adóparadicsomi hatás (Írország, Hollandia, Svájc, Luxemburg). Amint látszik, az ideális országcsoport szintjének jelenleg 37-41 százalékán állunk, ám ennek egy része a forint viszonylagos alulértékeltségéből, vagyis az árszínvonalak eltéréséből adódik. Ennek kiküszöbölésére szokták használni a vásárlóerő-paritáson mért adatot, ennek pontos számítása azonban szinte lehetetlen: az egyes országok árszínvonalát ás általában átlagos megélhetési költségeit rendkívül nehéz felmérni, pláne összehasonlítani.

Bő 10 éves felzárkózás

Ami a bő 10 éves fejlődést illet: 2010-ben a magyar egy főre jutó GDP adat 13 ezer dollár volt, míg Németországé 42 ezer, Ausztriáé 47 ezer, Belgiumé 44 ezer, Franciaországé 40,5 ezer dollár volt. Így akkor az említett országcsoporténak csak 27-32 százalékát érte el a magyar GDP, ez nőtt mostanra 37-41 százalékra, kissé kerekítve átlagosan 30-ról 40 százalékra.

A Növekedés.hu elemzése teljes egészében itt érhető el.