A közgazdaságtan hatékonyság-fogalma több olyan elemet tartalmaz, amely a joggazdaságtani (vagyis a jogszabályokat a közgazdaságtan eszközeivel vizsgáló) irodalom szerint egy-egy jogintézmény, vagy éppen egy-egy jogrendszer vizsgálatakor értékelési szempontként felvethető. A jogrendszer elősegíti-e, ösztönzi-e azokat a magatartásokat, társadalom tagjai közötti olyan kooperációkat, amelyek senkinek nem okoznak kárt, de néhányan jobban járnak miattuk (Pareto-hatékonyság)? Jogszabályváltozás esetén a változások nyertesei többet nyernek-e, mint amennyit a vesztesek vesztenek? A jogintézmények optimális mértékű humán-, fizikai és társadalmi tőke felhalmozásra ösztönöznek-e (dinamikus hatékonyság)?

Ezen kérdések megfogalmazására vállalkozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézete által 2012. május 11-én "Hatékony-e a magyar jog?" címmel megrendezett konferencia. A konferencia alapkoncepciója szerint minden kérdésben jogászokat és közgazdászokat ültetett egy asztalhoz, hogy megvitassák egy-egy jogterület (tulajdonjog, szerződési jog, kártérítési jog, eljárásjog, társasági jog, munkajog, hitelszerződések problémái; a pénzügyi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi szabályozás; az alkotmányjog, a közpénzügyi szabályok és intézmények) hatékonysági problémáit.

Az Alaptörvény és a gazdaság

A konferenciát Schanda Balázs dékán nyitotta meg, aki emlékeztetet rá, hogy az Alaptörvény is kifejezetten a jogrendszer (pontosabban az igazságszolgáltatás) feladatává teszi, hogy a gazdasági hatékonyságot is szem előtt tartó döntéseket hozzon. Emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény 28. cikkelye szerint: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak" - mondta. 

A plenáris ülésen Harmathy Attila, az ELTE Állam és jogtudományi Karának professor emeritusa emlékeztetett arra, hogy a jogalkotás soha nem hagyhatja figyelmen kívül az azt körülvevő társadalmi és gazdasági környezetet. A (polgári) jog alapelveit másképpen kell alkalmazni, ha egyensúlyi vagy ha egyensúlyhiányos piacról van szó, ha más a gazdasági-technológiai környezet, vagy éppen a makrogazdasági helyzet.

A gazdasági alapintézmények jelentősége

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője a kérdést a másik oldalról megközelítve a közgazdaságtanban az utóbbi években egyre nagyobb szerepet játszó intézményrendszeri vizsgálatok (mindenekelőtt a Doing Business vizsgálat) eredményeire hívta fel a figyelmet. Ezek jól mutatják, hogy a klasszikus gazdaságpolitikai, pénzügyi lépések mellett a gazdasági alapintézmények - a bíróságok működése, a piacra lépés egyszerűsítése, a tulajdon biztonsága, a (kis)befektetők védelme, a hitelpiac szabályozása és ezen keresztül a hitelhez jutás egyszerűsítése, stb. - is roppant erősen befolyásolják egy gazdaság, társadalom teljesítményét. Előadásában külön kitért Magyarország értékelésére, amelyet a vizsgálatok elsősorban a kisbefektetők védelme, az adóadminisztráció tekintetében látnak szomorúnak, ellenben az igazságszolgáltatás és a hitelpiac működése a legjobbra értékelt szektor.

A plenáris ülést követően 17 szekcióban 53 jogász és közgazdász előadását hallgathatta és vitathatta meg a közönség. Ezek - a tudomány természetéből fakadóan - elsősorban a magyar jogrendszer egy-egy hiányosságaira, hatékonysági problémáira hívták fel a figyelmet, külön kiemelve persze azokat a pozitív vagy éppen negatív változásokat, amelyek az elmúlt időszakban bekövetkeztek. (Ezeket összefoglalni természetesen lehetetlen, de a konferencia előadásait, pontosabban az előadók azokat megalapozó tanulmányai megtalálhatók a www.lawecon-hu.org oldalon.) A konferencia nagy eredménye, hogy a két szakma képviselői érzékelték az érintkezési pontokat, és a résztvevők talán azt is tisztábban látják, hogy félreértéseik milyen fogalmi ellentétekre vezethető vissza. Talán a legfontosabb mindjárt a címben is megjelenő hatékonyság fogalma, amelyet a két tudományterület nem teljesen azonosan értelmez.

---

A konferencia szervezőinek feltett szándéka, hogy ez csak az első lépés volt. A konferencia anyagait a közeljövőben tudományos folyóiratokban, tanulmánykötetetekben szándékoznak publikálni, illetve a jövőben hasonló konferenciák, workshopok szervezését is tervezik. (A publikációk megjelenéséről, a további hasonló programokról szintén tájékoztat majd a lawecon-hu.org honlap.)

A konferencián az Állami Számvevőszék kompetencia alapú erőforrás tervezéséről Várkonyi Zsolt Kristóf számvevő tanácsos tartott előadást.