2022. május 30. 7:00

Helyi önkormányzatok kockázata és a fizetési számlavezető kiválasztása

Míg a helyi önkormányzatok autonómiáját az Alaptörvény, illetve a vonatkozó törvények biztosítják, a szabadság és az önállóság kizárólag az elszámoltathatóság, a felelősség érvényesíthetősége, a közvagyon biztonságos megőrzése és az önkormányzatok működésének átláthatósága mellett érvényesülhet. A helyi önkormányzatok által ellátott olyan feladatok, mint a bölcsődei-, óvodai ellátás, a betegek és idősek gondozása, a közművelődési intézmények vagy a könyvtárak működése a társadalom valamennyi rétegét közvetlenül érintik, így jogos elvárás, hogy az érintett vezetők olyan felelős magatartást tanúsítsanak, amellyel megfelelnek a közpénzekkel való átlátható, cél szerinti felelős gazdálkodás követelményeinek.

A helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közvagyon kezelése a közérdek szolgálatában történik, ezért az azzal való felelős gazdálkodás követelményeit sarkalatos törvény rögzíti. A helyi önkormányzat gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester, gazdálkodásának biztonságáért pedig a képviselő-testület felelős. Utóbbi át nem ruházható gazdálkodási hatáskörébe tartozik többek között a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, az alapítványi forrás átvétele és átadása, valamint a kölcsönfelvétel és más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.  

Ezek alapján a képviselő-testület vagy az átruházott hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogosult dönteni arról, hogy a helyi önkormányzat fizetési számláját egy belföldi hitelintézetnél vagy a Magyar Államkincstárnál vezeti. Amennyiben a helyi önkormányzat a fizetési számláját belföldi hitelintézetnél vezeti, akkor számolnia kell azzal, hogy a belföldi hitelintézet csődje esetén a működőképessége is veszélybe kerülhet. A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei ugyanis a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. Fontos továbbá, hogy a helyi önkormányzatok betétjére az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által nyújtott biztosítás csak abban az esetben terjed ki, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. Az összeghatár forintösszege - a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyama alapján - 182 565 000 forint mérlegfőösszeget jelent 2022-ben. Az ezt meghaladó vagy az OBA által nem biztosított betétkövetelésekre vonatkozó igényüket a helyi önkormányzatok a cégbíróság végelszámolás megindításáról hozott végzésnek Cégközlönyben történő közzétételétől számított 60 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A beadási határidő esetleges elmulasztása ugyanakkor nem jogvesztő hatályú, mert a felszámoló a 60 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket is nyilvántartásba veszi, ezeket azonban csak akkor elégíti ki, ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény figyelembevételével kiegyenlített tartozások után még van vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása azonban már jogvesztéssel jár.

A betétesek védelme, illetve a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében Magyarországon is megújult a pénzügyi szabályozás, amelynek egyik iránya a fizetésképtelenné váló pénzügyi intézmények rendezett körülmények között megvalósuló, privát szektor által finanszírozott szanálásának megteremtésére irányult. A 2014-ben létrehozott Szanálási Alap az intézmények befizetéseiből finanszírozott, a szanáláshoz közvetlenül kapcsolódó finanszírozási igények fedezésére szolgáló alap, amelynek célja, hogy a pénzügyi szektorban keletkező problémák kezeléséhez szükséges finanszírozási igényeket állami erőforrás bevonása nélkül lehessen kielégíteni.

Az elmúlt időszak történéseit követve ugyanakkor azt hallhattuk, hogy a Sberbank Magyarország Zrt. - korábbi nevén Magyarországi Volksbank Zrt. - szanálására tett lépések nem jártak sikerrel, mivel a szanálási hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Bank nem talált olyan piaci szereplőt, aki piaci feltételek mellett átvette volna az orosz-ukrán háború miatt súlyos fizetőképességi (likviditási) és tőkehelyzetbe került Sberbank Magyarország Zrt. működését.

Ennek eredményeként - a 2015-ös BUDA-CASH Brókerház Zrt. és a DRB-Bankcsoport bezárása után - ismét helyi önkormányzat működőképessége került veszélybe egy hitelintézet végelszámolása miatt. A helyi önkormányzatok likviditási problémájának gyors helyreállításához 2015-ben, illetve most is kormányzati támogatásra volt szükség.

2015-ben a DRB Bankcsoportnál vezetett fizetési számlá(ko)n bennragadt önkormányzati források biztosítására március 4-én 67 önkormányzat összesen 244,71 millió forint, április 17-én pedig 84 önkormányzat összesen 1 919,64 millió forint vissza nem térítendő költségvetési támogatás kapott. 

A Sberbank Magyarország Zrt.-nél számlavezetéssel érintett önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából 2022. március 2-án 14 önkormányzat összesen 282,23 millió forint egyszeri támogatást kapott bérfizetési kötelezettségek teljesítésére, majd 2022. március 28-án 6 önkormányzat összesen 1478,2 millió forint egyedi támogatásban részesült egyszeri működési és fejlesztési feladatainak támogatására.

A bemutatott esetek is arra hívják fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok vezetői olyan szabályozási- és kontrollkörnyezetet kötelesek kialakítani, amelyben – a világos szervezeti struktúra mellett – a folyamatok is átláthatóak. A döntéseket megelőzően – legyen szó akár számlavezető pénzintézet kiválasztás vagy akár befektetési döntések meghozataláról – szükség van azon helyi szabályok és eljárásrendek kialakítására, amelyekkel csökkenthető, illetve megelőzhető a vagyonvesztés kockázata. Rendkívül fontos kihangsúlyozni, hogy a döntések nem kockáztathatják a közfeladatok ellátását, illetve az önkormányzati vagyon meglétét, ezért is lényeges, hogy minden döntési folyamatban érvényesüljön a szakszerű és felelős gazdálkodás.

Az ÁSZ 2018-ban készített, az önkormányzatok befektetéseinek átláthatóságát értékelő elemzése is igazolta, hogy az önkormányzati közpénzek szabályos és átlátható befektetésének előfeltétele a megfelelően kiépített és jól működő belső kontrollrendszer. A belső kontrollrendszereiket szabálytalanul kialakító és működtető önkormányzatoknál a befektetési döntések meghozatala, a döntések végrehajtása, valamint a befektetések számviteli elszámolása és nyilvántartása is szabálytalannak bizonyult. Az elszámolási, nyilvántartási és számbavételi hiányosságok következtében így az érintett önkormányzatok beszámolói nem mutattak valós képet a befektetett közvagyonról.