2011. december 14. 9:35

Húsz éves a banktörvény - konferencia

A magyar banktörvény elfogadásának huszadik évfordulója alkalmából 2011. december 13-án konferenciát szervezett a Bankszövetség, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet. Az előadók elemezték a magyar bankszektor elmúlt 20 évét, bemutatták a jelenlegi helyzetet, illetve megfogalmazták a jövőre vonatkozó elképzeléseiket is.

Patai Mihály

A jubileumi rendezvényen előadást tartott Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének alelnöke, Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, Botos Katalin professzor, valamint Halustyik Anna, a Szegedi, illetve Kovács György, a Pécsi Tudományegyetem docensei. Az Állami Számvevőszéket Domokos László kérésére Csapodi Pál főtitkár képviselte.

A konferenciát Botos Katalin nyitotta meg, és elmondta: számára több szempontból is illusztris a mai nap, hiszen két születésnapot ünnepelhet. Az idén húsz éves banktörvény kialakításban részt vevő professzor ugyanis most volt hetven éves.

A szakemberek a hazai és nemzetközi trendeket figyelembe véve elemezték a bankszektor elmúlt 20 évét, bemutatták a jelenlegi helyzetet, illetve megfogalmazták a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. Különösen aktuális volt a hazai és nemzetközi pénzvilág előtt álló kihívásokra adandó válaszok kérdése.

"A politika visszahódítja primátusát"

Patai Mihály a finanszírozási gondok mellett beszélt a bankok romló megítéléséről. A szektor átalakulóban van, "a politika visszahódítja primátusát, a szabályok erősödésének vagyunk tanúi, és az ügyfelek is egyre jobban érvényesíthetik érdekeiket"- mondta. A bankok előtt tornyosuló legjelentősebb feladat a tőkefinanszírozás kérdése, mely egyre nehezebb a romló hitelportfólió mellett. A Bankszövetség elnöke köszöntőjében megemlítette, hogy a hamarosan napvilágra kerülnek a kormánnyal kötött megállapodás tartalmi elemei.

Kovács Levente szerint is bizalmi válság van. Úgy véli, hogy az 1933-as nagy összeomlás hasonlóan lassú folyamat lesz a kilábalás. Előadásában a formálódó új európai monetáris politikába, illetve annak várható hatásaiban engedett betekintést. „Megtörtént, amiről azt tanultam, hogy valószínűleg nem fog bekövetkezni, bevezethetik Tobin-adót" - mondta, utalva arra, hogy az Ecofin, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa 2011-ben ugyanis a pénzügyi tranzakciókat terhelő adónem alkalmazását is tárgyalta. „Elgondolkodtató, hogy államok többsége saját költségvetésébe forgatja vissza a bankszektortól beszedett pénzeket, és nem a közös pénzügyi alapba" - tette hozzá.

Nem a kamatok szintjén van a verseny

Nagy Márton összefüggéseiben elemezte a magyar bankrendszer beágyazottságát, annak nemzetgazdasági összefüggéseit, a hitelpolitika és a pénzpiaci verseny jellegzetességeit. Kiemelte, a magyar bankok között alapvetően nem a kamatok szintjén, hanem a kockázatvállalási hajlandóság és a banki költségek területén alakult ki verseny. „Ennek köszönhető a problémák többsége" - hangsúlyozta. A magas jövedelmezőség érdekében a bankrendszer magas hitelkockázatot és likviditási kockázatot is vállalt. Megoldásként átlátható árpolitikát, körültekintőbb hitelezést és az MNB jogkörének bővítését ajánlotta.

Az egyes előadásokat követően lehetőség nyílt a vitára is. A résztvevő szakemberek közül többen fogalmaztak meg véleményt pró és kontra. Voltak, akik kritikus észrevételekkel illették az elmúlt évek jegybanki politikáját, a kormányzatot, a banki hitelezést, és a lakosság túlfogyasztását is. Botos Katalin megjegyezte, tanulságos, hogy a szocialista rendszert mesterségesen túlértékelt valutája és a piacgazdaság „mohó importéhsége" hasonló eredményekre vezetett. „Ideje lenne tudatosítani, hogy a lakosságnak is felelős gazdasági-pénzügyi döntéseket kellene hoznia"- szögezte le. Az előadók szerint a magyar piacon „fogyasztási bumm" volt, most természetes igazodási folyamatnak zajlik, melyben a lakosság valós jövedelmi viszonyainak megfelelő reális fogyasztási szintre áll be. A hitelezési kockázatokat illetően arra is rámutattak: nem véletlen, hogy épp 2007-2008-ban felvett hitelek bedőlési hajlandósága a legnagyobb, ekkor ugyanis „a forintárfolyam erősödése egyértelműen a deviza felé terelte a lakosságot".

„A megoldás a szabályozási rendszerek, az inflációs célok és a gazdasági stabilitás megfelelő összehangoltságában rejlik" - fejtette ki Nagy Márton, aki szerint a pénzügyi kultúra fejlesztése, egy racionális hitelkörnyezet nagyban hozzájárulna a pénzügyi környezet stabilizálódásához.