2021. június 25. 7:00

Még véget sem ért a koronavírus válság, máris ugrik az infláció

A koronavírus válság kezelésére életbe léptetett monetáris és fiskális stimulusok a jelek szerint a gazdaságok újranyitásával az infláció hirtelen gyorsulását eredményezik. A közeljövő legfontosabb közgazdasági kérdése vélhetően az, hogy milyen lépésekre kényszeríti ez a világ jegybankjait. 


A közgazdaságtan és a tőkepiacok szépségét az adja, hogy mindig van miért „izgulni”, hol a recsegő ropogó ingatlanhitelek, hol a technológiai vállalatok piacán fújt buborék, hol egy vírus okozta karantén és gazdasági leállás miatt. A közgazdászok sosem dőlhetnek hátra, és mondhatják: most minden a legnagyobb rendben van. Jelenünkben alig múlt el a koronavírus általi fenyegetés annak minden emberi és anyagi veszteségével, máris itt a következő komoly kockázat, ami cselekvésre kényszeríti a gazdaságpolitikusokat, az elszabadulni látszó infláció.

A lenti ábrán kékkel látható az amerikai inflációs mutató, zölddel pedig az energia- és élelmiszerárakat figyelmen kívül hagyó maginfláció. Előbbi 5,0  utóbbi 3,8 százalékos év/év alapú tempót ért el májusban, miután a monetáris és fiskális stimulusok és a gazdasági nyitás egyszerre fejtették ki áremelő hatásukat.

 

US_inflation

 

Ezek azok a mutatók, melyeknek az amerikai jegybank jelzései szerint hosszú távon 2,0 százalék közelében kellene mozogniuk, mint ahogyan tették az ábrán látható módon, például 2019-ben. Ez a mostani inflációs megugrás szinte biztosan cselekvésre fogja kényszeríteni a monetáris politika szereplőit már rövid távon, és valószínűleg nem csak az óceán túlpartján, de a hasonló inflációs képet festő európai országokban is. A soron következő hónapok legnagyobb kérdései tehát vélhetően már nem a koronavírussal lesznek összefüggésben, hanem az infláció alakulása és a várt vagy tényleges jegybanki válaszok köré csoportosulnak majd.


Az eredeti elemzés itt érhető el.