2021. június 20. 14:00

Megújul a hazai felsőoktatás

Az elmúlt időszakban megkezdődött a hazai felsőoktatás megújítása. A folyamat amellett, hogy elősegíti Magyarország stratégiai céljainak elérését, szintén hozzájárul hazánk versenyképességének erősítéséhez, valamint gazdaságának fenntartható növekedéséhez.  A modellváltás után a felsőoktatási vagyonkezelő alapítványoknál, valamint az általuk fenntartott egyetemeknél is biztosított lesz a rájuk bízott vagyon felhasználásának ellenőrzése.


Jelenleg is zajlik az egyetemi modellváltás, amelynek következtében az állami fenntartó helyébe egy közcélú vagyonkezelői alapítvány lép. A fenntartóváltást követően az alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják a felsőoktatási, tehetséggondozási, kutatási és egyéb közfeladatok ellátását.

Milyen előnyök származnak a modellváltásból?

Az átalakítással kapcsolatos fejlesztések célja egyrészt az, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztés és az innováció területén, valamint, hogy tovább erősödjenek az intézményközi, a vállalati és a nemzetközi kapcsolataik. Kiemelt célkitűzés továbbá, hogy a magyar fiatalok korszerű képzések keretében szerezhessenek minőségi, versenyképes tudást. A modellváltás következtében a felsőoktatási intézmények nyitottabbá válnak a gazdaság igényeire, rugalmasabban lesznek képesek azokra reagálni, illetve hatékonyabban tudnak majd együttműködni a hazai vállalatokkal is.  Az egyetemek így hozzájárulhatnak régiójuk és Magyarország versenyképességéhez is.

Mit jelent ez a vagyon ellenőrzésére nézve?

Fontos kiemelni, hogy a modellváltást követően, az egyetemeket fenntartó, újonnan létrejövő alapítványok is kötelesek a rájuk bízott vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint gazdálkodni, illetve a részükre ingyenesen juttatott vagyont kizárólag felsőoktatási célokra fordítani.

A modellváltást megelőzően az egyetemek az államháztartás központi alrendszerébe tartoztak, mely szervezetek vagyona a nemzeti vagyon része, így az azzal történő gazdálkodásnak is a közérdek szolgálata érdekében kell történnie.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az éves költségvetési törvény végrehajtását, majd az ellenőrzés során feltárt kockázatok és a terület folyamatos kockázatelemzésével beazonosított kockázatok kezelése érdekében további ráépülő ellenőrzésekkel ellenőrzi a költségvetési szervek gazdálkodását, működését.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény előírásai értelmében a magyar állam által működtetett felsőoktatási intézmény fenntartói joga, mint vagyoni értékű jog – a Kormány külön engedélyével – a Kormány által létrehozott alapítványra átruházható.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény alapján az egyes egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról és a részükre történő vagyonjuttatásról szóló külön törvényekben meghatározottak szerint alapítói vagyoni juttatásként az alábbiak kerülnek az alapítványokhoz és az egyetemekhez:

  • a fenntartói jogok az alapítványok tulajdonába,
  • az egyetemekhez kapcsolódó állami tulajdonban lévő ingatlanok (ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel) részben az alapítványok, részben az egyetemek tulajdonába,
  • az állami tulajdonban lévő ingó vagyontárgyak az egyetemek tulajdonába.

Az alapító állam a finanszírozási eszközöket is biztosítja, mely Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényezőnek minősül.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény alapján az ÁSZ ellenőrzi azokat a szervezeteket, amelyek az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesülnek. Ezen szervezetek gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

Tehát az ellenőrzést a felsőoktatási vagyonkezelő alapítványok mellett külön az általuk fenntartott egyetemeknél is le lehet folytatni. Tehát míg a modellváltás előtti időszakban központ költségvetési szervként, a modellváltást követően, alapítványi fenntartású magánegyetemként lehet ezeket felsőoktatási intézményeket ellenőrizni.

Az alapítványi fenntartású magánegyetemek esetében az államháztartásból származó források felhasználásának keretében az államháztartásból nyújtott támogatás és az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználása, illetve a gazdálkodási tevékenység egésze is ellenőrizhető ugyanúgy, mint a fenntartó alapítványoknál.