2012. június 22. 14:43

''Egész évben rálátásunk van a költségvetési folyamatokra''

Az Állami Számvevőszék jogállásából és feladataiból adódóan az egyetlen olyan nem kormányzati szerv, amelynek gyakorlatilag januártól decemberig rálátása van a költségvetésre - mondta Horváth Margit, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője a 2013-as költségvetési javaslat véleményezésével kapcsolatban. Horváth Margit kifejtette, hogy mit ellenőriz ilyenkor az ÁSZ, és mit nem, illetve hogy mik az új véleményezési módszertan fő pontjai.

Kolozsi Pál Péter

- Mennyire nehezítette meg az ÁSZ munkáját az, hogy a költségvetést nem ősszel, hanem már tavasszal benyújtotta a kormány?
- Az idei év valóban változást hozott a korábbi esztendőkhöz képest, a kormány ugyanis az eddig kialakult gyakorlaton változtatva a költségvetési javaslat Országgyűléshez történő benyújtásának törvényi határidejét szeptember 30-áról június 15-ére hozta előre. Az ÁSZ ehhez igazította költségvetési véleményezését. Ez azt jelentette, hogy módosítani kellett ellenőrzési tervünket, a számvevőket úgy kellett beosztani, hogy időre elkészüljenek ezzel a prioritást élvező munkával.

Az őszre tervezett programmal ellentétben az idő rövidsége miatt a helyszíni ellenőrzések helyett a bekért dokumentumokra és tanúsítványokra, a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) való folyamatos egyeztetésre és kooperációra, illetve egy államháztartási monitoring-rendszerre alapoztuk költségvetési véleményünket. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, a Magyar Államkincstártól, illetve az NGM-től havi adatokat kap a költségvetés teljesítéséről, az adóbevételek alakulásáról.

A határidők szűkösségét nem csak az ÁSZ munkatársainak kellett kezelnie, hanem a minisztériumoknak és az érintett intézményeknek is, amelyeknek pár napja volt csupán az NGM előterjesztésével kapcsolatos egyeztetésre. Ez nem jelenti azt, hogy a minisztériumoknak ne lett volna lehetősége többletigényeik bejelentésére, de azt Véleményünkben jeleztük, hogy a rövid határidők meglátszottak a tervezés pontosságán, alátámasztottságán.

- Az időzítésen túl az is újdonságot jelent, hogy az ÁSZ most alkalmazta először a költségvetési törvényjavaslat előirányzatainak elemzésére kialakított új módszertanát.
- Igen, az Állami Számvevőszék a 2013-as költségvetési javaslat véleményezésekor tesztelte most kialakított módszertanát. A korábbi években nem volt írásban rögzített metodikai útmutatónk ehhez a munkához, ezen változatott most a Számvevőszék.

Új módszertanunk lényegi eleme, hogy nem ellenőrzünk minden előirányzatot, hanem csak a legnagyobbakat, a leginkább relevánsakat. Tapasztalataink alapján ugyanis úgy véljük, hogy ha ezeket a büdzsé nagy részét lefedő előirányzatokat értékeljük, akkor az itt látottak kivetíthetők a költségvetés egészére.

Fontos újítása az új módszertannak, hogy egyértelmű kategóriákat alkalmazunk. Egy előirányzat lehet megalapozott, azaz teljesíthető és alátámasztott, részben megalapozott, vagyis ugyan teljesíthető, de nem alátámasztott, illetve nem megalapozott, azaz kockázatos. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az előirányzat jogilag és számszakilag nem alátámasztott, és becslésünk szerint a tervezett szinten nem is teljesíthető. A bevételek esetében a megalapozottság mindkét feltétele értelmezhető, viszont a kiadásoknál csak azok alátámasztottságáról mondunk véleményt.

horvath-margit_20120622144750_24.jpg
Horváth Margit az ÁSZ költségvetési véleményének parlamenti sajtótájékoztatóján

- Mit jelent, hogy az ÁSZ-nak egész évben rálátása van a költségvetési folyamatokra?
- Az Állami Számvevőszék jogállásából és feladataiból adódóan az egyetlen olyan nem kormányzati szerv, amelynek gyakorlatilag januártól decemberig rálátása van arra, hogy hogyan áll a költségvetés. Ennek fő pillére a zárszámadás ellenőrzése, aminek keretén belül március és május között zajlanak a helyszíni ellenőrzések.

A mostani zárszámadási programban már szerepel, hogy a véleményezésre való felkészülés jegyében a számvevőknek figyelnie kell az adott év költségvetési folyamatait is, ami azért fontos, mert ez lesz a jövő évi büdzsé bázisa. A zárszámadási ellenőrzés júliusra készül el, és a nyár végén nyeri el végleges formáját. Ezzel párhuzamosan már az adott év áprilisában elkezdődik a következő évi költségvetés véleményezésének koncepcionális előkészítése. Ezt egészítik ki az ÁSZ „sima" ellenőrzései, valamint a zárszámadáshoz kapcsolódó egyéb ellenőrzések.

- Sok a félreértés az ÁSZ költségvetési véleményezésével kapcsolatban. Mit ellenőrzött az ÁSZ és mit nem?
- Mi is tapasztaltuk, hogy gyakran félreértik az ÁSZ véleményezési jogosítványát, így mindenképp érdemes tisztázni ezt a kérdést. A Számvevőszék költségvetési véleménye két kérdéskörre ad választ. Az egyik a költségvetés alátámasztottságáról szól. Betartották-e a törvénytervezet elkészítésekor a vonatkozó jogszabályokat, a tervezési kötelmeket, elkészültek-e a tervezési dokumentumok? A másik a kockázatokat méri fel. Teljesíthetőek-e, reálisak-e az előirányzatok, teljesülnek-e az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapkövetelményei?

Az ÁSZ tehát sem a költségvetés egészének teljesíthetőségéről, sem a makrogazdasági előrejelzésekről, sem a költségvetés céljairól nem nyilatkozik. Azt is fontos leszögezni, hogy az ÁSZ Véleménye mindig egy adott pillanatnyi állapotról számol be, ami után folytatódik a költségvetés-készítési folyamat. Kritikus megállapításaink így remélhetőleg idővel okafogyottá válnak. Véleményünkkel végső soron az a célunk, hogy a lehető legjobb költségvetést fogadja el az Országgyűlés

- Az ÁSZ ugyan nem foglalkozik makrogazdasági előrejelzésekkel, de a Véleményben szerepel, hogy a makrogazdasági bizonytalanság nagy kockázat. Mit jelent ez pontosan?
- A költségvetés elkészítésekor a kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített makrogazdasági pályát veszi alapul, ami bele is kerül a költségvetési törvényjavaslatba. Az Állami Számvevőszék is ezt a makropályát használja. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy becsukjuk a szemünket minden makrogazdasági kockázattal kapcsolatban.

Az ÁSZ azt a gyakorlatot alakította ki, hogy bár saját prognózist nem készít, de a kormány előrejelzését „elhelyezi" a magyar gazdasággal kapcsolatos elemzői vélemények és prognózisok között. Ezt, valamint az adott év költségvetési folyamatait figyelembe véve értékeljük, hogy a makropálya jelent-e kockázatot. A 2013-as költségvetésről szóló véleményünk ki is emeli ennek megfelelően, hogy a költségvetés teljesülése szempontjából a legnagyobb kockázatot a makrogazdasági helyzet és a nemzetközi környezet alakulása jelenti.

- Az ÁSZ idei ellenőrzése 11 költségvetési fejezetet érintett. Mik voltak a tapasztalatok?
A költségvetés és a fejezetek ellenőrzése nem különül el egymástól, a büdzsét ugyanis a fejezeteken keresztül lehet ellenőrizni. A már említett új módszertan egyik nagy újítása az volt, hogy az erőforrások hatékony felhasználása jegyében kiválasztottuk a legfontosabb minisztériumokat, intézményeket, és a technikai fejezeteken túl csak ezeket ellenőriztük le. Mindezek ellenőrzése révén sikerült lefednünk a költségvetés bevételi főösszegének 88 százalékát, illetve a kiadási főösszeg 82 százalékát.

Ez nagyon jó eredmény, különös tekintettel a szoros határidőre. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az ÁSZ új módszertana jól vizsgázott, mégpedig egy nagyon speciális és éles helyzetben.

---

A 2013-as költségvetési javaslatról szóló ÁSZ-véleményt itt töltheti le.

Az ÁSZ 2013-as költségvetési javaslatról szóló véleményét bemutató sajtótájékoztatóról itt olvashat.