Elnök úr, ahogy egy korábbi beszédében is említette, a COVID-19 vírus, pont mint a korrupció, az egész világ alattomos betegsége, és a leghatékonyabb védekezés pedig a megelőzés. Mindezek tükrében kérem fejtse ki, hogy hogyan tudott reflektálni az Állami Számvevőszék ellenőrzései során a pandémia okozta kihívásokra?
Igen, ahogy beszédemben is említettem, a szabálykövetésnek és a rendezettségnek a COVID-19 világjárvány időszakában különösen nagy a jelentősége. Úgy vélem, hogy az Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorol a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. A Számvevőszék 2020 során az integritáskontrollok monitoring típusú értékelésére helyezte a hangsúlyt, melynek keretében 3197 önkormányzatnál és az 1284 önkormányzati hivatalnál értékeli a korrupció ellen védettséget biztosító rendszerek kiépítettségét jelenleg is.
Monitoring típusú ellenőrzést említ Elnök úr. Került sor ezek szerint módszertani fejlesztésekre 2020 során?
A pandémia kihívása magában hordozta a módszertani fejlődés lehetőségét. Célunk volt, hogy a fent is említett megelőzést figyelembe véve, az ellenőrzési lefedettség növelése mellett a korábban nem ellenőrzött, közpénzt, közvagyont használó szervezetek értékelése is lehetővé váljon.
Ellenőrzés módszertani megközelítés szempontból kiemelt jelentőségű lépésnek gondolom az új technológiával létrehozott értékelési módszerek alapján mind a kockázati alapú, mind a monitoring típusú ellenőrzési módszerek kialakítását és alkalmazását.
Hogyan tudná röviden meghatározni a két új ellenőrzési módszer főbb ismérveit?
A kockázatalapú ellenőrzések lehetőséget teremtenek arra, hogy az ÁSZ széles ellenőrzötti körnél, azok azonos jellemzők alapján történő csoportosításával, a lényeges dokumentumok meghatározott szempontok szerinti értékelése alapján objektív képet kapjon a szervezeteknél fennálló kockázatos területekről. Eredményei alapján ráirányítható az ellenőrzött szervezetek vezetőinek figyelme is ezen kockázatos területekre.
Mikor pedig monitoring típusú ellenőrzési megközelítésről beszélünk, akkor az ÁSZ egy-egy ellenőrzötti kört teljesen lefedő, kevés számú, de célzott dokumentumok értékelésével képes a hibás működés fontos területeken történő beazonosítására, majd az ezekre történő figyelemfelhívásokon keresztül a közpénzügyek javítására.
Az elért módszertani és digitális fejlesztések továbbá hozzájárulnak - az ellenőrzött szervezetek leterheltségének mérsékelése mellett - az ellenőrzések időtartalmának csökkenéséhez, hatékonyságának növeléséhez is.
Parlamentben elhangzott igény volt, miszerint az ÁSZ tanácsadói tevékenységével támogassa jobban az ellenőrzötteket. Mily módon valósul ez meg a módszertani fejlesztésekkel?
Mind a kockázati alapú, mind a monitoring típusú ellenőrzési megközelítés a közpénzügyi helyzet javítását támogatja. Emellett a monitoring típusú ellenőrzések - a jelen állapot lényeges dokumentumaira fókuszálva - valós idejű értékeléssel, jövőre vonatkozó ajánlásokkal nyújtanak támogatást az ellenőrzöttek közpénzügyi helyzetének javításához.
Ahogy említettem, jelenleg is 3197 önkormányzatnál és 1284 önkormányzati hivatalnál értékeli az ÁSZ a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritás kontrollok kialakítását. A jelen idejű monitoring értékelés során az együttműködő önkormányzatok és önkormányzati hivatalok - a jövőre vonatkozóan - már az ellenőrzés során javíthatják a hiányosságaikat.
Czinder Enikő
Minőségi és Technológiai vezető
Minőségi és Technológiai vezető