2017. március 28. 9:35

Magyarország stabil lábakon áll

Interjút közölt legfrissebb lapszámában Domokos Lászlóval a Diplomata Magazin. Az Állami Számvevőszék elnöke a költségvetés állapotáról, a kórházak gazdálkodásáról és az európai uniós fejlesztési források felhasználásáról is kifejtette véleményét. Az interjú a magazin márciusi-áprilisi lapszámában olvasható.

Az Állami Számvevőszék a közpénzek őre Magyarországon, állandó rálátásuk van a makrogazdasági folyamatokra. Milyen állapotban van a magyar költségvetés?

Összességében megnyugtató állapotban. Magyarország költségvetése stabil lábakon áll. A 2012. január elsején hatályba lépett új Alaptörvény közpénzügyi fejezetének életbe lépésével teljesen új irányt vettek a dolgok Magyarországon. Csökken az államadósság, Magyarország visszafizette a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi 'segély'€ hiteleket, és kikerült a túlzott deficit-eljárás alól. A magyar gazdaság növekszik, kiszabadult az inflációs spirálból, stabil a magyar forint, bővül a foglalkoztatás. A tavalyi esztendő eredménye, hogy Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők. A megkérdőjelezhetetlen eredményekhez a maga eszközeivel az Állami Számvevőszék is hozzájárult az elmúlt években.

Mi a jelentősége az említett költségvetési stabilizációnak?

A rend és a fegyelem mindennek az alapja. Különösen így van ez egy ország költségvetési gazdálkodása esetében. A konszolidáció legnagyobb eredménye véleményem szerint, hogy Magyarország visszanyerte a gazdasági függetlenségét -€“ természetesen függőségek a globális világban mindig vannak és lesznek -€“, de most már nem mások mondják meg helyette, hogy mit csináljon, hol szorítson, és hol engedjen a nadrágszíjon. Mit jelent ez? Azt, hogy a sikeres költségvetési stabilizáció mozgásteret teremtett a gazdaságpolitika számára arra, hogy a költségvetési megtakarítások egy részét, illetve a növekedésből eredő többletforrásokat a saját prioritásai szerint ossza el, így például a gazdaság fehérítését támogató adócsökkentésekre fordítsa.

A rend és a fegyelem mindennek az alapja. Különösen így van ez egy ország költségvetési gazdálkodása esetében

Minek volt köszönhető mindez?

Az utóbbi években érezhetően csökkent a feketegazdaság nagysága Magyarországon. A korábbi 24 százalékról 20 százalék környékére szűkült az illegális szféra. A változás százmilliárdokkal emelte az állami bevételeket, a fehérítés újabb ötszázalékos bővüléséből pedig akár további 500-600 milliárd forint is származhat. Mindez azt jelenti, hogy az adóbeszedés eredményességét növelő módszereket és innovatív informatikai alkalmazásokat, ahol csak lehet használni kell. Ez minden Magyarországon adózó vállalkozó és állampolgár elemi érdeke, ami hozzájárul az egészséges piaci versenyhez. Az adóbeszedés hatékonyságának növelése ugyanakkor nem öncél, hanem eszköz arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek, és ezáltal a gazdaság versenyképessége javulhasson. Megítélésem szerint ezért célszerű bevezetni és alkalmazni a '€žfenntartható kifehérítés'€ fogalmát. Az ajánlott módszer lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok, vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, így a kisebb adókulcsok hatására tovább fehéredhet a magyar gazdaság.

Tavaly kórházakban kezdtek ellenőrzéseket. Mit tapasztaltak?

Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy a magyar egészségügyben jelentős reformok kezdődtek, illetve már zajlanak jelenleg is. A kormány az elmúlt években jelentős hazai és európai uniós forrásokat használt fel a kórházak infrastrukturális fejlesztésére, illetve megkezdődött a munkabérek elmúlt években elmaradt rendezése. Látni kell viszont, hogy több évtizedes hiányosságokat, úgy is mondhatom '€žkorszerűtlenségeket'€ kell rendbe tenni. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra. Az Állami Számvevőszék a változáshoz azzal tud hozzájárulni, hogy a kórházakat érintő objektív ellenőrzéseivel tükröt tart a kórházi vezetők és döntéshozók felé. Tavaly tíz nagyobb intézmény ellenőrzését végeztük el és a tapasztalataink azt mutatják, szükséges a kórházi szféra pénzügyeinek, gazdálkodásának átalakítása. Közérthető példával élve a pénzügyi-gazdasági kérdések eldöntéséhez ugyanolyan szakmai tudásra, módszerekre - orvosi szaknyelven szólva egységes protokollokra -€“ van szükség, mint magához a gyógyításhoz. Ennek szellemében fogalmaztuk meg a javaslatainkat.

Említette az európai uniós forrásokat. Ezen a területen mennyire sikeres Magyarország?

A tavalyi esztendő nagy eredményének tartom, hogy a 2007-2013 közötti uniós támogatási ciklusra vonatkozóan sikerült elkerülni a forrásvesztést. Ennek veszélyére a Számvevőszék is nyomatékosan felhívta a figyelmet az elmúlt években. Sikerült biztosítani az EU-s tagságukból eredő pénzügyi előnyöket. Egy 2015 őszén publikált tanulmányunkban kimutattuk, hogy Magyarország számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött. Az elemzésünk arra is rávilágított ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést. A 2014-2020 közötti időszakra olyan összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket, és hozzáadott értéket teremt és katalizátorként hosszú távon is támogatja a gazdasági növekedést.

Hogy látja, mennyire voltak sikeresek az utóbbi időben hozott korrupcióellenes intézkedések?

A korrupció az egész világ alattomos betegsége és a kérdés nyilvánvalóan nem az, hogy létezik-e, hanem az, hogy be tudjuk-e azonosítani a korrupciós veszélyeztetettséget és rendelkezünk-e olyan védelmi rendszerrel, amely ellenállóvá teszi mind az államot, annak szervezeteit, mind pedig az egyént. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e a betegség megelőzésére. Az Állami Számvevőszék alapvetően az integritás személet elterjesztésével, vagyis a megelőzéssel járulhat hozzá a célkitűzésekhez. Meggyőződésem, hogy a korrupció elleni fellépés alapvetően a kontrollok és irányítási védelmi rendszerek fejlesztését jelenti. A felméréseink azt mutatják, hogy a magyar közszféra intézményei egyre elkötelezettebbek a korrupció megelőzősét biztosító módszerek alkalmazásában. Magyarországon elterjedt az integritás fogalma, és évről-évre fejlődik a gyakorlata az irányításban.

Meggyőződésem, hogy a korrupció elleni fellépés alapvetően a kontrollok és irányítási védelmi rendszerek fejlesztését jelenti

Március első napjaiban rendezték meg az Állami Számvevőszék nemzetközi korrupcióellenes szemináriumát. Mi a céljuk ezzel a rendezvénnyel?

A támogatás és a tudásmegosztás. A 2014-ben indított, s idén már negyedik alkalommal megszervezett ötnapos szakmai eseményünk célja a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatok megosztásán keresztül az integritás alapú közigazgatási kultúra elterjesztése, és a transzparens államműködés fejlesztése az érintett -€“ elsősorban fejlődő -€“ országokban. Az idei szemináriumunkon több mint két tucat elsősorban ázsiai, afrikai és délkelet-európai ország mintegy negyven számvevőszéki szakértője vett részt, de Dél-Amerikából is érkeztek résztvevők.

A számvevőszékek világszervezetén (INTOSAI) keresztül anyagilag is támogatják a korrupció elleni globális fellépést. Felidézné ezt?

2015 végén javasoltuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezze a Számvevőszék 2014. évi költségvetési megtakarításának mintegy 129 millió forintos átcsoportosítását a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi szervezeteket támogató fejezete számára. Magyarország Kormánya ezután határozatával tette lehetővé az összeg felajánlását az INTOSAI Kapacitásfejlesztési kezdeményezése, az IDI donori programjai számára. Ezzel Magyarország -€“ és közvetetten az Állami Számvevőszék - az IDI korrupcióellenes programjainak egyik legjelentősebb támogatójává lépett elő. A mintegy 460 ezer amerikai dollárt jelentő támogatással Magyarország mintegy 75 fejlődő -€“ afrikai, ázsiai és pánamerikai - országban támogatja a korrupció elleni hatékony fellépést elősegítő programok kialakítását, járul hozzá a korrupció elleni világméretű küzdelemhez. A megtakarításunkból eredő pénzügyi támogatás mellett a szakmai programok kidolgozásában, és megvalósításában is aktívan részt veszünk.