2020. szeptember 24. 13:34

Fókuszban a nem állami fenntartású oktatási és szociális intézmények - Konferencia összefoglaló

Az Állami Számvevőszék Jó gyakorlatok szeminárium sorozatában ezúttal a nem állami fenntartású oktatási és szociális intézmények kerültek fókuszba. Az eseményen a résztvevők online konferencia keretében négy előadást hallhattak az oktatási és szociális intézmények gazdálkodásával kapcsolatban, majd sor került az intézményvezetők számára szervezett, ugyancsak online formában megtartott vezetőképzésre is. Az előadók között volt Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék alelnöke, Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára, valamint Marozsán Lászlóné és Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetői.

Holman Magdolna: Érvényre kell juttatni az elszámoltathatóság követelményeit

Holman Magdolna előadásában hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa Magyarország Alaptörvényének közpénzügyi fejezetében lefektetett elvárások, - úgymint a törvényesség, átláthatóság, célszerűség, eredményesség, a közélet tisztaságának elve - gyakorlati érvényesülését és fejlesztését. Az Állami Számvevőszék alelnöke emlékeztetett rá, hogy az Alaptörvényben meghatározottak szerint az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban, vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető - húzta alá előadásában Holman Magdolna. Összefoglalta: a Számvevőszék tehát minden olyan szervezetet ellenőrizhet, amely az államháztartásból ingyenes vagyonjuttatásban, vagy - közvetlenül, vagy közvetve - támogatásban részesül.

Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék alelnöke

A konferencián a meghívottakhoz szólva az alelnök felhívta a figyelmet: "Önök, mint a nem állami fenntartású, humánszolgáltató szociális és oktatási intézmények első számú vezetői bejelentkeztek közfeladatok ellátására, és ehhez költségvetési támogatást, azaz közpénzt igényeltek és kaptak a vállalt köznevelési, szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátásához. És ahol közpénzt használnak, ott érvényesülnie kell az Alaptörvényben rögzített követelményeknek." Holman Magdolna emlékeztetett: az Állami Számvevőszék 2016 óta ellenőrzi az államháztartáson kívüli szociális és köznevelési intézményfenntartóknak költségvetésből nyújtott támogatások felhasználása szabályszerűségét, a támogatások, azaz a közpénzek elszámoltathatóságát, kezelésének átláthatóságát. Az előadásról bővebben itt olvashat.

Marozsán Lászlóné: Oktatási és szociális intézmények az ÁSZ-ellenőrzések tükrében

Marozsán Lászlóné, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője az online konferencián a nem állami fenntartású oktatási és szociális intézmények gazdálkodását mutatta be az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek tükrében. Az államháztartáson kívüli intézményfenntartók ellenőrzését egyrészt közfeladatellátásuk és tevékenységük társadalmi érintettsége indokolja, másrészt az, hogy jelentős nagyságrendű közpénzből gazdálkodnak - fejtette ki előadásában Marozsán Lászlóné. Az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta, hogy a Számvevőszék 2016 és 2020 között 155 ellenőrzöttről 155 jelentést és két elemzést publikált. Az ellenőrzöttek közt volt 25 egyházi jogi személy, egy felsőoktatási intézmény, 65 alapítvány vagy közalapítvány, 11 egyesület és 53 kft.

Marozsán Lászlóné, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

A közpénzfelhasználók irányába három követelmény határozható meg, ezek az ellenőrizhetőség, az elszámoltathatóság és az átláthatóság - hangsúlyozta Marozsán Lászlóné. A számvevők az ellenőrzések során vizsgálták a szabályozottságot és a szervezeti/gazdálkodási kereteket, a költségvetési támogatás felhasználását, továbbá a beszámolási kötelezettséget. Az ellenőrzések során olyan kérdéseket tettek fel a számvevők, mint például szabályosan alakították-e ki a fenntartók a kapott költségvetési támogatás felhasználásához a működési és gazdálkodási környezetet; rendeltetésszerűen használták-e fel a fenntartók a kapott költségvetési támogatásokat; a támogatások szabályszerű felhasználásával kapcsolatos fenntartói feladatokat ellátták-e; vagy a nyilvánosság előtt a támogatás felhasználásával elszámoltak-e - ismertette a felügyeleti vezető. Az előadásról bővebben itt olvashat.

Pulay Gyula: humánszolgáltatás és szervezeti integritás

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője az online konferencián a szervezeti integritás jelentőségét mutatta be a humánszolgáltatást nyújtó szervezeteknél. Előadásának kezdetén Pulay Gyula tisztázta a szervezeti integritás fogalmát, hangsúlyozva, hogy a szervezeti integritás a szervezetnek a rá vonatkozó szabályoknak, valamint a részére vagy általa meghatározott értékeknek és elveknek megfelelő működése. Aláhúzta, hogy az integritás legfontosabb hozadéka az, hogy bizalmat teremt az intézmény iránt.

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

Az előadó részletezte a szervezeti integritás elemeit, úgy mint az értékrend kialakítása, az értékrendet tükröző belső szabályozás kialakítása, az értékrend megismertetése, tudatosítása, a dolgozók azonosulása a szervezet értékrendjével, a dolgozóknak a szervezet értékrendje szerinti magatartása. A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet a kontroll, azaz a nem kívánt események bekövetkezése elleni védelmi intézkedés fontosságára és eszközeire. Hangsúlyozta, hogy a kontroll egy olyan visszacsatoláson alapuló folyamat, melynek része a kontrolált jelenség érzékelése, azaz az információgyűjtés, az értékelés, azaz az összevetés a standarddal és végül, ha szükséges, a beavatkozás. Az előadásról bővebben itt olvashat.