2016. december 15. 15:07

Mennyit tudunk a pénzügyekről? - Górcső alatt az Econventio-teszt

Az impulzusvásárlás, a pénzügyi társasjátékok kerülése, a távoli célok eléréséhez nem túl tudatos takarékoskodás alacsonyabb pénzügyi tudással jár - többek között ez derül ki az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület idei 14 ezer középiskolás részvételével folytatott pénzügyi kultúra felméréséből. A felmérés az Állami Számvevőszék és az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület budapesti konferenciáján került bemutatásra. A résztvevők az eredmények megismerése mellett a konferencián meghallgathatták Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének, Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnökének, Kotán Attila, a KLIK elnökhelyettesének, Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet megbízott főigazgatójának, dr. Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának dékán-helyettesének, illetve Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnökének előadását is.


Hazánkban jelenleg az Econventio-teszt a legnagyobb, míg Európában az egyik legnagyobb mintavétellel lezajlott, fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgáló, fejlesztő kutatás, amely 2011-ben indult az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület szervezésében, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar részvételével.

A pénzügyi kultúra vizsgálata során nem elegendő az egyes pénzügyi termékekkel kapcsolatos definíciók visszakérdezése, hanem szükség van a cselekvőben lezajló döntéshozatal folyamatának megismerésére, hogy megérthessük, miként választ egyes termékeket, és hogyan használja őket a későbbiekben. Erre alapozva a vizsgálati eszközül felállított modellben a pénzügyi attitűd vizsgálata mellett hat témakörre (banki szolgáltatások, megtakarítások és befektetések, hitelezés, nyugdíj és biztosítás, munka világa, általános gazdasági ismeretek: infláció, adózás, ország kockázat) vonatkozó ismeretek meglétét is méri az Econventio egy tudásteszt segítségével. Az eredmények alapján elkészül az Econventio-index, amely a teszten elért helyes válaszok arányával jellemzi a középiskolások pénzügyi tudását.

Középiskolások: problémát jelent a százalékszámítás és a kamatszámítás


A hazai középiskolások teszteredményének átlaga 50,8%, amely magasabb az elmúlt évekhez képest (47%, illetve 45%). Ez azt jelenti, hogy a középiskolások 30 kérdésből átlagosan 15 kérdést tudnak helyesen megválaszolni. A középiskolások fele legfeljebb 50 százalékos teljesítményt nyújtott a teszten. A teszt eredményeiből kiderül, hogy szignifikánsan jobb eredményt (55%) értek el azok, akik már korábban is töltöttek ki Econventio-tesztet, illetve részt vettek a pénzügyi fejlesztőprogramokban. Azok, akik szerint nem érdemes távoli célokra megtakarítani, csupán 21 százalékos átlagteljesítményt nyújtottak a teszten. E csoport kétharmada fiúkból áll. A teszten általában jobb eredményt értek el a férfiak, illetve a felsőbb évfolyamosok.

 

 

A középiskolások élethelyzetéhez kapcsolódóan problematikusnak mutatkoztak a diákmunka feltételeihez, valamint ennek adózásához köthető kérdések. A nemzetközi eredményekkel összhangban ugyancsak problémát jelentett a százalékszámítás, a kamatszámítás, valamint a legalább, legfeljebb kifejezések kezelése és a különböző ajánlatok összehasonlítása. Azok átlagos teljesítménye, akik kisebb korukban nem, vagy csak ritkán játszottak pénzügyi társasjátékokkal, elmarad (42%) azokétól, akik játszottak e társasjátékokkal (52%).

Az Econventio-teszt eredményekben minden évben megjelenik, hogy problémás a jegybanki és kereskedelmi banki funkciók azonosítása, elkülönítése, az infláció fogalmának ismerete. Szintúgy a pénzügyi kultúra része, hogy megértsük azon pénzügyi, gazdasági híreket, amelyeket nap, mint nap láthatunk a médiában. A diákok 17 százalékát saját bevallásuk szerint egyáltalán nem érdeklik a pénzügyi világ hírei, e csoport átlagteljesítménye 43,5%, szemben a valamelyest érdeklődők 50 százalék feletti eredményével. A diákok 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen nyomon követi pénzügyi világ híreit, ugyanakkor látható, hogy az egyes szervek funkcióinak megkülönböztetése még a híradásokban gyakran megjelenő MNB vagy NAV kapcsán is sok esetben problematikus. Például a diákok 72 százaléka a NAV-ot tartja Magyarország legfőbb közpénzügyi ellenőrző szervének, és csak mindössze 12 százalékuk kapcsolta össze a kérdést az Állami Számvevőszékkel.

Kulturális közfoglalkoztatottak: a pénzügyi tudásunk a gyakorlati tapasztalattal nő

Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület és a Nemzeti Művelődési Intézet megújított együttműködése eredményeként idén 4300 kulturális közfoglalkoztatási programban résztvevő töltötte ki a felnőtt célcsoport számára - az Állami Számvevőszék szakmai támogatása mellett - összeállított Econventio-tesztet. A kulturális közfoglalkoztatásban részt vevők teszteredményének átlaga 71%, tehát, amíg a középiskolások 30 kérdésből átlagosan 15, addig e cél csoport tagjai 21 kérdést válaszolnak meg helyesen a középiskolás teszten.

 

 

Összességében a közfoglalkoztatási programban résztvevő felnőttek minden kérdés esetében jobban teljesítettek a teszten, mint a középiskolások, ugyanakkor a problémás területek ugyanazok: számolási készség, jegybanki funkciók, infláció, kamat. Az azonos kérdések esetében a helyes válaszok aránya között erős kapcsolat van. Ez is azt mutatja, hogy ugyan a pénzügyi tudásunk a gyakorlati tapasztalattal nő, ami fiatalon problematikus volt számunkra, az a későbbiekben is gondot fog jelenteni.

A válaszadók 73 százaléka szerint minél hamarabb, akár már az első fizetésből célszerű távoli célokra megtakarítani. Azok, akik szerint nem érdemes távoli célokra megtakarítani (4%), csupán 46 százalékos átlagteljesítményt nyújtottak a teszten. Azok átlag teljesítménye, akik kisebb korukban nem, vagy csak ritkán játszottak pénzügyi társasjátékokkal elmarad (63%) azokétól, akik játszottak e társasjátékokkal (75%).

A válaszadók 16 százalékát saját bevallásuk szerint egyáltalán nem érdeklik a pénzügyi világ hírei, e csoport átlagteljesítménye 43,5%, szemben a valamilyen érdeklődést mutatók 50 százalék feletti eredményével. A felnőttek mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen nyomon követi pénzügyi világ híreit. Bár az MNB és a NAV gyakran megjelenik a híradásokban, a pénzügyi szervek funkcióinak megkülönböztetése még a felnőttek körében is sokszor problematikus. Például a válaszadók 40 százaléka a NAV-ot tartja Magyarország legfőbb közpénzügyi ellenőrző szervének, noha a diákokhoz képest jelentősen többen, a megkérdezettek 46 százaléka kapcsolta össze a kérdést az Állami Számvevőszékkel.

A teszten a férfiak és a nők teljesítménye között nem található szignifikáns eltérés. A teszten általában rosszabb eredményt értek el az alacsonyabb jövedelműek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, illetve azok, akik továbbképzéseken nem vesznek részt.


Domokos László: fejleszteni kell a közpénzügyi tudatosságot

Minden gazdasági szereplő elemi érdeke, hogy az ország polgárai tájékozottak legyenek a pénzügyek területén, és pénzügyi döntéseiket kellő körültekintéssel hozzák meg - hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a konferencián tartott előadásán. Domokos László hozzátette: hazánk gazdasági rendbetételéhez a jó törvények, a jó kormányzás, a felelős közpénzgazdálkodás és a szigorú ellenőrzés mellett az is szükséges, hogy Magyarország kitörjön a pénzügyi tudatlanság börtönéből.

Ehhez elengedhetetlen bizonyos készségek elsajátítása, ide értve az alapvető matematikai tudást és ismereteket, illetve éppúgy elengedhetetlen a reális önismereten alapuló önbizalom kifejlesztése, a pénzügyi kompetenciák és a pénzügyi cselekvések harmóniába kerülése - hangsúlyozta az Állami Számvevőszék elnöke a konferencia nyitóelőadásában. Végezetül leszögezte: a lakosság reális és gyakorlatias közpénzügyi tudása nélkül tartósan nem tud növekedési pályán maradni a magyar gazdaság. Az ÁSZ-elnök előadását teljes terjedélmebén itt olvashatja.

Sápi Ákos: Cél a pénzügyi kultúra kiterjesztése a felnőttekre is

Az idén hat éves egyesület Econventio tesztjét az elmúlt években már több mint 75.000 fő töltötte ki, mellyel a teszt Európában a legnagyobb volumenű pénzügyi kultúra felmérés kezdeményezés lett - mondta Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke az egyesület éves konferenciáján. Hozzátette: az egyesület célja a jövőben, hogy a közpénzügyi tudatosságot erősítse a felnőttek körében is, mely többek között a felnőtteknek szóló pénzügyi képzésekkel és tréningekkel valósul meg.

Sápi Ákos Economia és Conventio: "€žPénzügyekről józanul" című előadásában felhívta a figyelmet arra, ami az Econventio Egyesület célkitűzése is, az economia és a conventio együttes kezelése. Hiába rendelkezik valaki ugyanis pénzügyi ismeretekkel, pénzügyi tudással (economia), ez nem elegendő. Az is szükséges, hogy értékrendje, gondolkodásmódja (conventio) is megfelelő legyen, ez a kettő együttesen alkotja ugyanis a pénzügyi kultúrát - emelte ki az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke. Sápi Ákos előadása teljes terjedelmében itt olvasható.

Kovács Péter: komplex fejlesztési módszerekre van szükség

A konferencia utolsó előadója, dr. Kovács Péter a minden évben elvégzett Econventio-teszt eredményeit foglalta össze. A "pénzügyi kultúra", mint kifejezés a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának dékán-helyettese szerint leginkább az írás-olvasási készséggel áll összefüggésben, hiszen ismerni kell hozzá egyfajta kulturális kontextust, rendelkezni kell a pénzügyi folyamatok megértéséhez szükséges "€žszókészlettel". Véleménye szerint a pénzügyi kultúrának egyaránt része a tudatosság, a pénzügyekre vonatkozó ismeretanyag, illetve különböző attitűdök és viselkedésmódok kombinációja.

 

 

A dékán-helyettes kifejtette: a teszt alapján fejlesztési javaslatokat is megfogalmaztak. Véleménye szerint komplex fejlesztési módszerekre van szükség, melyek révén a felnőttek is hathatnak a diákokra és fordítva, a diákok is a felnőttekre. Szintén fontos szerepe van az attitűdök és a gyakorlat-orientáltság fejlesztésének, illetve annak a készségnek, mely hozzásegíti az embereket a pénzügyi tájékozódáshoz, valamint a megszerzett információk hasznosításához. dr. Kovács Péter előadása teljes egészében itt olvasható.