„Az IMF-delegáció érkezése ad aktualitást a mai rendezvénynek" - hangsúlyozta nyitóbeszédében Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett hétfői konferencián. A Magyar Nemzeti Bankban tartott eseményen részt vett Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Domokos László és Simor András, az Állami Számvevőszék illetve az MNB elnöke, valamint elemzők, közgazdászok.

Cséfalvay Zoltán: stabilitás, reformok, munkahelyek

„Milyen világban élünk?" - tette fel a kérdést előadásában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A gazdasági válság mély recesszióba taszította a dél-európai államokat, felszínre kerültek versenyképességi különbségek, az államok szerepe pedig felértékelődött és utolsó mentsvárrá léptek elő. Az állam és a piac szerepe és viszonya is átértékelődött, és a jóléti újraelosztást felváltotta a terhek és kockázatok újraelosztása. Az új gazdasági környezet ugyanakkor megteremti a megújulás, sőt a felzárkózás lehetőségét is, ami különösen a közép-kelet-európai régió, azon belül is Magyarország számára fontos. A gyors reakció elengedhetetlen, szemléletes, hogy Magyarország júliusban, a 35 fokos hőségben tárgyalta a 2013-as költségvetést, jelezve, hogy a mai szélsőséges viszonyok között különösen fontos a stabilan kiszámítható környezet.

Az államtitkár kifejtette, hogy Európa több válságkezelő receptet is kipróbált, kezdte az élénkítés politikájával 2009-ben, majd következtek a megszorítások, és az ennek következtében visszatérő recesszió. Az EKB lépései és a sorozatos EU-csúcsok tulajdonképpen időt vásároltak a piacoktól, időt arra, hogy a kormányok a szükséges lépéseket meghozzák. Magyarországon sem volt ez másként, itthon azonban a monetáris politika szűk mozgástere miatt csupán arra volt lehetőség, hogy a gazdaságpolitika a különadókkal némi időt nyerjen.

Cséfalvay Zoltán leszögezte, hogy a magyar gazdaságnak stabilitásra, reformokra és munkahelyekre van szüksége, amiből a stabilitás megvalósult, a 2013-as 2,2 százalékos hiánycél ugyanis még egy 1,0 százalékos gazdasági növekedés mellet is teljesíthető lesz. A reformokon a sor, melyek eredménye ugyanakkor csakis hosszú évek alatt érhet be. A foglalkoztatást javító reformok körül az államtitkár kiemelte a rokkantnyugdíjak és korengedményes nyugdíjak felülvizsgálatát, valamint a szociális ellátórendszer átalakítását. Végezetül szólt a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervéről is, amellyel így már kerek egésznek tekinthető a kormány foglalkoztatáspolitikája.

Domokos László: a közpénz nem csak kiadás, befektetés is

A költségvetéssel kapcsolatos viták általában a bevételi oldalról szólnak - hangsúlyozta előadásában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke -, ha a kiadási oldal mégis szóba kerül, akkor sok közgazdász csak az állami kiadások csökkentésének fontosságát hangsúlyozza, kevés szót vesztegetve a kiadások eredményességére. A költségvetési kiadások mennyiségét és minőségét azonban nem szabadna elválasztani egymástól, az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai is megerősítik, hogy a közkiadások mérséklésének a legcélszerűbb útja az lenne, ha eredményességi követelményeket támasztanának minden adóforint elköltésével szemben, és csak azokat a közkiadásokat hagyná jóvá az Országgyűlés, amelyek az eredményességi minimum kritériumoknak megfelelnek.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint alapvetően rontja a közpénzek eredményes felhasználását, hogy gyakran hiányzik vagy hiányos a célok meghatározása, emellett nem határozzák meg pontosan a mérési kritériumokat. Ez - természetesen - azonnal felveti az elszámoltathatóság kérdését is, hiszen célok és kritériumok híján a közpénz felhasználója csak azért tehető felelőssé, hogy szabályosan költötte-e el a pénzt, de a célszerű és eredményes elköltés nem számon kérhető - fejtette ki Domokos László.

Az elszámoltathatóságot tovább rontja, hogy a költségvetési szervek információs és számviteli rendszere sem teszi lehetővé, hogy egy-egy szervezet gazdálkodásáról, közpénzfelhasználásáról megbízható képet kapjunk - folytatta Domokos László. Ez nem csak, sőt nem is elsősorban a külső ellenőrökre igaz, hanem magának a költségvetési intézménynek a vezetőire is, nem is beszélve a felügyeleti szervekről. A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemlélete sok esetben torz képet ad a gazdálkodás eredményességéről - tette hozzá az elnök.

Simor András: „kórosan kevés új beruházás képződik a magyar gazdaságban"

„Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt" - szögezte le előadásának nyitányaként Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Hangsúlyozta, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő intézkedések biztosíthatták volna a tartósan 3,0 százalék alatti költségvetési hiányt, de csak „volna", a frissen bejelentett kormányzati intézkedések ugyanis nagymértékben rontják a költségvetés pozícióját, miközben a finanszírozásra tervezett tranzakciós illetékkel kapcsolatban számos kockázat felmerül. A jegybank elnöke kifejtette, hogy bár a szakmai stáb pontos számításokkal még nem rendelkezik az új változtatások hatásairól, a költségvetési pozíció romlása miatt a következő fél évben meg kell találni a kompenzáló intézkedéseket.

Simor András hangsúlyozta, hogy a 2013-as költségvetés egy rendkívül optimista makrogazdasági forgatókönyvre épül, a kormány GDP-növekedésre adott 1,6 százalékos prognózisa a legoptimistább a piacon - az MNB várakozása 0,8, és a Reuters által készített körképben 0,4 és 4,5 százalék között szóródnak az értékek.

Simor András hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme mind a válság előtt, mind jelenleg elmarad a régiós mutatóktól, amit elsősorban a befektetői környezet javításával lehetne növelni. A magyar gazdaság potenciális növekedését a következő tényezők rontják: az elhúzódó kereslethiány, a finanszírozás megdrágulása, a kiszámíthatóság hiánya, az emelkedő csődráta, az elmaradó beruházások, az elmaradó innováció és a szellemi tőke leépülése. A befektetői bizalom kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikával növelhető, ami támogathat az EU-val és IMF-fel kötött megállapodás is - húzta alá Simor András.