2022. március 25. 11:52

A CDS-felárak ambivalens változása az eurózóna 11 országában

Török László
PhD, egyetemi adjunktus,
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Műszaki Menedzsment és Vállalkozási
Tanszék,
Ipari Folyamatmenedzsment Intézet

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2022/1. (p. 99-114.)


Összefoglaló: A Covid–19-járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. E hatás alól az eurózóna tagországai sem tudták magukat kivonni. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá vált az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. Teoretikusan ebből viszont az következik, hogy az országkockázatok növekedésének következményeként a CDS-ek felárainak is emelkedniük kellett. A tanulmány korrelációszámítással mutatja ki azt, hogy a CDSek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna országait. A klaszterberendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésének a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években.

Kulcsszavak: CDS-felár, bruttó államadósság, bruttó külső adósság, korreláció, hierarchikus klaszterezés

JEL-kódok: E44, F45, H63

DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_1_6 


Töltse le a teljes cikket!