2022. március 25. 11:38

A GDP-előrejelzés különös nehézségei a járványhelyzetben (2020–2021)

Van-e keynesiánusi újhullám?


Magas Antal István
PhD, az MTA doktora, egyetemi tanár,
Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi, Politikai és Regionális
Tanulmányok Intézete, Világgazdasági Tanszék

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2022/1. (p. 68-81.)


Összefoglaló: A cikk tisztázni kívánja, hogy miért volt különösen nehéz a Covid–19-járvánnyal összefüggő outputvesztés mélységét és a visszaesés hosszát előre jelezni 2020–2021-ben. A kettős sokkhatás alapvetően változtatta meg az aggregált keresleti és a kínálati oldal legfőbb szereplőinek magatartását, és a „járványreakció” nehezen volt előre látható. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020. áprilisi GDP-becslései komoly korrekciókra szorultak. A világgazdaság a II. világháború utáni időszak legmélyebb visszaeséséből csak a kiterjedt fiskális élénkítések sorozatával tudott visszakapaszkodni a Covid–19 előtti szintjére. Ám a tartósnak ígérkező fiskális programok nyomán beszélhetünk-e az állami szerepvállalás keynesi ihletésű, újhullámáról? Az „ultralaza” fiskális és monetáris politikák veszélyei bizony már látszanak, például az inflációs környezetben.

Kulcsszavak: GDP-becslés, kettős sokkhatás, keynesiánusi újhullám, az állam gazdasági szerepvállalása, költési multiplikátorhatás

JEL-kódok: G01, G10, G12

DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_1_4 


Töltse le a teljes cikket!