2021. szeptember 29. 16:58

Ki nem használt egyszerűsítési lehetőségek a magyar személyijövedelemadó-rendszerben

Szabóné Bonifert Éva
PhD-hallgató, vezető-kormányfőtanácsos,
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és
Szervezéstudományi Doktori Iskola, Miniszterelnöki Kormányiroda

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2021/3. (p. 347-367.)


Összefoglaló: A tanulmány – tekintettel a jelenlegi rendszer egyszerűsített alapelemeire is – a magyar személyijövedelemadó-rendszer korábbi éveinek összetételére vonatkozó egyszerűsítési lehetőségeket úgy vizsgálja, hogy emellett a rendszer adóterhelési görbéi a lehető legkevésbé változzanak. Az elemzésben a felállított elméleti, egyszerűsített adómodell adóterhelési függvényeit illesztjük a valós adórendszer görbéihez, amelynek során az elméleti modell paramétereit számítógépes program határozza meg. A modern magyar jövedelemadóztatás bevezetése óta – a tanulmányban is vizsgált alapelemeit tekintve – a rendszer sokáig a legkülönfélébb módosításoknak volt kitéve. E változások éveiből néhányat kiválasztva elemzi a dolgozat az egyszerűsítési lehetőségeket annak érdekében, hogy újra feltehessük a kérdést: szükséges-e mindenáron – esetleg a minél méltányosabb jövedelemadó-rendszer elérése érdekében – bonyolult adórendszereket fenntartani. Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy egyszerűbb elméleti rendszerünk az adott esetben soksávos, esetleg bonyolult adójóváírást tartalmazó, az elméleti rendszerhez képest akár több kedvezményt alkalmazó magyar adózási évek elemeit is jellemzően jó közelítéssel helyettesíteni tudta volna. Ennek alapján tehát a távolabbi jövőre nézve is fontos lehet a személyijövedelemadó-rendszerek (ki)alakítása során a rendszer kifinomult méltányosságát az egyszerűsítési lehetőségek matematikai szemüvegén keresztül is megvizsgálni.

Kulcsszavak: optimális adóztatás, adóterhelési görbe, személyijövedelemadó-rendszer, szimulációs rendszerek

JEL-kódok: H21, C61, K34

DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_3_2


Töltse le a teljes cikket!