Csiki Máté
PhD-hallgató,
Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar
Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2022/2. (p. 252-273.)
Összefoglaló: A 2008-as válságot és a 2020-as Covid–19-járványt követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség-aggregátumok jelentős bővülését okozták, aminek mentén az infláció és a pénzmennyiség kapcsolatának vizsgálata (újra) felértékelődött. A tanulmányban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján vizsgálom 2007 és 2022 között a mennyiségi lazítás okozta pénzaggregátumváltozásokat, a jegybanki politika végrehajtásának keretrendszerét bőséges tartalékok mellett, illetve ezeknek az árszínvonalra gyakorolt hatását vektor-autoregresszív modell alkalmazásával. A tanulmány által feldolgozott időszak felöleli a 2020 utáni járványhelyzetet, azonban a rendelkezésre álló időszak korlátozott hossza és a hatások bizonytalansága miatt a tanulmány fókusza a járvány előtti folyamatokon van. Az időszakban a pénzmennyiség jelentős bővülése okozta inflációs félelmek nem igazolódtak a jegybanknál elhelyezett feles tartalékokban kicsapódó bankrendszeri likviditás, az átalakuló monetáris politikai operatív keretrendszer, valamint a negatív kibocsátási rés hatására. Azonban a modell szerint a pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis az eszközvásárlások okozta pénzmennyiség-változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében segíthetik a középtávú inflációs cél elérését.
Kulcsszavak: monetáris politika, eszközvásárlások, pénzmennyiség, infláció
JEL-kódok: E52, E51, E31
DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_2_6