A digitalizáció átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az adórendszert

A költségvetési bevételek biztosítása érdekében az államnak alapvető érdeke, hogy az adókból származó bevételekhez úgy jusson hozzá, hogy azzal visszaszorítsa a feketegazdaságot és előtérbe helyezze a gazdaság kifehérítését. Az adórendszer hatékonyságának növelése pedig megkívánja, hogy az adókból származó bevételek beszedésére minél teljesebb körben, minél egyszerűbben és minél olcsóbban kerüljön sor. Az Állami Számvevőszék digitális eszközök adózásban történő alkalmazásáról szóló elemzése azt mutatja be, hogy az adórendszer hatékonyságának növeléséhez hogyan járult hozzá a digitalizáció eszközeinek megjelenése az adózás területén. Az elemzés rámutat: a digitalizációs fejlődés hatására a magyar áfarés a korábbi időszakra jellemző 20% körüli mértékről 6,6%-ra csökkent, amely mérték alacsonyabb, mint az európai uniós, vagy a V4 országok átlagos áfarése. Az áfarés csökkenése az áfabevétel beszedésének növekvő hatékonyságát mutatja.

Az elemzés célja az volt, hogy bemutassa: hozzájárultak-e a digitalizációs fejlesztések az áfabevétel, áfabeszedés és az adóellenőrzések hatékonyságának növeléséhez. A célok elérése érdekében az elemzés képet ad az áfabevétel alakulásáról, valamint az áfarés mértékének változásáról, az arra ható tényezőkről, illetve a csökkentésére bevezetett intézkedésekről és azok hatásairól. Emellett bemutatja - többek között a digitalizáció terjedése kapcsán - az áfa szabályozás nemzetközi és hazai gyakorlatait.

Hazánkban az áfabevételek képezik a központi költségvetés fő bevételi forrását, évről-évre növekvő mértékben: a 2019-es előzetes tény adatok szerint 30,3%-ban, a 2020-as várható adatok szerint 31,8%-ban, a 2021-es terv adatok szerint 34,8%-ban.

Az elemzők rámutatnak, hogy az áfabevétel beszedésének hatékonysága az áfarésen keresztül mérhető, amelynek mértéke Magyarország tekintetében az elmúlt 10 évben jelentősen javult. Ebben jelentős szerepe volt, hogy a digitalizáció terjedésével 2013-ban vette kezdetét a digitális gazdaságfehérítés időszaka, ekkor kezdték meg az online pénztárgépek bevezetését a vállalkozások számára. A második mérföldkövet az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer 2015. évi élesítése jelentette. 2018-ban debütált az online számlarendszer, mint az adócsalás elleni fellépés harmadik pillére. Az áfabevétel növekedését a fogyasztás bővülése és az egyre több adózó határozza meg, az áfarés csökkentéséhez pedig a gazdaság fehérítése az elengedhetetlen lépés. Ezen összetevők szabják meg a gazdaság növekedésének mértékét, valamint a gazdaság fenntarthatóságát.

A digitalizáció átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az adórendszert

Az elemzés bemutatja azokat a tendenciákat, amelyek alátámasztják, hogy az adózás területén bevezetett digitalizációs fejlesztések eredményesek voltak az adózók adófizetési hajlandóságának fokozása szempontjából. A kormányzati döntések hatására a 2007-2019. évek időszakában a központi költségvetés adóbevételei csaknem duplájukra nőttek, az áfabevétel több, mint kétszeresére nőtt, továbbá - az európai uniós tagállamok átlaga alá - csökkent a hazai áfarés, azaz jelentősen mérséklődött a költségvetési áfabevétel-kiesés. Mivel az áfabevétel fogyasztási ütemet meghaladó növekedését a nagyságára közvetlenül ható tényezők nem támasztják alá, ezért az a gazdasági folyamatok egyértelmű fehéredését jelzi.

A digitalizáció átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az adórendszert

A bevezetett gazdaságfehérítő intézkedések 2014-2018 között 1400 milliárd forint többletbevételt eredményeztek a költségvetés számára, de emellett egyszerűsödött Magyarország adórendszere, csökkent az adóadminisztráció, és javult az adóellenőrzések hatékonysága is.

Az elemzés foglalkozik a nemzetközi tendenciákkal is. Rámutat arra, hogy az EU tagállamaiban is megjelentek ugyan az adóbevételek növelését elősegítő, digitalizációhoz kapcsolódó kezdeményezések. Mindazonáltal megállapítható, hogy - nemzetközi összehasonlításban - Magyarországon vezették be a legsokrétűbb megoldásokat az adózáshoz kapcsolódó digitalizációs eszközök terén.

Az elemzés rávilágít az adópolitika és az integritás összefüggéseire is. A gazdaságfehérítő intézkedések fontos hatása - az állami bevételek növekedése mellett -, hogy növeli az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét és erősíti a tisztességes adófizetést, a fair piaci versenykörnyezet megszilárdítását. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá, melynek fontos indikátora az áfarés elmúlt időszakban bekövetkezett csökkenése.