2021. május 17. 7:00

A direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségei Magyarországon

A direkt finanszírozási publikációs modell a tudományos közösség közvetlen jutalmazási rendszere, amelyben a szerzők megjelent tanulmányaik után részesülnek jutalmazásban. A díjazás mértéke függ az adott közlemény megjelenési helyének indexáltságától. Jelen tanulmány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatban nemzeti szinten alkalmazott publikációs modell kialakításának lehetőségeit vizsgálja hazai kontextusban. A modell legnagyobb előnye, hogy a jutalmazás egyéni szinten történik, így elosztása intézménytől független. Az elemzésben a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatása után a 2019. évi Scopus által indexált magyar vonatkozású közleményeket - összesen 12281 darab - vizsgáljuk tudománymetriai indikátorok mentén. (Pénzügyi Szemle 2021/1.)

Sasvári Péter - Teleki Bálint - Urbanovics Anna

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap jelenleg is támogat olyan kiemelkedő tudományos programokat, melyek előre lendítik a magyar tudományos teljesítményt. Az itt található kerethez javasoljuk beilleszteni a direkt finanszírozási publikációs modellt is.

A maximális összeg szerint 5 824 646 667 forint összegre lenne szükség jelenleg a teljesítményalapú finanszírozás megvalósításához a 2019-es közleményszám alapján. A 2021-es költségvetésben ezért mintegy 6 milliárd forintot tartanánk szükségesnek kiemelt előirányzatként betervezni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Kutatási Alaprész keretében. Ezen összeg véleményünk szerint a versenyképességi szempontú megtérülés szempontjából legalábbis arányos befektetés lenne.

További javaslataink

A nemzetközi indexált közlemények publikálásának ösztönzése a hazai szerzők körében, mind egyéni motivációs eszközökkel, mind a kutatói együttműködésekben való részvételre.

A Scopus által indexált közlemények közül, illeszkedve az előmeneteli követelményrendszerhez és szabályzatokhoz, a Q1- es és Q2-es magasan indexált közlemények priorizálása a szerzők körében megkülönböztetett - akár magasabb szorzójú - anyagi támogatással. A D1-es közleményeket jelenleg ezek a szabályzatok nem helyezik előtérbe, az SJRáltal top 10 százalékban indexált közlemények írása nagyban hozzájárulna a nemzetközi tudományos láthatóság javításához, valamint ezáltal a magasabb impaktfaktor és több nemzetközi hivatkozás eléréséhez.

A direkt finanszírozás rendszerének pontos kidolgozása, figyelembe véve a magyar tudományos rendszer és közösség céljait, lehetőségeit és sajátosságait. Ezen indikátorokat a támogatási rendszer kidolgozásakor szorzó indikátorokként lehetne beépíteni. Ilyen lehet a tudományterületi és tudományági súlyozás.

A direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségei Magyarországon


A direkt finanszírozású publikációs modell technikai részleteinek kidolgozása. Javasolt a szlovák modell követése: minden év októberében a szerzők saját közleményeikkel pályáznak az intézményük keretében, az intézmények ezen pályázatokat gyűjtik és rendezetten küldik meg a felelős minisztérium számára. A minisztérium a támogatást a megjelent közlemények után az intézményeknek utalja, azok pedig a szerzők felé továbbítják a (változatlan) összeget.

A tudatos építkezéshez elengedhetetlen a folyamatos monitorozás, valamint a motivációs eszközök által generált növekvő teljesítmény megfelelő támogatásának érdekében további erőforrások kijelölése

...

Sasvári Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi docense, Teleki Bálint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PhD-hallgatója, Urbanovics Anna a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PhD-hallgató

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.