A hálapénz kivezetése jelentősen javíthatja az egészségügy integritását

A paraszolvencia (köznyelven: hálapénz) az egészségügyben komoly veszélyt jelent az integritásra és a korrupció egyik formájának is tekinthető. A beteg azt érzi, hogy egy olyan szolgálgatásért kell külön fizetnie, ami neki egyébként is járna, az érintett orvosnál pedig hivatásának becsülete csorbul. E káros szokás megszüntetésével jelentősen javulhat az egészségügy integritása.

Horváth Bálint - Dr. Vincze Márton

Az Állami Számvevőszék egy 2003-as tanulmányában arról számolt be, hogy a hálapénz diszfunkcionális jellegét senki nem vitatja, mivel rombolja az orvos-beteg kapcsolatot, aláássa a bizalmi tőkét, fekete piaci viszonyokat intézményesít. Ez a torz jövedelemszerkezetet eredményező "juttatás" semmilyen, az egészségügyi dolgozótól számonkérhető többletszolgáltatásra nem jogosít. Egyúttal ellenérdekeltséget teremt a finanszírozási technikák által teremtett költségtudatosabb gazdálkodással szemben. Jelenléte "természetes" minden olyan egészségügyben, ahol a beteg kiszolgáltatottnak érzi magát, s ahol fogyasztói szuverenitását valamilyen mértékben érvényre szeretné juttatni.

Az Európai Bizottság egy 2013. októberében megjelent tanulmányában arra jutott, hogy Kelet- és Közép-Európában a leggyakoribb a vesztegetés az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során, hiszen itt különösen alacsony az egészségügyi szakemberek bére és alacsony az egészségügyi ellátások színvonala is. Magyarországon is rendkívül elterjedt a hálapénz adása, ami bizonyos esetekben a korrupció melegágya és büntetőjogilag is értékelhető vesztegetés lehet, ha az orvos a betegtől valamilyen előnyt (elsősorban pénzt) kér azért, hogy a beteg ellátásban részesüljön vagy az ellátás során kedvezőbb elbánásban részesüljön (pl. a várólistán előbbre kerüljön).

Az ÁSZ elemzése 2020-ban a közszféra integritásának értékelése során is leszögezte, hogy az integritás szempontjából komoly kockázatot jelenthet az ajándékok, illetve egyéb előnyök elfogadása, még akkor is, ha egyébként arra utólagosan kerül sor.

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató szerint a hálapénz korábban fertőzötté, igazságtalanná tette az egészségügy működését, melynek kivezetését kiemelt feladatának tekinti. A cél, hogy egy olyan egészségügyi rendszer jöhessen létre, amelyben a beteg bizalmat érez, és tudja, hogy ugyanazt a szolgáltatást, megbecsülést kapja az állami egészségügyben, mint egy magánintézménynél. Bár a középpontban a megelőzés van, ugyanakkor akár egy év börtönt is kaphat aki adja, illetve aki elfogadja a hálapénzt.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2021. január 1-i módosításának következtében ugyanis a korrupciós bűncselekmények között található vesztegetés büntette az alábbi tényállással egészült ki: "aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Többek között szintén a hálapénz intézményének visszaszorítását, illetve az egészségügy integritásának erősítését célozza az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltók dolgozói jogviszonyának átalakítása 2021. március 1-jével egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, melyről az egészségügyi szolgálati jogviszonyól szóló 2020. évi C. törvény rendelkezik.