2021. május 10. 7:00

A hazai önkormányzatok pénzügyi zavarai az adósságkonszolidáció és az önkormányzati rendszer reorganizációjának tükrében

Az önkormányzati alrendszer adósságkonszolidációja, valamint az önkormányzatok feladatköreinek és finanszírozásának átalakítása az egyik legjelentősebb hazai közpénzügyi eseménynek tekinthető. A tanulmány keretein belül egy 230 hazai önkormányzatot magába foglaló mintán, logisztikus regresszió segítségével vizsgáljuk azt, hogy a 2005 és 2008 közötti pénzügyi adatok alapján kirajzolódnak-e valamilyen különbségek az adósságkonszolidációban részesülő, valamint az abból (korábbi adósság híján) kimaradó önkormányzatok között. Emellett a kutatás tárgya annak elemzése is, hogy az önkormányzati rendszer reorganizációja változtatott-e ezeken a különbségeken. Eredményeink alapján arra a következtetésre juthattunk, hogy a válságot megelőző időszakban a saját bevételek terén, illetve ennek köszönhetően a teljes működési egyenlegben is jelentős különbség volt tapasztalható az adósságkonszolidációban részt vevő és abból kimaradó önkormányzatok között. A reorganizáció során kialakuló szabályozás csökkentette az önkormányzatok közötti különbséget, valamint a minta egészére vonatkozóan a pénzügyi paraméterek pozitív irányba való elmozdulása volt megfigyelhető. (Pénzügyi Szemle 2021/1.)

Rácz Tamás Attila - Tóth Balázs

A válságot követő években az önkormányzati rendszer problémái is előtérbe kerültek. A nem megfelelően allokált feladatok és források, valamint a fejletlen kontrollrendszerek és a felelőtlen finanszírozási döntések következtében a települési önkormányzatok többsége pénzügyi problémákkal szembesült, melyek megoldása csak központi segítséggel volt megoldható. Az adósságok átvállalása, visszafizetésének támogatása mellett jelentős szerepet kapott a szabályozás minőségének fejlesztése is, mely a helyzet újbóli kialakulását hivatott megelőzni.

Első hipotézisünket, miszerint az adósságkonszolidációt megelőzően a pénzügyi zavarokkal küzdő és a jól működő önkormányzatok pénzügyi paraméterei szignifikánsan eltértek egymástól igazoltnak tekintjük. A logisztikus regresszió eredményei alapján az adósságkonszolidációban részesült önkormányzatok működési jövedelme jelentősen elmaradt az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatokhoz képest, ami elsősorban az alacsonyabb saját bevételekkel magyarázható. Ezzel ellentétben, a hitelfelvételeknek köszönhetően a finanszírozási egyenlegeik pedig szignifikánsan magasabbak voltak. Az eredmények igazolják mások megfigyeléseit, miszerint a válság előtti években a kiegyensúlyozatlan forrás- és feladatallokáció révén nagymértékű különbségek alakultak ki az önkormányzatok között. A szabályozás nem ösztönözte a takarékos és hatékony gazdálkodást, ami kiegészült a hitelezők felelőtlenségével is.

A hazai önkormányzatok pénzügyi zavarai az adósságkonszolidáció és az önkormányzati rendszer reorganizációjának tükrében


A második hipotézisünk alapján az adósságkonszolidációt követően a két csoportnak közelednie kellett egymáshoz. Tekintettel arra, hogy a mintában szereplő önkormányzatokat a modell alapján kevésbé lehetett elkülöníteni ebben az időszakban, ezt a hipotézist is igazoltnak tekinthetjük. Vagyis a szabályozás megváltoztatása olyan szempontból eredményesnek tekinthető, hogy csökkentette a "jól működő" és a "problémás" önkormányzatok közötti különbséget.

A harmadik hipotézisünket, mely szerint a teljes önkormányzati rendszer egészére pozitív hatást gyakorolt a szabályozás, szintén bizonyítottnak nyilváníthatjuk, ugyanis mind a "problémás" és mind a "jól működő" önkormányzatok esetében javultak a pénzügyi paraméterek, ami elsősorban a bevételi oldal változásainak köszönhető.

Eredményeink hasonló következtetésekre engednek következtetni, mint a korábban megjelenő tanulmányok. Összességében, a pénzügyi egyenlegek esetében, melyeket a CLF-módszer is javasol az önkormányzatok gazdálkodásának értékelésére, jelentős változás, javulás történt. Ez elsősorban az általánosan magasabb és differenciáltabb állami támogatásoknak köszönhető, melyek feltételezhetően nagyobb összhangban állnak az egyes önkormányzatok működési sajátosságaival. A bevételi oldalon jelentős hatása volt az újbóli eladósodást megakadályozó intézkedéseknek, törvényeknek (Stabilitási törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény), de emellett az integritási szemlélet megjelenésének, az ÁSZ ellenőrzéseinek, útmutatásainak és a belső kontroll fejlesztését célzó rendelkezéseknek. Viszont aggodalomra ad okot az a tény, hogy habár a bevételi oldalon nem következett be jelentősebb változás, a kiadási oldalon számottevően növekedett a rés a korábban jól működő, illetve az adósságkonszolidációban részesült önkormányzatok között. A téma kapcsán még számos nyitott kérdés maradt, amely további kutatás tárgyát képezhetik. Érdekes eredményekre vezethetnének akár a belső kontrollal kapcsolatos minősítések modellekbe történő beépítései vagy különböző demográfiai változók bevonása, valamint más célváltozó alkalmazása, a zavarok más megközelítésekkel való vizsgálata.

...

Rácz Tamás Attila a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója, Tóth Balázs a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.