2021. május 21. 14:00

A rendkívüli helyzet rendkívüli válaszokat várt a piaci szereplőktől

A Covid-19 néven ismertté vált vírus okozta világjárvány az elmúlt több mint egy évben világszerte jelentős hatással volt a társadalmi és a gazdasági folyamatokra. A vírus eddigi három hullámának időszakában hozott döntések megváltoztatták az emberek életmódját, a biztonságra törekvés és a védekező eszközökhöz hozzáférés szempontjai elsődlegessé váltak. Az Állami Számvevőszék ma megjelent, A piaci verseny szempontjai a COVID-19 világjárvány időszakában a védekezési eszközök tekintetében című elemzésében a szakértők arra mutatnak rá, hogy a pandémia kiváltotta rendkívüli piaci helyzetben természetes, hogy nem a megszokott piaci mechanizmusok érvényesültek. Ma induló, háromrészes cikksorozatuk tárgya az elemzés által tárgyalt, megváltozott piaci körülmények és a kapcsolódó piacgazdasági mechanizmusok közérthető bemutatása.

A 2019. év végén Vuhanban (Kína) megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések történtek, amely koronavírusos betegség később Covid-19 néven vált ismertté, és egy új világjárvány kezdetét jelentette. A járvány eddig három hullámban jelentkezett hazánkban.

Az emberi életek védelme érdekében a legfontosabb feladat az volt, hogy a védekezéshez szükséges alapvető termékekből a hirtelen megnövekedett kereslethez elegendő mennyiséget biztosítsanak, ezt követte a gazdaság és a munkahelyek megvédése. Az alapvető termékek közül az orvosi/védő eszközök, a maszk, a vírusteszt, a lélegeztetőgép, a fertőtlenítőszerek említhetőek a legfontosabbak között. Az arcot, orrot eltakaró maszk kötelezővé tételével, a tesztek terjedésével, illetve maga a veszélyhelyzet elhúzódása miatt, jelentősen megnőtt a védekező eszközök iránti kereslet.

Az elemzés célja annak a bemutatása volt, hogyan alakult a védekezési eszközök piaci versenye a Covid-19 világjárvány idején, melyek az ismérvei ennek a módosult piacgazdaságnak a klasszikus versenyhelyzethez képest, valamint mely szempontokat kellett mérlegelniük a gazdaság szereplőinek. Az elemzés a piacgazdaságok és a hiánygazdaság fő jellemzőinek bemutatásán keresztül keresi azokat a piaci verseny módosulásokat (torzulásokat), amelyeket a járvány világméretűvé válása idézett elő.

A XXI. századi társadalom jelentős része a "kínálati piac" körülményei között élt eddig, ezért a hiánygazdaság körülményei közötti viselkedésformák közérthető bemutatása segít e rendkívüli helyzet megértésében.


A piac a gazdaság alapja. Piacnak nevezzük a kereslet és a kínálat találkozási helyét, egymásra hatását. A kereslet a vevők vásárlási szándéka egy termékre vonatkozóan, a kínálat a kereskedők eladási szándéka egy adott termékről. A piacot meghatározza a kereslet, a kínálat, az ár, a helyettesítő termékek száma és ára, a jövedelem és egyéb tényezők (pl. reklám, hitelben történő vásárlások lehetőségei, stb.).

A tökéletes verseny lényegét először Adam Smith dolgozta ki, majd ennek nyomán Leon Walras felvázolta a tökéletes verseny modelljét. A walrasi modellezés a verseny tekintetében egy ideális, tökéletesen szervezett piacot feltételezett, ahol a kereslet megegyezik a kínálattal, ennek hatására egyensúlyi ár alakul ki. A kereslet nagysága és egy adott termék lehetséges árai között tehát összefüggés van. Ha egy adott termékből a kínálat nagyobb, mint a kereslet, azaz túlkínálat van, akkor az a termék árának csökkenéséhez vezet. A termék ára nő, amennyiben a kínálat csökken. Ez fordított esetben is igaz.


A gazdasági verseny a piaci szereplők bizonyos szabályok között zajló tevékenysége előnyszerzés céljából, azaz az eladók és vevők magatartását meghatározó elv. A verseny a fogyasztónak előnyös, mert több termékből választhat, alacsonyabb áron. A termelők ugyanakkor a verseny korlátozásában lehetnek érdekeltek, összejátszhatnak, monopóliumra törekedhetnek. Ezért a versenyt szabályok védik (tisztességtelen verseny tilalma). A verseny fenntartása nemcsak a közérdek szempontjából (gazdasági fejlődés, termelékenység, stb. növekedése), hanem a többi piaci szereplő (más termelők, fogyasztók) érdekében is fontos.

A kereslet és a kínálat egyensúlyi piacon megegyezik. Amennyiben egy adott termék iránti kereslet nagyobb, mint az adott termékből a piacon fellelhető kínálat, akkor hiányról beszélünk. A hiány nehézségeket okozhat az ellátásban, felboríthatja a fogyasztó vásárlási terveinek megvalósítását. Kornai (Kornai János: A hiány (1980) című művében) a hiány kialakulásának három fő okát az erőforrás, a keresleti vagy a költségvetési korlátban írta le.


A termékek árát a kereslet és a kínálat együttesen határozzák meg. Egyensúlyi ár akkor alakul ki, amikor a kereslet és a kínálat megegyezik. A túlkereslet vagy a túlkínálat az egyensúlytól való eltérést mutatja. A piachoz való alkalmazkodást a termékek mennyiségének és az árának változása határozza meg, azaz az árnak ösztönző hatása van: a növekvő ár a fogyasztókat kevesebb fogyasztásra, míg a termelőket több termék vagy szolgáltatás előállítására késztetheti, míg a csökkenő ár esetén a fogyasztók többet fogyasztanak.

Természetesen a gyakorlatban az árak változását további tényezők is befolyásolják, az eladó kínálati szándéka az árakon felül függ piaci várakozásaitól, a hitel lehetőségektől. Továbbá az eladó az ár növekedése mellett is érdekelt lehet a kínálat szűkítésében, ha nem helyettesíthető, nélkülözhetetlen termékekkel rendelkezik, ezzel többlet profitot realizálva.

Normál piaci körülmények között a verseny az eladók között zajlik. Az eladók jellemzően aktívan igyekeznek termékeiket eladni, a vevőt reklámmal és egyéb marketing eszközökkel rábírni a vásárlásra. Az eladások korlátját a kereslet végessége jelenti.

Hiánygazdaságban azonban Kornai szerint az eladás azonnal megvalósul, nincsen keresleti korlát, a vevő vár az eladóra. Az eladónak nem kell erőfeszítést tennie az értékesítés érdekében, hiszen jelentős, még ki nem elégített rendelésállománnyal rendelkezik. A hiánygazdaságban a vevő ügynökei keresik fel az eladót, és - ha nem történik meg az értékesítés - a vevő vár az árura. Összefoglalva, a hiánygazdaságban piacon az erőviszonyok nagymértékben eltolódnak az eladó javára.

A hiánygazdaságnak az is jellemzője, hogy a vétel-eladás érdekében tett erőfeszítés túlnyomó részt a vevőre hárul. A vevő - attitűdje szerint - különböző módon próbálhatja a hiány állapotot kezelni, aktív vagy passzív reakciókkal egyaránt. A leggyakoribb reakció, hogy a vevő hajlandó a termék helyett helyettesítő terméket elfogadni, amennyiben ilyen a piacon elérhető. Reakció lehet a vevő passzív várakozása, a sorban állás. Hiány állapotában az információs tevékenység jelentős része a vevőre hárul, ő járja sorra a számításba jövő eladókat. A vevő keresési hajlandósága szintén a személyes attitűd kérdése. A vevő eszköze az eladó megnyerése érdekében tett erőfeszítések, amikor a vevő jó, baráti kapcsolatot igyekszik kialakítani az eladóval, vagy akár engedményeket tesz az átvett áru minőségében.

A krónikus hiány azonban Kornai szerint nem csak a vételre, hanem a vételi szándékra is hatással van. A vevő a termék akadozása miatt úgynevezett "biztonsági stratégiát" alakít ki. Több helyről rendeli meg ugyanazt a terméket, ami miatt készlet felhalmozás alakulhat ki, a rendelésállományokban pedig "fiktív kereslet" mutatkozhat. Minél nagyobb a hiány, a vevő annál nagyobb készlet felhalmozására törekszik, és minél nagyobb a fiktív kereslet, annál nagyobbnak "érzi" mindenki a hiányt. A termék iránti mennyiségi kereslet és a halmozási tendencia egymást felerősítő, öngerjesztő folyamatokká válnak. (Kornai János: A hiány, 1980).

Kornai a hiány érzékelésének egy áttételes formáját is megfogalmazza, az úgynevezett "társadalmi költséget", ami abban fejeződik ki, hogy a növekvő hiány egyre súlyosabb társadalmi következményekkel jár. A társadalmi költség kategóriájába a konvencionális értelemben vett költségeken túl beletartoznak a társadalom által elszenvedett veszteségek, terhek is, amelyek pénzben nem mérhetőek, mint például az idő, vagy az egészségkárosodás. A társadalmi költségnek a társadalom által elfogadott korlátokba, a tűrési határba történő ütközése gyors intézkedést vált ki, ilyenkor "tűzoltásra" van szükség.

Első cikkünkben az elemzés készítésének körülményei mellett a verseny ismérveit mutattuk be egyensúlyi piacon és annak torzulását hiánygazdaságban. A cikksorozat következő, holnap megjelenő része a verseny módosulására tér ki, a Covid-19 világjárvány idején egyes, a védekezést biztosító eszközök piacán.