Az infrastruktúra és az ipar fenntartható fejlesztése

Az ENSZ által meghirdetett 9. Fenntartható Fejlődési Cél az "Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése". Az ÁSZ elemzői feltárták, hogy mindhárom célterületen van olyan részcél, amelyek esetében teljesítményellenőrzéssel számszerűsíthető, hogy hazánk milyen mértékben járult hozzá a részcélok eléréséhez. Ugyanakkor az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyes Fenntartható Fejlődési Célok közötti kapcsolatok következtében célszerű lehet a teljesítményellenőrzéseket nem egyetlen cél elérésének értékelésére fókuszálni, hanem komplex módon értékelni a fenntartható fejlődést szolgáló programok eredményességét.


Dr. Pulay Gyula - Dudás Pál Dániel

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) stratégiájával összhangban - hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) hazai megvalósulásához. Az ÁSZ hazai ellenőrzéseivel és nemzetközileg koordinált ellenőrzés kezdeményezésével tudja leginkább elősegíteni e célok eredményes teljesítését. Az elemzés egy ilyen témájú teljesítményellenőrzés szakmai megalapozásához szolgáltat rendszerezett információkat, a nemzetközi, a nemzeti és a programszintű indikátorok konzisztenciájának feltárásával.

Az ÁSZ elsőként a Magyarország számára kiemelt jelentőségű SDG 6 ("Tiszta víz és alapvető köztisztaság") tekintetében vizsgálta a nemzetközi, nemzeti és a programszintű teljesítménymutatók összhangját. Az erről szóló, 2020 márciusában nyilvánosságra hozott elemzés innen letölthető. Másodikként az SDG 10 ("Országokon belül és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése") megvalósulásának ellenőrizhetőségét értékelte az ÁSZ. Ennek eredményéről az itt található tájékoztatást hozta nyilvánosságra. Harmadikként került sor annak értékelésére, hogy az SDG 7 ("Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára") esetében fennállnak-e annak a feltételei, hogy egy számvevőszéki ellenőrzés elősegítse e cél megvalósulását. Az elemzés itt érhető el. Legújabb elemzésében arra kereste a választ az ÁSZ, hogy az SDG 9 esetében ("Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése") melyek azok a részcélok, amelyek esetében lehetőség nyílik ellenőrzés lefolytatására.

Az elemzés módszeréről itt olvasható részletes ismertetés. A módszert a jelen elemzés kiegészíti a kapcsolódó uniós célkitűzések és indikátorok bemutatásával is. Ennek oka, hogy a fenntartható fejlődést az Európai Unió (EU) is célul tűzte ki, ami az Európai Unióról szóló szerződésben is rögzítésre került. Továbbá az ENSZ célok és indikátorok nem minden esetben értelmezhetőek az EU tagországaira, ezért szükség volt EU SDG indikátorok kidolgozására is.

Az SDG 9-hez 8 részcél kapcsolódik, amelyhez 12 (globális) indikátor társul. A nyolc részcél közül öt (9.1 - 9.5.) releváns Magyarország esetében, a 9.a.-9.c. részcélok alapvetően a fejlődő országokra vonatkoznak. Az SDG 9 hazánk szempontjából releváns részcéljait és indikátorait az 1. táblázat foglalja össze.

 

Az infrastruktúra és az ipar fenntartható fejlesztése

 

Az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzései

Az EU a kezdetektől fogva aktív szerepet játszott az SDG-k kialakításának folyamatában, és elkötelezte magát az Agenda 2030 végrehajtása, valamint a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulás mellett. A fenntartható fejlődési célok elérését az EU az összes uniós szakpolitikájában és kezdeményezésben támogatja. A SDG 9-hez kapcsolódóan megemlíthető, hogy az "Európa 2020" Stratégiában az EU a GDP legalább 3%-ának kutatás-fejlesztésre fordítását tűzte célul, a "Horizont 2020" kezdeményezés pedig az "Innovatív Unió" célkitűzés megvalósításához 2014 és 2020 között közel 80 milliárd euró forrást biztosított. Az EU kohéziós politikájában is szerepet kapott az innováció, a kkv-k versenyképességének, a jobb és fenntarthatóbb közlekedés - alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás mellett - és az intelligens energiahálózatok támogatása. Az ENSZ infrastrukturális céljaihoz kapcsolódik az EU politikájában az ún. transzeurópai hálózatok - a regionális és a nemzeti infrastruktúra közötti összeköttetés - kiépítése.

Az ENSZ és az EU céljainak hasonlósága ellenére a két szervezet szakértői által kidolgozott indikátorok nem minden részcél esetében teljes az összhang. Az alábbi öt esetben azonban az egyezés megfelelő az ENSZ, EU és magyar (nemzeti) mutatók között. Az infrastruktúrára vonatkozó indikátorok esetében ilyennek tekinthető

  • "A buszok és vonatok aránya a teljes személyszállításon belül", valamint
  • "A vasúti és belvízi utak aránya a teljes áruszállításban" indikátor.
  • A K+F tevékenységhez, innovációhoz kapcsolódó indikátorok esetében
  • "A K + F-re fordított bruttó hazai kiadás ágazatonként a GDP %-ában" EU indikátorral az ENSZ és a hazai indikátorok egyezést mutatnak,
  • az "Emberi erőforrások a tudományban és a technológiában a 25 és 64 év közötti aktív népesség %-ában" és
  • a "K + F személyzet ágazatonként az aktív népesség %-ában" indikátorok esetében a részletesebb bontású EU indikátorokból az ENSZ indikátor kiszámítható, azaz az ellenőrzéshez szükséges összhang megvan. Ugyanakkor az EU indikátor részletesebb bontása lehetővé teszi, hogy az EU országok számvevőszékeivel végzett közös ellenőrzés során nemcsak a fő mutatót, hanem annak egyes komponenseit is fel lehet indikátorként használni.

 

Az SDG 9 kapcsán meghatározott hazai célok, célértékek és indikátorok

Az elemzés áttekintette azokat a szakpolitikai stratégiai dokumentumokat, amelyek az SDG 9 célterületéhez kapcsolhatóak, és összegyűjtötte, hogy azok milyen célokat, célokhoz rendelt indikátorokat határoztak meg. Az elemzés a következő szakpolitikai stratégiai dokumentumokat tekintette át:
  • Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia 2014-2050,
  • Irinyi terv - Az innovatív Iparfejlesztés irányainak meghatározásáról,
  • Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiája 2019-2030,
  • Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia,
  • Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020.
Az elemzés emellett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) infrastruktúrával, iparral és innovációval összefüggő fenntarthatósági indikátorait is számításba vette, mint az ellenőrzés során felhasználható indikátorokat.

Magyarországon jelenleg az EU társfinanszírozásával megvalósuló Operatív Programok, azok közül elsősorban a KEHOP (1), GINOP (2), VEKOP (3), TOP (4) és IKOP (5) keretében biztosítanak forrásokat az infrastruktúra, az ipar és az innováció fejlesztésére. Az elemzés az Operatív Programokban szereplő indikátorokat az ENSZ indikátorokkal összehasonlította: egyes indikátorok esetében az ENSZ indikátorokkal azonos tartalmú programszintű indikátort talált, míg bizonyos programszintű indikátorok esetében felfedezhetőek hasonlóságok az ENSZ indikátorokkal, de a programszintű indikátor egy szűkebb területen, a jelenségnek csak azt a részét méri, amihez a program kapcsolódik.

Az SDG 9 részcéljai hazai megvalósulásának ellenőrizhető területei

Az ellenőrizhetőség értékelésének eredményeit a 2. táblázat foglalja össze. A táblázatban "+" jellel jelöltük, ha nemzeti vagy a programszintű indikátor megfeleltethető az ENSZ indikátornak, illetve "#" jellel jelöltük, ha a magyar indikátor az ENSZ indikátor részindikátora. Az indikátor hiányát "-" jellel jelöltük. A "0" szimbólum azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló indikátor nem feleltethető meg az ENSZ indikátornak A táblázat utolsó sorában feltüntettük, ha az indikátorok konzisztenciája lehetővé teszi ellenőrzés lefolytatását, vagy ha az elemezhetőség feltételei adottak. (A részletes magyarázatot lásd az elemzés módszeréről készült ismertetőben.)

Az infrastruktúra és az ipar fenntartható fejlesztése

Az elemzésnek a táblázatban feltüntetett eredménye alapján az alábbi következtetések fogalmazhatóak meg:

9.1. részcél: A "9.1.2. Az utasok és az áruszállítás volumene szállítási mód szerint" ENSZ indikátor esetében a nemzetközi és a hazai indikátor azonos, hazai programszinten a vasúti és városi személyszállítási teljesítményére, illetve a kikötőkben ki- és berakodott áruk tömegére (belvízi szállítás) létezik indikátor, ezért ebben a metszetben az ellenőrzés lehetősége adott.

9.2. részcél: A "9.2.1. A feldolgozóipari hozzáadott érték a GDP arányában és az egy főre eső ipari hozzáadott érték" és a "9.2.2. A feldolgozóipari foglalkoztatás a teljes foglalkoztatás arányában" ENSZ indikátorral azonos indikátort alkalmaz a KSH, programszintű indikátor viszont nincsen. Következésképpen ezen ENSZ indikátorral kapcsolatban az ÁSZ teljesítményellenőrzést nem tud folytatni, elemezni tudja a magyar hozzájárulást.

9.3. részcél: A "9.3.1. A kisipari és egyéb kisvállalkozások aránya a teljes ipari hozzáadott értékben" elnevezésű és a "9.3.2. Hitellel vagy hitelkerettel rendelkező kisipari és egyéb kisvállalkozások aránya" elnevezésű indikátorok esetében hasonló hazai indikátorral (kkv-k aránya, hitellel vagy hitelkerettel rendelkező kkv-k aránya) rendelkezünk. Ezek ugyanakkor az egész gazdaságra vonatkoznak és nem az iparra, de egy ellenőrzés során felhasználhatóak arra, hogy a vizsgált jelenséget kellő részletezettség mellett számszerűsítsék, aminek segítségével az SDG 9-hez való hozzájárulással kapcsolatban is következtetéseket lehet megfogalmazni. A 9.3.2. indikátorral összefüggésben több olyan hazai program és konstrukció is van, amely a kkv-k hitelezéséhez járul hozzá (ilyenek a Magyar Nemzeti Bank, az EXIM Bank és a Magyar Fejlesztési Bank programjai). Programszintű indikátor nem áll rendelkezésre egy nemzetközi ellenőrzéshez.

9.4. részcél: A "9.4.1. CO2-kibocsátás a hozzáadott érték egységére vonatkoztatva" indikátor esetében a nemzetközi és a nemzeti indikátor azonos, az ENSZ indikátorral megegyezik a nemzeti (KSH) indikátor. A programszintű indikátor az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését méri. Ennek a CO2 egyenértéke azonban egyértelműen meghatározható, azaz a programszintű indikátor is megfeleltethető az ENSZ indikátornak. Következésképpen az indikátorok konzisztenciája biztosítja a teljesítményellenőrzés indikátorokra vonatkozó feltételét.

9.5. részcél: A "9.5.2. Az egymillió lakosra jutó kutatók száma (teljes munkaidős egyenértékben)" ENSZ indikátorral azonos indikátort alkalmaz Magyarország mind nemzeti, mind a programok szintjén, a "9.5.1. K+F kiadások a GDP arányában" indikátor esetében a vállalati szegmensre vonatkozó programszintű indikátor részindikátornak tekinthető. Következésképpen a nemzetközi koordinált teljesítményellenőrzés feltételei a 9.5.2. esetében teljesen, a 9.5.1-et tekintve a vállalati metszetben fennállnak.

Összességében az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az SDG 9-cel összefüggésben több részcél esetében is adottak a feltételei annak, hogy az ÁSZ ellenőrzéseivel hozzájáruljon az ellenállóképes infrastruktúra kiépítéséhez, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatásához és az innováció ösztönzéséhez kapcsolódó nemzetközi és nemzeti célok megvalósításához.

Az SDG 9 céljainak más SDG célokkal való kapcsolata

Az ENSZ - SDG belső kapcsolódásairól szóló - dokumentuma szerint az egyedileg megjelenő SDG célok egy komplett összefonódó cselekvési láncot képviselnek az egész világ népessége számára. Az SDG 9 más SDG-kel való kapcsolódásait az 1. ábra mutatja be. Az SDG 9 cél az SDG 6 "Tiszta víz és alapvető köztisztaság", az SDG 7 "Elérhető és tiszta energia", az SDG 12 "Felelős fogyasztás és termelés", valamint az SDG 13 "Klímavédelem" elnevezésű célterületekhez kapcsolódik.

Az infrastruktúra és az ipar fenntartható fejlesztése

A 9. és más SDG-k közötti kapcsolódás alapján az a következtetés vonható le, hogy a teljesítményellenőrzéseket nem feltétlenül szükséges az egyes SDG-kre koncentrálni, hanem célszerű lehet más tematika szerint megszervezni, például a kapcsolódó részcélok egy-egy körét kijelölve ellenőrzési területnek.

Irodalomjegyzék:

1. Állami Számvevőszék (2020): Elemzés a nemzetközi, nemzeti és a programszintű teljesítménymutatók összhangjának vizsgálata a 6. "Tiszta víz és alapvető köztisztaság" fenntartható fejlődési cél tekintetében. (https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2020/viz_elemzes_20200320.pdf?download=true)

2. EU SDG indikátorok (2020): EU SDG Indicator set 2020 Result of the review in preparation of the 2020edition of the EU SDG monitoring report. (https://ec.europa.eu/eurostat/documents/276524/10369740/SDG_indicator_2020.pdf)

3. ENSZ (2015): Világunk átalakítása: Fenntartható fejlődési keretrendszer 2030 (Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development).

4. ENSZ (2020): SDG Indicators Metadata repository.
(https://unstats.un.org/sdgs/metadata/)

5. ENSZ ESCAP (2019): Introduction to the 2030 Agenda and the Interconnectedness of the SDGs.

Jegyzetek:

(1) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program

(2) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

(3) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

(4) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

(5) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program

...

Dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, Dudás Pál Dániel az Állami Számvevőszék számvevője