Az önkormányzati holdingok gazdálkodásának hatásai az önkormányzatok vagyoni helyzetére

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak jobb minőségű és rugalmasabb ellátását teszik lehetővé, azonban veszteséges gazdálkodásuk, adósságaik a kormányzati szektor hiányát és adósságát is befolyásolhatják. Az ÁSZ elemzői hat önkormányzati holding pénzügyi mutatóit, eredményét, kötelezettségeit, követeléseit, adósságát, valamint a tulajdonos önkormányzatok szerepvállalását, a társaságok gazdálkodásából fakadóan a pénzügyi és vagyoni helyzetének változásait elemezte a 2017-2019. évek vonatkozásában. Az elemzés eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.

dr. Kádár Kriszta - Klinga László

Az önkormányzatok tulajdonában levő gazdasági társaságok - így a holdingokba (vagy vállalatcsoportokba) tömörült társaságok - közfeladatot látnak el, közszolgáltatásokat nyújtanak, ezért az általuk előállított javak és szolgáltatások nagyban befolyásolják a lakosság életminőségét, biztonságát, egészségét vagy jólétét.

A 2020-ban Magyarországon működő, önkormányzatok tulajdonában álló holdingok anyavállalatainak TEÁOR szerinti fő tevékenység megoszlását az 1. ábra mutatja be. Az anyavállalatok a legnagyobb arányban főtevékenységként "vagyonkezelést" végeznek. Ezen társaságok más társaságok részvényeit tulajdonolják, többségi tulajdonosi jogok gyakorolása céljából.

Az önkormányzati holdingok gazdálkodásának hatásai az önkormányzatok vagyoni helyzetére

A közfeladatok gazdasági társaságokba való kiszervezésével az önkormányzati alrendszerből a gazdálkodással és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos kockázatok egy része kikerült (kivéve a kormányzati szektor önkormányzati alrendszerét), de a társaságok működésében jelentkező problémák közvetett kockázatot jelenthetnek a feladatellátásra kötelezett önkormányzatnál.

A holding formában történő működés számos előnnyel, de ugyanakkor kockázatokkal is jár. A méretgazdaságosság, a cash-pool rendszer kialakítása, a központi adminisztráció, beszerzés, logisztika, pénzügyi irányítás előnyös. Tilos a tagvállalatok keresztfinanszírozása, továbbá a világos eredményességi célok kitűzésének hiánya, a támogatások adásának gyakorlata kockázatokat hordoz. A kockázatok megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a megfelelő tulajdonosi és menedzsment kontroll ezen vállalatcsoportok esetében. Az eladósodás és a gazdálkodás minősége az egyik legnagyobb kockázatot jelenti az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vonatkozásában.

A kiválasztott hat holding gazdálkodásának alakulását az elemzett időszakban a likviditással és a jövedelmezőséggel összefüggő mutatókkal, illetve többek között a kötelezettség- és követelésállomány, az önkormányzati támogatások, kezesség- és garanciavállalások értékelésével elemeztük. A pénzügyi mutatók alapján következtettünk arra, hogy a működés és gazdálkodás során hogyan változott a likviditás, eladósodottság, jövedelmezőség és a saját tőke, jelentett-e ezek változása kockázatot az önkormányzatok vagyoni helyzetére nézve.

Az elemzésben ÁSZ által kidolgozott korrigált mutatókat is képeztünk (korrigált likviditási, eladósodottsági és jövedelmezőségi mutató). Ezen mutatókat az ÁSZ a versenyszférára kidolgozott mutatókból kiindulva a köztulajdonú társaságok specialitásának figyelembevételével korrigálta.

A mutatókat a vagyonkezelt eszközökkel, a pályázati előlegekkel és a be nem jegyzett tőkeemelés összegével korrigáltuk. A vagyonkezelt eszközökkel történő korrigálás oka, hogy azokat jellemzően a tulajdonos, alapító bocsátja a gazdasági társaság rendelkezésére, de több esetben előfordul, hogy ezt a társaság működési területén illetékes helyi önkormányzat teszi. A vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelően visszapótlási kötelezettség terheli a gazdasági társaságot, ugyanakkor az érintett eszközök nettó értékének megfelelő összeg nem valós kötelezettsége. Amennyiben megszűnik a vagyonkezelés a hosszú lejáratú kötelezettségek közül is kivezetésre kerül értékük. A pénzeszközként elszámolt és a kötelezettségek között nyilvántartott, elszámolás-köteles pályázati előlegek összegei a pénzügyi mutatókban szintén semlegesítésre kerültek. Ennek oka, hogy sokszor jelentős összegű pályázati források - melyeket a gazdasági társaságok nem költhetnek szabadon, hanem kizárólag a meghatározott célokra - jelentősen torzítják az érintett vállalatok likviditási, tőkeszerkezeti mutatóit, így azok nem adnak valós képet a gazdálkodásról. Amennyiben a holdingoknál a beszámolóban a kötelezettségek közt be nem jegyzett tőkeemelés szerepelne, az a saját tőke értékéhez kerülne hozzáadásra, így mindhárom mutatónál ennek összegével is korrigálva lennének a versenyszférára kidolgozott mutatók.

A holdingok kötelezettség-állományának összege az elemzett időszakban összességében 14%-kal növekedett. A kötelezettségek nagyobb részét minden évben a rövid lejáratú kötelezettségek tették ki, és leginkább a rövid lejáratú kötelezettségek változtak, összességében 26%-kal nőtt összegük az elemzett időszakban. A holdingok együttes hitelállományának értéke 24%-kal emelkedett. Ezen belül a beruházási és fejlesztési hitelek nőttek a leginkább, több mint kétszeresére.

A korrigált eladósodottsági mutató értékeit elemezve azt látjuk, hogy az elemzett években nem jelentkezett eladósodottsággal kapcsolatos kockázat. A korrigált eladósodottsági mutató számítása úgy történik, hogy a kötelezettségek állományából kivonjuk a vagyonkezelt eszközök, a pályázati előlegek és a be nem jegyzett tőkeemelések értékét, a kapott összeget pedig elosztjuk a források összegével, amiből előzetesen kivonjuk a pályázati előlegek összegét. Az eladósodottsági mutatóhoz képest tehát egy jóval nagyobb értékű összeg, a saját tőke helyett a források korrigált összege szerepel a nevezőben. A mutató esetében ajánlatos, hogy az érték ne haladja meg az 50%-ot, valamint csökkenő tendencia a kedvező. A korrigált mutató értékeit az 1. táblázat mutatja be.

Az önkormányzati holdingok gazdálkodásának hatásai az önkormányzatok vagyoni helyzetére

A holdingok pénzeszköz-állományának értéke 2017-2019. közt csökkent. A hat elemzett holdingból négy esetében a likviditási mutató értéke a vizsgált időszak mindegyik évében meghaladta az egyet, így nem állt fenn instabil pénzügyi helyzet. Azonban ezen holdingok közül csak egy esetében haladta meg a mutató értéke a kettőt, amikor már stabil pénzügyi helyzetről beszélhetünk. A pályázati előlegekkel korrigált likviditási mutató értékei csekély mértékű javulást mutattak két társaság esetében az alap mutatókhoz képest. Az elemzett időszakban a pénzhányad mutató átlagos értéke a társaságoknál 38,9% volt, tehát a rövid lejáratú kötelezettségek értékének átlagosan mindössze ekkora hányadát tették ki a pénzeszközök. Egy társaságnál haladta meg mindössze egy évben a mutató értéke a 100-at, ami biztonságos likviditási helyzetre utal. A teljes kötelezettségállományt tekintve (beleértve a vagyonkezelt eszközöket finanszírozó hosszúlejáratú kötelezettséget is), átlagosan 10,6-szor nagyobb volt a társaságok kötelezettségállománya a likvid eszközökénél (pénzeszközök és értékpapírok). A likviditási helyzet az elemzett időszakban tehát összességében romlott, romló likviditási helyzetben pedig a hitelállomány növekedése kockázatot jelent a törlesztés biztonságára, növeli a veszteséges működés kockázatait.

A vagyon értékmegőrzését tekintve, a holdingoknál az elszámolt értékcsökkenés összege összességében meghaladta az eszközpótlásra fordított összeget, ami kockázatot jelentett a nemzeti vagyon megőrzésére, és az elavult eszközpark használata veszélyt jelentett a közfeladatok maradéktalan ellátására is.

A saját tőke növekedési mutató öt holding esetében kedvezően alakult az elemzett időszakban, mindvégig egy feletti értéket mutatott és egy holding esetében egyenletesen javult. Egy vállalatcsoport esetében azonban az érték 2018-tól egy alatti volt, és az elemzett időszakban romlott. Ennek az oka a vállalatcsoport tartós veszteségessége, ami a saját tőke folyamatos csökkenését eredményezte.

A követelések összege a holdingoknál összességében emelkedett az elemzett években. A követelések 54,8%-a áruszállításból és szolgáltatásból származott, három holding esetében az egyéb követelések közt az önkormányzattal szembeni követelések 68%-kal növekedtek az elemzett időszakban.

A vizsgált hat holding korrigált adózott eredménye eltérően alakult az elemzett időszakban. 2017-ben egy, 2018-ban kettő, 2019-ben már négy társaság gazdálkodása volt veszteséges. A nyereséggel zárt pénzügyi években jellemző volt a holdingokra, hogy a leányvállalatok egy része ezekben az években is veszteségesen gazdálkodott, azonban több nyereséges tagvállalat pozitív eredményének köszönhetően összességében a holding nyereséget mutatott ki. 2017-ben összesen 14, 2018-ban és 2019-ben 25-25 tagvállalat eredménye volt negatív az 51-ből. Az elemzett holdingok között nincs olyan, amely az elemzett időszakban folyamatos növekvő jövedelmezőségi mutatóval rendelkezett volna. Egy vállalatcsoport a negatív értékek miatt tartósan veszteségesnek mondható, 2019-re minimálisan növekvő jövedelmezőséggel. Két holding esetében folyamatosan romló jövedelmezőségi mutatóval találkozunk.

A korrigált jövedelmezőségi mutató számításakor a korrigált adózott eredményt elosztjuk a saját tőke összegével, amihez hozzáadjuk a vagyonkezelt eszközök és a be nem jegyzett tőkeemelés értékeit. Elvárt a mutatószám értékének pozitív tartományban tartózkodása, a mutató emelkedő tendenciája a kedvező. A mutató értékei alapján két vállalatcsoport esetében több év vonatkozásában romlás volt tapasztalható az alap jövedelmezőségi mutatóhoz képest, két holding esetében 1-2 év vonatkozásában javult a mutató értéke csekély mértékben, azonban ezeknél a mutató értéke továbbra is negatív tartományban maradt.

A holdingok az általuk nyújtott közszolgáltatások térítési díjból meg nem térülő költségeire kaphatnak támogatást. A holdingok anya- és leányvállalatai költségeinek ellentételezésére elszámolt önkormányzati támogatások összege az elemzett években nőtt (2017-ben 8,6 Mrd Ft, 2018-ban 9,4 Mrd Ft és 2019-ben 10,2 Mrd Ft volt.) A holdingok esetében vállalt önkormányzati kezességek összértéke évről évre nőtt, egy társaság esetében kockázatot jelentett az önkormányzat gazdálkodására nézve a kezességvállalás, annak magas összege és a társaság veszteséges gazdálkodása okán.

Általános, az elemzett holdingok többségére jellemző kockázatként azonosítottuk, hogy a hitelállományuk növekedett (jellemzően a beruházási hiteleik), az eszközpótlásra fordított összegek nem érték el az értékcsökkenés értékeit, követelésállományuk nőtt. Mindez hatással van a társaságok gazdálkodásának eredményességére és hatékonyságára is.

A cash-pool rendszer kiépítése esetén a cégcsoport pénzeszközeit egységesen kezelik, ezzel biztosítják a rövid és hosszú távú likviditást. A cash-pool rendszernek köszönhetően a holding kedvező helyzetbe kerülhet a pénzintézeti kapcsolatok terén is, így a fejlesztéseihez szükséges forrásokat kedvezőbb kondíciók mellett tudja idegen forrásokkal kiegészíteni. Szintén a cash-pool rendszer teremti meg a lehetőséget arra, hogy "belső bankot" működtessen a holding. Ennek a lényege, hogy a szabad pénzeszközökkel rendelkező vállalatok a vállalatcsoport már cégei részére hitelt nyújtanak, mindkét fél számára előnyös feltételekkel. A holdingszervezetben történő működés előnyös hatással volt a társaságok konszolidált eredményére.

Két holding mindhárom elemzett évben nyereséges volt. Az elemzett időszak minden évében volt azonban olyan vállalatcsoport, amely veszteséggel zárta pénzügyi évét. Az arány a 2020. évben illetve a koronavírus járvány hosszú távú gazdasági hatásainak következtében a következő év(ek)ben tovább romolhat. Ennek megelőzésére, illetve a hatások tompítására szükségessé válhat a tulajdonos önkormányzatok beavatkozása, a teljesítménykövetelmények előírása a holdingjaik számára és azoknak számonkérése, a vezetői felelősség érvényesítése. Másfelől a holdingok részéről történő fokozott ellenőrzésre, kontrollra van szükség a tagvállalatok gazdálkodásában.