2021. április 27. 10:00

Európai helyreállítási terv - lehetőségek és kockázatok

Hosszútávon is növelheti Magyarország államadósságát a NextGenerationEU alap, más néven európai helyreállítási terv hitelből finanszírozott része - többek között erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzői. A Költségvetési Tanács munkáját, ezáltal a 2022-es központi költségvetés megalkotását is támogató elemzés bemutatja az összesen 750 milliárd euró összértékű helyreállítási alap, azon belül is a mintegy 5900 milliárd forint Magyarországnak biztosított keret felhasználásának lehetőségeit, várható gazdasági hatásait, illetve költségvetési és makrogazdasági kockázatait. Az ÁSZ elemzői rámutatnak: a mintegy 3400 milliárd forintos hitel felvétele lehetőség Magyarország számára a gazdaság újraindítására, azonban annak igénybevétele - a lehetőségek bővülése mellett - az ország külső sérülékenysége és adósságpályája szempontjából kockázatot is jelent.

A COVID-19 világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítése, a gazdaság újraindításának elősegítése érdekében az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az uniós tagállamok vezetői 2020 júliusában megállapodtak a NextGenerationEU (NGEU) helyreállítási tervben, amelynek célja, hogy az Európai Unió kilábaljon a válságból és megalapozza modern és fenntartható jövőjét. Az NGEU előteremtéséhez az Európai Uniónak hitelt kell felvennie. Az NGEU alap sikeres felhasználása előmozdíthatja a hazai gazdaság versenyképességének további javulását, fenntartható fejlődését.

Az NGEU forrásai vissza nem térítendő támogatások (390 milliárd euró) és hitelek (360 milliárd euró) formájában kerülnek majd kifizetésre, ezzel az Európai Unió a korábbiaknál jelentősebb fiskális szerepet vállal majd a tagállamok gazdálkodásában - világítanak rá az ÁSZ elemzői. Kifejtik: az NGEU keretében a beruházásoknak, a projekteknek 2026-ig meg kell valósulniuk. Célkitűzéseiben az NGEU szorosan kapcsolódik az Európai Unió 2021-2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretének hat prioritásához. A finanszírozás az előzetes tagállami tervekben meghatározott célok eléréséhez kötött. A pénzügyi elszámolások csak a tagállamok és a Bizottság között történnek, a nemzeti elszámolások rendszerének kialakítása a tagállamok feladata.

Az NGEU csomag mintegy 5900 milliárd Ft forrást (2500 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatás és 3400 Mrd Ft hitel) biztosít Magyarországnak a gazdaság helyreállításához, felzárkózásához, illetve a zöld átállás támogatásához. Az NGEU forrásai lekötésének futamideje 2021-2023 közötti időszakra esik. A jogi kötelezettségvállalásokra a jogosultságok megállapítását követően 2023. december 31-ig, a kapcsolódó kifizetésekre pedig 2026. december 31-ig kerül sor. A rendelkezésre álló keretek ütemezett és eredményes felhasználása a gazdaság újraindításának kiemelkedően fontos tényezője, és ezért fontos, hogy a kapcsolódó kiadások és bevételek beépüljenek Magyarország 2022. évi központi költségvetésébe - világítanak rá az ÁSZ elemzői.

A járványkezeléshez rendelkezésre álló uniós források felhasználásához a tagállamoknak, az uniós fenntarthatósági prioritásokhoz igazodó stratégiai kerettervet kell készíteniük. Ehhez igazodva Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Ellenállóképességi tervének keretét, amely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A tervet Magyarország még nem nyújtotta be. A tervezés időszakában a hat EU prioritást szem előtt tartva Magyarország kilenc fejlesztési területet határozott meg, ezek: 1) Demográfia és köznevelés, 2) Egyetemek megújítása, 3) Felzárkózó települések és régiók, 4) Vízgazdálkodás, 5) Fenntartható, zöld közlekedés, 6) Tiszta energia, 7) Körforgásos gazdaság, 8) Digitalizáció, 9) Egészségügy.

A forrásokból megvalósított korszerű infrastruktúra, a versenyképességet növelő beruházások hozzájárulhatnak a gazdaság teljesítményének növekedéséhez, a GDP emelkedéséhez, a munkaerőpiac bővüléséhez.

Az ÁSZ elemzői áttekintik az NGEU források lehetséges hatását az államadósságra. Mint írják: az NGEU forrásokból megvalósított beruházások az államadósság-teher relatív csökkenését segíthetik elő. Az NGEU keret sajátossága, hogy a kifizetések a célkitűzések, a mutatószámok teljesítéséhez kötöttek. A célok teljesítéséig pedig az NGEU kerettervek finanszírozása tartósan növeli a nemzeti költségvetési kiadásokat, ezáltal ronthatja a GDP államadósság arányát. A kalkulációk szerint a teljes hitelkeret kihasználása 2020-as makrogazdasági környezet szerint 7,5%-os államadósság növekedést okozna - hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. Hozzáteszik: az NGEU források hitelből finanszírozott része tartósan, akár 2058-ig növelhetik az államadósságot. Jelenleg még nem kidolgozott, hogy az NGEU hitelekhez kapcsolódó tagállami kötelezettségvállalás és az eredményelváráshoz kötött finanszírozás pontosan hogyan valósul meg, ezért a pénzügyi kockázatok meghatározása csak korlátozottan lehetséges - mutatnak rá a szakértők.

Európai helyreállítási terv - lehetőségek és kockázatok

Az elemzés lezárását követően a Kormány által 2021. április 24-én nyilvánosságra hozott információk alapján Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi terve keretében a megtervezett összeg a vissza nem térítendő támogatásokra (2 511,5 milliárd Ft) fog kiterjedni. A tervben előrejelzett fókuszterületek: az egészségügy fejlesztése, az infrastruktúra fejlesztése, a felsőoktatás fejlesztése, valamint az átállás a körforgásos gazdaságra.


Az elemzést ide kattintva olvashatja el.