Ezt hozta a járvány éve: sokkhatás után rugalmas ellenállás

A költségvetési politikát is új kihívások elé állította a COVID-19 világjárvány, jelentősen felértékelődött a reziliencia, vagyis a nemzetgazdaság rugalmas ellenálló-képessége - erre világítanak rá az Állami Számvevőszék szakértői. A Költségvetési Tanácsnak készített, illetve a 2022-es költségvetés megalkotásán keresztül az Országgyűlést is támogató elemzésből kitűnik: a járvány okozta külső sokkhatás kezelése érdekében a 2020-as gazdaságpolitikai intézkedések a súlyos és tartós gazdasági visszaesés elkerülésére, a gazdasági helyreállítás feltételeinek megteremtésére irányultak. A célzott adóelengedések és a járvány okozta adóalap-csökkenések ezer milliárd forintot meghaladó költségvetési bevétel kiesést okoztak, míg a gazdaságvédelemi intézkedésekre fordított kiadások meghaladták a négyezer milliárd forintot. Következésképpen a költségvetési hiány sokszorosan túllépte a tervezett mértékét, és megszakadt az államadósság-mutató (államadósság/GDP) évtizedes csökkenésének folyamata. Az ÁSZ elemzői aláhúzzák: szükséges volt a nemzetgazdaság rugalmas ellenálló-képességének (rezilienciájának) erősítése érdekében a költségvetési egyensúlyra törekvést háttérbe szorítani, amit a válsághelyzet következtében életbe lépő mentesítési szabályok jogilag is lehetővé tettek.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ szakértői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az ÁSZ törvényi kötelezettsége, hogy elemzésekkel támogassa a Költségvetési Tanácsot (KT). A KT félévente értékeli a költségvetési folyamatok alakulását. Az ÁSZ a 2020. II. félévi költségvetési folyamatok elemzésével a KT megalapozott véleményének kialakításához járul hozzá. Továbbá az ÁSZ - visszajelzést adva a 2020-as költségvetési folyamatokról - ezzel az elemzéssel is támogatja az Országgyűlést a 2022-es költségvetés megalkotásában.

A COVID-19 járvány olyan sokkszerű gazdasági megrázkódtatást okozott 2020-ban, amely következtében hazánkban az előző évhez képest a GDP 5,0%-kal csökkent, a főbb makrogazdasági mutatók kedvezőtlen irányba változtak és negatív hatást gyakoroltak a vállalati-, a fogyasztási- és a lakossági adók teljesülésére egyaránt. A fogyasztói árak 2020-ban 3,3%-kal emelkedtek, legnagyobb mértékben (7,2%-kal) az élelmiszerek drágultak. A COVID-19 járvány megfékezésére hozott korlátozások következtében 2020. II. negyedévben szinte valamennyi nemzetgazdasági ágazatban visszaesett a foglalkoztatottak száma, 2020. év végére ugyanakkor már meghaladta az előző évi értéket - összegeznek az ÁSZ elemzői.

A járvány sokkhatásainak tompítása érdekében a gazdaságpolitikai intézkedések a súlyos és tartós gazdasági visszaesés elkerülésére, a mielőbbi gazdasági helyreállítás ösztönzésére irányultak. A fiskális politika elsősorban a járvány kezelését, az emberéletek védelmét szolgálta, ezért 1 152,5 milliárd forint összegben finanszírozta a járványügyi védekezést, az egészségügyi eszközbeszerzést, és egyéb a járvánnyal összefüggő egészségügyi többletkiadásokat. Emellett az intézkedések célja az volt, hogy minél több forrás maradjon a gazdasági szereplőknél, ezért a versenyképesség támogatása, a gazdaság gyors talpra állítása érdekében adókönnyítések, adó- és járulékmentességek, valamint célzott támogatásokat kerültek bevezetésre - mutatnak rá az ÁSZ szakértői. Hozzáteszik: a járvány első hullámában alkalmazott fiskális intézkedések 2020-ban, a járvány második hullámának megjelenését követően tovább folytatódtak, illetve bővültek. A célzott adóelengedések és a járvány okozta adóalap-csökkenések 1 057,0 milliárd forint költségvetési bevétel csökkenést jelentettek, míg a gazdaságvédelemi intézkedésekre fordított kiadások 4 030,7 milliárd forint összegben teljesültek. E kettős hatás megnövelte a költségvetés hiányt és államadósságot, teszik hozzá az elemzők.

A pénzforgalmi hiányt növelő kiadások részben a kormányzati szektoron belül maradtak, vagy az állam vagyonának gyarapodását eredményezték, így ezen tételek nem növelték a kormányzati szektor eredményszemléletű hiányát, amely az előzetes adatok alapján 2020. év végén 3 869,6 milliárd Ft volt, és a GDP 8,1 %-át jelentette. Ez jelentősen meghaladta a GDP arányos hiánynak az uniós és a hazai szabályok szerinti 3%-os küszöbértéket, azonban ezt az érvénybe lépett mentesítési záradékok lehetővé tették. A központi költségvetés nominális adóssága 2020. év végén 36 684,3 milliárd Ft volt, amely 23,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az államadósság összegét az államháztartás központi alrendszerének hiánya, a forint árfolyamának gyengülése, valamint a likvid pénzeszközök bővítése is növelte. A devizaadósság teljes adósságon belüli részaránya az előző év végi 17,3%-ról 19,9%-ra emelkedett. Az államadósság belső forrásból történő finanszírozását támogatta, hogy a lakossági megtakarítások az előző évhez képest 9,5%-kal emelkedtek.

A kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított, konszolidált bruttó adóssága az előző évhez képest 23,4%-kal 38 408,0 milliárd Ft-ra emelkedett, amely a GDP 80,4%-át tette ki. A kormányzati szektor GDP arányos adósságának előző évhez képest viszonyított 14,9 százalékpontos növekedése nem ütközött az államadósság-szabállyal, mivel a GDP reálértékének csökkenése miatt életbe lépett mentesítő záradék alapján 2020-ban nem kellett alkalmazni az államadósság-mutató csökkentésére vonatkozó előírást.Az ÁSZ szakértői az elemzésben kiemelik: a járvány 2020-ban új kihívások elé állította költségvetési politikát, hiszen a reziliens fiskális politika elsősorban azt igényelte, hogy a társadalom, az egészségügy és a gazdaság ellenálló képességét teremtse meg a járvánnyal és negatív hatásaival szemben. Következésképpen a költségvetési egyensúly megőrzésére törekvésnek kifejezetten káros következményei lettek volna társadalmi és gazdasági szempontból is. A járvány okozta sokkhatások tompítása érdekében szükséges volt, hogy 2020-ban a fiskális politika a nemzetgazdaság egészének ellenálló-képességét erősítése, átmenetileg feladva a költségvetési egyensúly megőrzésére törekvést - vonják le a következtetést az ÁSZ elemzői. A nemzetgazdaság és a költségvetés rugalmas ellenálló-képességének erősítése megalapozta a 2021-es költségvetési, illetve makrogazdasági folyamatokat, illetve hozzájárult a 2022-es költségvetés reziliens személetben való megalkotásához is.


A teljes elemzést ide kattintva érheti el.