Fókuszban a digitalizáció - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/1-es különszáma

Az új különszám fókuszában a digitalizáció áll. A lapszám szerzői többek között azzal foglalkoztak, hogy rábírhatók-e a globális digitális szolgáltatók a méltányos közteherviselésre, illetve, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban alkalmas-e az érdemi ügyintézés támogatására. Megvizsgálták, hogy a hiteles és megbízható adatok hogyan használhatóak nemzeti adatvagyon szolgálatában. Nemzetközi kitekintésként az egyik tanulmány a román könyvvizsgálók megítélése alapján az informatika hatásával foglalkozik a jelenlegi, Big Data korszakban.


FÓKUSZ - Digitalizáció

Teski Norbert és Pulay Gyula elemzésükben megállapítják, hogy a digitális szolgáltatások megjelenése, gyors bővülése és globális méretűvé válása jelentős mértékben átformálta a világgazdaságot. A globális digitális szolgáltatók, azaz a világ számos országában digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek térnyerése a méltányos közteherviselés szempontjából is új kihívást jelent. A jelenlegi adószabályok szerint a fizikai jelenlét biztosít jogalapot az egyes országok adóztatási jogkörének gyakorlására. A digitális szolgáltatáshoz azonban nincs szükség fizikai jelenlétre. Ezt kihasználva a globális digitális szolgáltatók a nyereségük után nem ott adóznak, ahol azt megtermelik, hanem ott, ahol az adózási feltételek a legkedvezőbbek. Ebből adódóan nyereségük arányában sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez, mint a hagyományos gazdaság szereplői, és az érintett országok többsége jelentős adóbevételektől esik el. E méltánytalan helyzet orvoslására több nemzetközi szervezet is megoldást keres, azonban megállapodás még nem született. A megoldást nehezíti annak meghatározása, hogy a nyereséget eredményező értékteremtés földrajzilag hol történik. Nem magától értetődő az sem, hogy a digitális szolgáltatás során miként keletkezik az érték, és az hogyan mérhető. A cikk ezekre a kérdésekre adható válaszokat tekinti át.

Fejes Erzsébet és Futó Iván szerint a mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbb fogalom, bár gyakran csak marketingeszközként használják olyan tevékenységek megcímkézésére, amelyek igencsak távol állnak a MI-től. A cikk célja, hogy bemutassa, valójában milyen mesterségesintelligencia-eszközök - szakértői rendszerek - alkalmazhatók érdemi ügyintézésre a közigazgatásban. Az érdemi ügyintézés vége mindig valamilyen döntés, amelyet a törvényi előírások szerint részletesen indokolni kell. A szakértői rendszerek ezt megteszik. Az MI-eszközök másik nagy csoportja, a gépi tanuláson alapuló megoldások, fekete dobozként működnek, bemeneti adatokat képeznek le kimeneti adatokra, a megoldás indoka így nem ismert. Ezért ezek az eszközök közvetlenül érdemi ügyintézésre nem alkalmasak, de támogathatják a szakértői rendszerekkel történő ügyintézést. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a technológiák alkalmazásának komoly feltételei és hozadékai vannak.

Pálmai Gergely, Csernyák Szabolcs és Erdélyi Zoltán elemzésének fókuszában az áll, hogy a nemzeti adatvagyonnal való hatékony gazdálkodást mennyiben támogatja a közadatok felhasználását érintő hazai szabályozási keretrendszer, valamint a nemzeti adatvagyon részét képező közadatok egyáltalán hitelesnek és megbízhatónak tekinthetők-e, ezáltal stabil támaszául szolgálnak, avagy sem, a közszféra digitalizációs és mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseit szolgáló törekvésekhez. Az elemzés hivatkozik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési tapasztalataira is, amelyek a közszférát érintően számos esetben rámutattak az ellenőrzött adatok hitelességének, illetve megbízhatóságának hiányára. Az elemzés bemutatja, hogy a nemzeti adatvagyon vonatkozásában miért bír kiemelt jelentőséggel a hiteles és megbízható adatok rendelkezésre állása. Ennek alátámasztásául ismerteti az adatvagyon felhasználásának különböző szintjeit, a mesterséges intelligencia alkalmazásának közszférabeli szerepét, valamint a közadatok hitelességének, illetve megbízhatóságának jelentőségét, kockázatait és kihívásait mind adatvédelmi, mind közpénzügyi szempontból. A bemeneti adatok pontatlansága, megbízhatatlansága ugyanis a megfelelő algoritmus alkalmazása esetén is predesztinálja a hibás eredménytermékek (következtetés, döntés) létrehozását, amely akár közvetlen anyagi kárt is okozhat, mind az állampolgárok, mind az állam számára. A szerzők felvetik, hogy paradigmaváltásra van szükség a közszféra adatainak hatékony felhasználását célzó stratégiákban, azon alapvető előfeltétel rögzítésének szükségességével, hogy a nemzeti adatvagyonnak megbízható és hiteles adatokon kell alapulnia.

Lavinia Mihaela Cristea megállapítja, hogy mint minden üzleti folyamat, így a könyvvizsgálat is tökéletesíthető, mivel a fejlett adatfeldolgozási készségeket kiegészíti a technológia. A jelen cikkben a román könyvvizsgálók munkamódszereit vizsgálja, valamint azt, hogy szerinte milyen hatást gyakorol az informatika a könyvvizsgálói megbízások végrehajtására. A 102 résztvevővel végzett felmérés válaszai között többször előfordulnak bizonyos módszerek és eszközök (adatelemzés, Microsoft Excel, adatautomatizálás), amelyek a big data elemzésével megkönnyítik a könyvvizsgálati folyamatot. Megállapítja, hogy az új technológiákról szóló szakmai ismeretek folyamatos bővítését szakmai továbbképzések és átfogó dokumentációk biztosítják. A jelen cikk azáltal gazdagítja a szakirodalmat, hogy a könyvvizsgálói szakma jelenlegi technológiai környezetét helyezi előtérbe, nevezetesen a negyedik ipari forradalom során a könyvvizsgálók által észlelt hatásokat.


A lapszámban közölt tanulmányok az alábbi linkeken megtekinthetőek és letölthetők.