2021. május 22. 7:00

Hiánygazdaságra jellemző közgazdasági összefüggések a védekező eszközök piacain

A Covid-19 néven ismertté vált vírus okozta világjárvány az elmúlt több mint egy évben világszerte jelentős hatással volt a társadalmi és a gazdasági folyamatokra. A vírus eddigi három hullámának időszakában hozott döntések megváltoztatták az emberek életmódját, a biztonságra törekvés és a védekező eszközökhöz hozzáférés szempontjai elsődlegessé váltak. Az Állami Számvevőszék pénteken megjelent, A piaci verseny szempontjai a COVID-19 világjárvány időszakában a védekezési eszközök tekintetében című elemzésében a szakértők arra mutatnak rá, hogy a járvány felülírta a megszokott piaci mechanizmusokat, a védekező eszközök piacain a hiánygazdaság jellemzői érvényesültek. A megváltozott piaci körülményeket és a kapcsolódó piacgazdasági mechanizmusokat bemutató háromrészes cikksorozatuk második része a verseny módosulására tér ki, a Covid-19 világjárvány idején egyes, a védekezést biztosító eszközök piacán.

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én több kontinensre kiterjedő világjárványnak minősítette a Covid-19 koronavírus fertőzést. Ugyanezen a napon Magyarországon is országos veszélyhelyzet kihirdetésére került sor.

A járványhelyzet kitörésével a világon szinte mindenhol ugyanabban az időben jelentek meg az igények ugyanazon eszközök iránt. Ez az elmúlt időszak kínálati piacával szemben merőben új helyzetet eredményezett, a járványhelyzetben a védekező eszközök piacán keresleti piac alakult ki, ahol a vevők "versenyeztek" a termékekért. Az elemzett - 2019. negyedik negyedévtől 2021. első negyedévét lefedő - időszakban az orvosi/védőeszközök, a maszk, a vírusteszt, a lélegeztetőgép, és a fertőtlenítők piacát átmeneti, a vakcinák piacát tartós hiány jellemezte.


A lélegeztetőgépek piacán a járvány olaszországi tragikus eseményei által keltett félelem hatására jelentősen megnőtt a kereslet. A járvány olaszországi tapasztalatai, a járvány okozta tömeges elhalálozás nyilvánvalóvá tette, hogy a lélegeztetőgépek nélkülözhetetlen, életmentő szerepet töltenek be a koronavírussal folytatott küzdelemben.

Magyarország vevői attitűdjét az aktív keresés jellemezte. Mind a nemzetközi piacon vevőként belépő Kormány vásárlásai, mind a hazai kapacitások kialakítása és bővítése érdekében tett lépések sikeresek voltak. A hiány gyorsan megszűnt, a legrosszabb verzióra, azaz a várható legmagasabb igénybevételre is felkészült Magyarország. A külföldi lélegeztetőgépek beszerzése mellett megkezdődött a magyarországi lélegeztetőgép gyártásához szükséges üzemcsarnok kialakítása.

A lélegeztetőgépek vonatkozásában a hiánygazdaság természetes módon a "biztonsági stratégia" alkalmazására késztette a vevőket. Az életmentő eszközök fontossága és feltétlen biztosításának célja miatt a megrendelt termékek beérkezési kockázata és az esetleges szállítási késedelmek kezelése túlbiztosításhoz vezetett, a rendelkezésre álló készletek meghaladták a felhasználást. A tényleges igényt meghaladó lélegeztetőgép készlet pedig lehetőséget teremtett az országok közötti kapcsolatok erősítésére, a szolidaritás érvényesítésére, más országok megsegítésére.

A vakcinák iránt azonnali és világszintű, tömeges kereslet jelentkezett, azonban az eladói oldal nem tudott rugalmasan alkalmazkodni a kialakult helyzethez. A kínálat alakulását - elsősorban az oltóanyag biztonságának és hatékonyságának biztosítása érdekében - az engedélyezés és a gyártás időigénye határozta meg. A vakcina gyártók nem tudták a piacot kiszolgálni, hiány keletkezett és elindult a vevők versenye a termékekért. Az eladók egyoldalú ármeghatározó szerepbe kerültek, de az árak nem befolyásolták, nem csökkentették a keresletet. Ennek fő oka, hogy a kiutat a világjárványból a koronavírus elleni hatásos és biztonságos oltóanyagok jelenthetik.

Az Európai Bizottság uniós oltóanyag-stratégiája két pilléren alapult. Egyrészt az uniós oltóanyaggyártás és a megfelelő tagállami ellátás biztosítása az oltóanyag-gyártóknak adott előzetes piaci kötelezettségvállalásokkal, finanszírozási forrásokkal és egyéb támogatási formákkal. Másrészt az uniós szabályozási keret hozzáigazítása az akkori sürgős helyzethez, valamint a meglévő szabályozási rugalmasság kihasználása az oltóanyagok fejlesztésének, engedélyezésének és rendelkezésre bocsátásának felgyorsítása érdekében, az oltóanyagok minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozó előírások fenntartása mellett. A Bizottság központi beszerzési eljárás lefolytatását választotta, hogy minden uniós tagállamnak lehetősége nyíljon arra, hogy egyetlen beszerzés keretében vásároljon oltóanyagot.

Magyarországon emellett további, ún. keleti vakcinákat is engedélyeztek, 2021. január 20-án a Szputnyik V vakcinát, majd 2021. január 29-től a Sinopharm vakcinát.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy Magyarország - mint vevő - aktivitása, "keresési hajlandósága", a vakcina termékfajták széles választékával növelni tudta a beadható, rendelkezésre álló vakcinák mennyiségét.

Nagyításért klikk a képre!


Magyarország a koronavírus-járvány tanulságai alapján önellátási képességének erősítésére, külföldi kitettségének mérséklésére is törekedett. Ennek érdekében döntött a Nemzeti Oltóanyaggyár, és a Nemzeti Koronavírus-oltóanyaggyár létrehozásával kapcsolatos egyes hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.

A nemzetközi gyógyszeripari kapacitásbővítések és beruházások, valamint a hazai projektek jelentős kínálati növekedést vetítenek előre. A beruházások időigénye miatt még nehezen becsülhető, hogy a kínálat a vakcinák piacán mikorra lesz képes felzárkózni.

A világjárvány első hullámában 2020 tavaszán az egészségügyi védőfelszerelések beszerzése prioritást kapott világszerte. Az eszközök piacán vevőként megjelentek a nemzetközi szervezetek (pl. Európai Unió), és a nemzeti kormányok is. A kereslet megugrott, míg a kínálatot a vállalati kapacitások és a termeléshez szükséges erőforrás rendelkezésre állásának hiánya korlátozta. Magyarország vevői eszköztárát e termékcsoport esetén is az aktív, magas keresési hajlandóság jellemezte.

A hiányállapot átmenetinek bizonyult, a hazai és import beszerzési csatornák biztosításával az orvosi eszközök és védőfelszerelések területén a hiány a járvány első hullámának a végére megszűnt.

A fertőzés kimutatására szolgáló vírustesztek lehetővé teszik a fertőzött személyek azonosítását és elkülönítését, és ezáltal a vírus terjedésének nyomonkövetését is. A járványra való felkészültség és reagálás szempontjából döntő fontosságú, hogy megfelelő tesztelési stratégiák és kapacitás álljon rendelkezésre. A járvány kitörését követő hónapokban hiány mutatkozott a tesztekből és a tesztanyagokból, a képzett laboratóriumi személyzetből és bizonyos laboratóriumi felszerelésekből.

A Bizottság ajánlást fogadott el és tett közzé a Covid-19 vírusteszteléssel kapcsolatos megközelítésről, a koronavírus tesztelési stratégiákról, koronavírus-fertőzés kimutatását célzó antigén gyorstesztek használatáról. Az Európai Unió Egészségügyi Biztonsági Bizottsága 2021. február 18-án megállapodott a tagállamokkal a Covid-19 antigén gyorstesztek közös jegyzékéről. Rögzítették azon antigén gyorstesztek körét, amelyek eredményeit a tagállamok kölcsönösen elismerik.

A védekezési eszközök között a vírusteszt piacán keletkezett hiány a járvány első hullámának lezajlását követően megszűnt. Az országok tesztelési stratégiája nagymértékben befolyásolta a keresletet. Az önköltségre végzett PCR-tesztek árának hatósági árassá tétele pedig a hiánygazdaság egyik tipikus eszköze, azzal a céllal, hogy a terméket széles körben megvásárolhatóvá tegye, maximálva annak árát.

A járvány kitörését követően óriási hiány mutatkozott mind a fertőtlenítőszerekből, mind a maszkokból. A keresletet növelte a majdnem minden országban a magánszemélyek számára bevezetett maszkviselési kötelezettség a kül- és beltéri közterületeken, boltokban, stb.

A fertőtlenítőszerek és a maszkok területén is nagymértékű hazai kínálat növekedést jelentettek a költségvetési támogatással megvalósuló új beruházások, melyek eredményeként Magyarország mindkét területen önellátó lett. A hazai termelői kapacitás hosszú távú megoldást jelentett, az esetleges további járványhelyzetekre is biztosítva az ellátást.

Az elemzett védekező eszközök piacain a hiánygazdaságra jellemző közgazdasági összefüggések érvényesültek. A világjárvány első hullámában a kereslet egy időben és világszinten történő nagymértékű növekedésekor a kínálat növekedését a szabad vállalati kapacitások és a termeléshez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának hiánya korlátozta. A járványhelyzet időszakában a védekező eszközök piacán bekövetkezett hiány egyértelműen az erőforrások korlátosságára volt visszavezethető.

A piacokon az árak szabályozó szerepe csak korlátozottan érvényesült. A védekező eszközök alkalmazása életeket menthet, vagy hiánya életeket vehet el, ami értékben nem kifejezhető, ezért a vevők mérlegelésében az ár jelentősége csökkent. A termékek árával szemben továbbá mérlegelni kellett azok hiányának "társadalmi költségét" is. A járvány elszabadulása az egészségügyi kiadásokon felül a kieső munkaerő miatt számottevő teljesítmény visszaesést okozhat a termelésben, szolgáltatásban, amely jelentékeny adókiesést eredményezhet. E társadalmi költségek a járvány helyzetben jelentőssé válhatnak, ezért csökkentésük érdekében központi beavatkozásra volt szükség.

A kínálati, eladói oldal a rendkívüli keresletnek több területen nem tudott eleget tenni. A megjelent hiány miatt az eladóknak nem voltak értékesítési gondjaik, a vevőknek ugyanakkor versenyezni kellett a termékekért, ezzel az erőviszonyok nagymértékben eltolódtak az eladók javára.

A hiány állapotban a vevők a védekező eszközökön belül - ahol lehetséges volt - kényszerhelyettesítésekre kényszerültek. Attitűdjük szerint a passzív várakozó és az aktív kereső reakciók között választhattak. Magyarország aktív reakciókkal, új termékek, új piacok iránti magas keresési hajlandósággal képes volt a hiánygazdaság keretein belül a rendelkezésre álló védekező eszközök mennyiségét több területen is növelni.

A járvány helyzetben az eladói oldal alkalmazkodása aktív volt. Rövid időn belül megkezdődött a kínálat felzárkózása a megnövekedett kereslethez. Megjelentek a helyettesítő termékek, a vállalatok növelték a kapacitást, termékfejlesztéseket hajtottak végre, új gyártó sorokat állítottak be, új beruházások indultak. A beruházások befejezéséhez azonban évre, akár évekre van szükség, jelentős részük még folyamatban van.

A hiánygazdaságban a termékek beérkezésének kockázata, a szállítási késedelmek arra késztetik a vevőt, hogy "biztonsági stratégiát" alkalmazzon. Ennek következtében néhol a tényleges felhasználásnál nagyobb készlet halmozódhat fel. A hiány esetén jellemző viselkedésforma, vevői attitűd, bizonyos termékek esetében Magyarországon is érvényesült. Főleg a járvány első hullámában keletkezett - a tényleges felhasználást meghaladó - készlettöbbletet egyrészt a vevői biztonsági készletezésre való hajlandóság, másrészt a várható felhasználás - tapasztalat és bázis adat hiányában - nehézkes tervezése okozta.

A védekező eszközök piacait a járványhelyzet alatt rövidebb vagy hosszabb ideig hiánygazdaság jellemezte. 2020 nyarára ez a hiány - a vakcinák kivételével - megszűnt, a termékek hazai, vagy import beszerzése biztosított volt. A vevők és eladók viselkedése a járványhelyzet alatt Magyarországon a hiánygazdaság "normális" attitűdjét, reakcióit mutatták.

Második cikkünkben azt mutattuk be, hogyan módosult a verseny a Covid-19 világjárvány idején egyes, a védekezést biztosító eszközök piacain. A cikksorozat következő, holnap megjelenő része az Európai Unió koordinációjára, és a közbeszerzések helyzetére tér ki.