Így hatott a munkaerőpiacra a koronavírus válság

Két érdekes következtetésre jutott az Eurostat a koronavírus válság kapcsán a legfrissebb munkaerőpiaci körképében: egyrészt munkanélküliség tekintetében most meg sem közelítjük a 2008-as válság utáni krízist, másrészt most meglepően sokan váltak gazdaságilag inaktívvá.
A lenti ábrán az Eurostat kék vonallal jelzi a munkanélküliségi ráta alakulását az Európai Unióban 2005 első negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közt, a 15-74 éves korosztályra számolva. A koronavírus válság alatt a munkanélküliségi ráta a 2020 első negyedévében mért 6,3 százalékról a harmadik negyedévre 7,1 százalékra ugrott, majd onnan korrigált 6,9 százalékra, azaz tulajdonképpen mindössze 0,6 százalékponttal voltunk magasabban 2020 végén, mint a krízis előtt.

Így hatott a munkaerőpiacra a koronavírus válság


Ezzel szemben a 2008-ban kezdődő, gazdasági válság alatt a munkanélküliség 6,5 százalékról 11 százalék közelébe emelkedett, azaz jól látszik, hogy míg a 2008-as válság egy elhúzódó strukturális válság volt, addig a koronavírus krízis egy hirtelen beütő, de reményeink szerint ugyanilyen gyorsan távozó krízis lesz.

Érdekes ugyanakkor, hogy most többen váltak gazdaságilag inaktívvá, mint 2008 után. A 15-74 éves korosztályban azok aránya, akik bár munkanélküliek, nem is keresnek munkát - piros vonal az ábrán - a 2019 negyedik negyedévében mért 3,0 százalékról 2020 második negyedévében 4,9 százalékra ugrott, majd 3,7 százalékra ereszkedett.


Az eredeti elemzés itt érhető el.