A magyar gazdaság és a magyar költségvetés egy nehéz, de sikeres konszolidációs szakaszon van túl, ettől kezdve azonban nem könnyebb, hanem sok tekintetben nehezebb lesz az államadósság-mutató folyamatos mérséklése. Szisztematikus munkára van szükség, amely minden költségvetési kiadáshoz mérhető célokat rendel és aztán ellenőrzi is e célok teljesülését. Szükség van továbbá egy olyan rugalmas tartalékolási rendszerre, amely jelentős túlbiztosítás nélkül is képes a költségvetési kockázatokat egész évben kezelni és az államadósság-mutatót csökkenő pályán tartani - hangsúlyozta előadásában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács által szervezett konferencián.

„Nagyon tudatos az a választásom, hogy a Költségvetési Tanács konferenciáján a költségvetési kockázatokról és e kockázatok kezeléséről beszélek. Meggyőződésem szerint a Költségvetési Tanács elemzéseinek középpontjában a kockázatok feltárása kell, hogy álljon. Miért? Mert ez következik alkotmányos státuszából." - nyitotta előadását az Állami Számvevőszék elnöke.

Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy újra és újra megfogalmazódnak olyan vélemények, amelyek a Költségvetési Tanácsot egyfajta alternatív pénzügyminisztériumként képzelik el, és azt várják el tőle, hogy a kormányzatéval versengő makrogazdasági prognózisokat, költségvetési hatáselemzéseket készítsen. „Ezek az elgondolások pusztán közgazdasági megfontolásokból akár ésszerűnek is nevezhetőek, olyannyira hogy számos országban valóban létezik olyan, a költségvetési szabályok betartásán őrködő, ún. független költségvetési intézmény, amely rendszeresen készít makrogazdasági előrejelzéseket, elemzéseket" - mondta. Ezen intézmények alkotmányos státusza azonban jelentősen különbözik a Költségvetési Tanácsnak a Magyarország Alaptörvényében lefektetett jogi helyzetétől - mutatott rá a Domokos László.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar Költségvetési Tanács teljes mértékben független a kormányzattól. Következésképpen, ha alternatív makrogazdasági forgatókönyveket dolgozna ki, akkor az Országgyűlésnek kellene dönteni arról, hogy a Kormány vagy a Költségvetési Tanács makrogazdasági prognózisát fogadja-e el megbízhatóbbnak és hitelesebbnek. Ebben a teremben sokan ülnek, akik részt vettek már előrejelzések elkészítésében - fogalmazott. Ők jól tudják, hogy ezek az előrejelzések olyan modellekre épülnek, amelyeknek a belső összefüggésrendszerét, feltételezéseit nem lehet és nem szabad politikai mérlegelés témájává tenni. A magyar alkotmányos helyzetnek az felel meg, hogy a költségvetés alapját képező makrogazdasági prognózist a Kormány készíti el, és a Költségvetési Tanács az e prognózisban rejlő kockázatokat azonosítja, számszerűsíti, és azok kezelésére tesz javaslatot előbb a Kormány, majd - a költségvetés elfogadásának egy későbbi szakaszában - az Országgyűlés részére - szögezte le Domokos László.

Igaz ugyanakkor az is, hogy a Költségvetési Tanács akkor tudja a kormányzati prognózisban rejlő kockázatokat azonosítani, ha a kormányzati prognózis fő számait összehasonlítja alternatív prognózisokban foglaltakkal. Ehhez azonban nem kell saját magának prognózisokat készítenie. Elég megismernie más független műhelyek által készített előrejelzéseket. - emelte ki az ÁSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy megítélése szerint ez jobb megoldás, mint a saját prognózis készítése, hiszen így a Tanács elfogulatlanul tudja mérlegelni azt, hogy melyik prognózisok feltételezéséit tartja reálisabbnak. Természetesen ehhez nem elég az, hogy e prognózisok fő számait az újságokban elolvashatóak legyenek, hanem alaposan elemezni kell, hogy melyik műhely, milyen összefüggésekre alapozta a saját alappályáját - fogalmazott. Ezért rendel meg a Költségvetési Tanács prognózisokat az előrejelzések készítésével foglalkozó elismert műhelyektől, és azért rendez - immár hagyományosan - tudományos konferenciákat, hogy a szakma legjobbjai nézeteiket ütköztetni tudják. Nem véletlen, hogy a Költségvetési Tanács tagjai és szakértői általában végigülik ezeket a konferenciákat, hiszen amikor a Tanácsnak ősszel döntést kell hoznia a költségvetési törvényjavaslat elfogadhatóságáról, akkor jó lelkiismerettel csak ezeknek az ismereteknek a birtokában szavazhat a Tanács három tagja - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Domokos László őszinte reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a konferencián jelen vannak a képviselői azoknak a nemzetközi szervezeteknek is, amelyek azt javasolják, hogy a Költségvetési Tanács alternatív makrogazdasági prognózisokat és költségvetési hatáselemzéseket készítsen, illetve, hogy a konferencia meggyőzi őket arról, hogy a magyar alkotmányos berendezkedés mellett nem ez a hatékony megoldás, hanem az, ha a Tanács a kormányzati prognózisok, hatástanulmányok kockázatait tárja fel, és ennek során elismert műhelyek, kutatóhelyek előrejelzéseire, elemzéseire támaszkodik.

Az ÁSZ kockázatelemzései

Domokos László elmondta, hogy a Költségvetési Tanács a tudományos műhelyek mellett mindenekelőtt a két tagja mögött álló két szervezet, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék munkájára támaszkodik. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az ÁSZ elemzésekkel támogatja a Költségvetési Tanács munkáját. Az elemzések elsősorban arra a szakértelemre épülnek, amelyet a költségvetéssel kapcsolatos ellenőrzések során fejlesztett ki a Számvevőszék, hiszen az ÁSZ negyed évszázada minden évben ellenőrzi a zárszámadás végrehajtását és véleményt nyilvánít a következő évi költségvetési törvényjavaslatról. Az ÁSZ elnöke felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a számvevőszéki véleményt megalapozó ellenőrzés új módszertani útmutatóját napokon belül nyilvánosságra hozza az ÁSZ, amely a Számvevőszék honlapján megtekinthető lesz.

A módszertani megújítás egyik fő szempontja éppen az volt, hogy a Költségvetési Tanács munkáját segítő két elemzés elkészítése szervesen beépüljön a számvevőszéki véleményt megalapozó ellenőrzésébe. Az ÁSZ elemzést készít a Költségvetési Tanács részére a költségvetési törvényjavaslat tervezetének véleményezéséhez, valamint a Tanács azon döntésének az előkészítésére, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához a hozzájárulását megadja-e. A módszertani megújítás során érvényesített második fő szempont az volt, hogy a számvevőszéki ellenőrzés végeredménye egy olyan vélemény legyen, amely tételesen és számszerűen tartalmazza az ÁSZ által feltárt költségvetési kockázatokat, vagyis azt, hogy egyes bevételekből az előirányzottnál kevesebb folyik majd be, illetve egyes kiadások túllépik az előirányzott mértéket.

A Számvevőszék elnöke elmondta, hogy az ÁSZ munkatársai által kifejlesztett módszer lényege az, hogy a költségvetési törvényjavaslat valamennyi ún. meghatározó előirányzatát elemezze az alátámasztottság és a teljesíthetőség szempontjából. Ily módon azokat megalapozott, részben megalapozott vagy nem megalapozott előirányzatnak minősítik az értékelés során. Az utóbbi két minősítést kapott előirányzat esetében sor kerül a kockázatok meghatározására és azok mértékének számszerűsítésére. A módszertan szerint kockázatosnak tekinthető egy bevételi előirányzat, ha az átadott dokumentumok alapján a tervévben annak alulteljesülése várható, illetve egy kiadási előirányzat, ha annak felhasználása várhatóan meghaladja a tervezett összeget - ismertette a részleteket Domokos László.

Az ÁSZ az első féléves költségvetési folyamatok alapján is készít kockázatelemzést a Költségvetési Tanács részére - hangsúlyozta az elnök. Ennél az elemzésnél az ÁSZ a kockázatok számszerűsítésénél bázis alapú becsléses értékelési megközelítést alkalmaz. E módszer lényege, hogy az első hat havi pénzforgalmi adatok az időarányos előirányzathoz kerülnek viszonyításra. Ennek során kockázat jelzésére elsősorban azon előirányzatok esetében kerül sor, amelyeknél a teljesülés eltér az időarányostól, és ezt egyedi okok, vagy a megelőző időszak teljesülési - „bázis" - adatai nem indokolják. A feltárt kockázatokat - az éves előirányzattól való eltérés várható minimális és maximális értékének megadásával - számszerűsítik a számvevők - magyarázta az ÁSZ elnöke.

Kockázatokat és kockázatkezelés a 2013. évi költségvetésben

„Normál esetben e kérdés megválaszolásához be kellene idéznem az ÁSZ-nak a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatra tett véleményének a vonatkozó mondatait. 2013-ra nézve azonban ez félrevezető lenne, mivel a nyár elején az Országgyűlés elé terjesztett költségvetési törvényjavaslat ősszel lényegesen módosult." - mutatott rá az ÁSZ elnöke. A parlamenti vita során benyújtott Munkahelyvédelmi Akcióterv és a fedezetének megteremtésére tett bevételt növelő javaslatok alapvetően megváltoztatták a kockázatokat. Ezek a Költségvetési Tanács részére 2012 decemberében benyújtott ÁSZ elemzésben azonosításra kerületek. Ezen elemzés valamint más elemzések alapján a Tanács 2012. decemberi határozatának indokolásában kockázatosnak ítélte több bevételi előirányzat teljesülését, konkrétan a tranzakciós illeték számottevően megemelt előirányzatát, az ÁFA bevételeknek azt a részét, amelyet a kormányzat a gazdaság kifehérítésével kívánt elérni, valamint a társasági nyereségadót, a jövedéki adót, a játékadót és a közműadót. Mint mondta, a Kormány maga is tisztában volt azzal, hogy az őszi javaslatcsomag komoly kockázatokat rejt, ezért az Országvédelmi Alap előirányzatának 400 milliárd forintra történő emelésével soha nem látott mértékű tartalék megteremtésére tett a KT javaslatot az Országgyűlésnek.

Domokos László rámutatott arra, hogy utólag beigazolódott, hogy az Országvédelmi Alap 400 milliárdos előirányzatának el nem költése önmagában is elég lett volna a bevételi kockázatok kiegyenlítésére. 2013 tavaszán azonban az Európai Bizottság úgy látta, hogy a hiánycél teljesítése további intézkedéseket tesz szükségessé. Ezért a Kormány májusban a GDP 0,3 százalékos nagyságát kitevő zárolásokról döntött. A zárolások elsősorban a költségvetési szerveket és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokat, valamint az elkülönített állami alapokat érintették. Az egyensúlyjavító intézkedések második lépéseként júniusban a Kormány a GDP 0,4 százalékát kitevő intézkedéscsomagot fogadott el, amelyek a költségvetés bevételeit növelték. Ezek költségvetési hatását az ÁSZ a 2. számú táblázatban foglalta össze.

2. számú táblázat

A meghozott intézkedések ellenére a Költségvetési Tanács által 2012 decemberében nevesített kockázatok nem szűntek meg - mutatott rá az ÁSZ elnöke. Év végére több adó esetében sem teljesültek a tervek. A játékadó 34 százalékkal, tranzakciós illeték közel 14 százalékkal, a közműadó 8 százalékkal, a jövedéki adó több mint 5 százalékkal, az áfa kevesebb, mint 5 százalékkal maradt el az előirányzattól. Ez az áfa esetében 144 milliárd forint elmaradt bevételt jelentett. „Ezekkel a számokkal azonban nem büszkélkedni akarok. A kockázat természetéből adódóan ugyanis a kockázat jelzését nemcsak akkor nevezhetjük indokoltnak, ha a kedvezőtlen esemény ténylegesen bekövetkezett, hiszen a káros esemény bekövetkezésének valószínűsége soha nem 100 százalék. Egy banális hasonlattal élve jeges úton közlekedni akkor is kockázatos, ha aznap éppen senki sem csúszott el a jégen.

Sok éves tapasztalatunk azt mutatja, hogy a költségvetési tervezésben vannak olyan területek, ahol csúszós a pálya.„ - hívta fel az új adók bevezetésében, valamint a régebbi adók szabályainak jelentős megváltoztatásában rejlő kockázatokra a figyelmet az ÁSZ elnöke.

Rámutatott arra, hogy mindig nagy a kockázata az új adók bevezetésének, illetve a régebbi adók szabályai jelentős megváltozásának. Mindig vannak ugyanis olyan tényezők, amelyekkel alakulásuk előrejelzésénél nem lehet pontosan számolni - hangsúlyozta. Sokszor azonban túlzott várakozások kísérik a szabályozók megváltoztatását, nem gondolva arra, hogy a meghozott intézkedések hatásának érvényesüléséhez időre van szükség. Jól példázza ezt a munkahelyvédelmi akcióterv keretében igénybe vehető kedvezmények alakulása.

A 3. számú ábrán látható, hogy 2013. elején 6 hónapra volt szükség ahhoz, hogy a kedvezményt a jogosultak döntő többsége igénybe vegye - hívta fel a figyelmet Domokos László. Ezt egy stagnálási periódus követte, majd 2014 elejétől kezdve ismét jelentősen emelkedtek a kedvezményt igénybevevők száma. Részben a lassúbb felfutás következtében az adókedvezmények hatásaként az egész évre becsült 153 milliárd forintos bevétel-kiesés csak 115 milliárd forint lett 2013-ban.

3. számú ábra

Domokos László hangsúlyozta, hogy a költségvetést érintően nemcsak az a kockázat, hogy a hiány vagy az államadósság meghaladja a tervezett mértéket, hanem a hiánycélok tartása érdekében hozott intézkedéseknek lehet növekedési kockázata is. „Egyfelől arra gondolok, hogy egyes adók vagy díjak emelése visszafogja a gazdaság teljesítményét. Másfelől az évközi kiigazító intézkedéseknek (például a költségvetési zárolásoknak, vagy a kötelezettségvállalással lekötött maradványok felhasználása korlátozásának) gyakran vannak negatív következményei. Például a szállítók nem jutnak időben a pénzükhöz, vagy elmaradnak olyan megrendelések, amelyekbe a potenciális szállítók már komoly összegeket befektettek. A túlbiztosításra törekvésnek komoly költségei, veszteségei vannak. Ezt akkor is szükséges hangsúlyozni, ha e költségek egy része közvetlenül nem jár költségvetési kiadásokkal, hanem a vállalkozásoknál okoz veszteséget, és bizonytalan tervezési környezetet teremt a gazdasági szereplők számára" - fogalmazott az ÁSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a prognózis változásából adódó, a gazdálkodási környezetet átalakító évközi beavatkozásokat, de azok kikényszerítését is.

Domokos László rámutatott arra, hogy bizonytalan gazdasági környezetben bár szükség van fokozott óvatosságra, az azonban véleménye szerint már egyáltalán nem mindegy, hogy a nagyobb biztonságot a kormányzat rugalmas és átlátható tartalékolási rendszerrel teremti-e meg, vagy megfelelő információk hiánya, esetleg a változó prognózisok miatt puffert képez olyan bizonytalanságok kezelésére, amelyeket előre lehetett volna látni. Az ÁSZ Elnöke három ilyen példát emelt ki.

Az első példájában az önkormányzati alrendszer egyenlegének alakulását mutatta be. Ez jó esetben 100 milliárd forint többlet, rossz esetben 100 milliárd forint hiány - fogalmazott. Látszólag nem nagy összegekről van szó, de a kettő közötti 200 milliárd forintos különbség a GDP közel 0,7 százaléka. Éppen elég ahhoz, hogy a hiánycél és az adósságszabály ne teljesüljön, ha a tényleges egyenleg a tervezett többlethez képest hiányt mutat - hangsúlyozta az elnök. Az elmúlt két évben az önkormányzati alrendszer egyenlege a tervezettnél lényegesen kedvezőbben alakult, ami hozzájárult ahhoz, hogy a hiány az államháztartás egészének szintjén a tervezettnél számottevően kisebb lett. Ha ezt előre lehetett volna biztosan tudni, akkor a kormányzat előre hozhatott volna olyan kifizetéseket, amelyek most a 2014. évet terhelik. Az önkormányzati alrendszer egyenlege nem máról-holnapra változik. Következésképpen egy naprakész, pontosabban „hónapra kész", azaz az önkormányzati folyamatokról havonta megbízható képet adó információs rendszer megléte esetén az önkormányzati alrendszer év végi hiányával kapcsolatos bizonytalanságot tízmilliárdos nagyságrendről milliárdos nagyságrendre lehetne mérsékelni - mondta Domokos László.

„A másik, szintén nem sorscsapásszerű kockázat az, hogy az Európai Uniótól mikor érkeznek be az esedékes támogatási részletek, amelyek szintén százmilliárdos nagyságrendűek. Ha az év végén, akkor az javítja, ha csak a következő év elején, akkor az rontja az állam-adósságmutatót. Indokolt lenne - kiszámíthatóbb ütemezéssel - ezt a kockázatot is minimálisra mérsékelni" - fejtette ki az ÁSZ elnöke.

„A harmadik sajátos kockázatot az ún. felülről nyitott, azaz külön engedély nélkül is túlléphető költségvetési előirányzatok képezik." - mondta Domokos László. Ezek teljes összege nagyságrendileg 3000 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a központi költségvetés kiadási főösszegének közel egyötödét kitevő előirányzatokról nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora lesz az év végén a felhasználásuk. Az elmúlt években ezeket az előirányzatokat megfelelő ráhagyással tervezték meg, ezért a felülről nyitottsággal járó kockázat nem okozott tényleges költségvetési túllépést.

Sőt, 2013-ban összességében 56 milliárd forinttal kevesebbet használtak fel az előirányzott összegnél, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnik. - mondta az ÁSZ elnöke. „Ha azonban jobban belegondolunk ennek a közgazdasági tartalmába, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy volt egy 56 milliárd forintos „ráhagyás" szebb kifejezéssel „rejtett tartalék" a költségvetésben." - mutatott rá a KT tagja arra, hogy ily módon a tartalék valódi szerepét nem tudta betölteni, mivel nem transzparens és rugalmasan felhasználható módon állt rendelkezésre. Ahelyett, hogy csökkentette volna, növelte a bizonytalanságot. Az ÁSZ elnöke a konferencia hallgatóságának bejelentette, hogy a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezését megalapozó ellenőrzés során az ÁSZ tételesen meg fogja vizsgálni, hogy melyik előirányzatok esetében mi indokolja a „felülről nyitott" kezelési módot.

Domokos László nyomatékosította, hogy a következő években várhatóan 50-100 milliárdos összegeken múlik majd, hogy az államadósság-mutatót sikerül-e mérsékelni vagy sem. Ezért „egyáltalán nem mindegy, hogy e vékony jégen való egyensúlyozást egy jól működő tartalékolási és egy megbízható államháztartási információrendszer képes lesz-e segíteni" - fogalmazott. Ha nem, akkor a költségvetési kockázatok kezelésére a túlbiztosítást, a költségvetési folyamatokba való évközi beavatkozást kell majd eszközként alkalmazni. Ez pedig - ahogy arra a Költségvetési Tanács többször is felhívta a figyelmet - növekedési veszteségekkel jár - húzta alá az ÁSZ elnöke.

Milyen kockázatokat lát az ÁSZ 2014-ben?

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2014. év első félévében elérte az éves előirányzat 82,6%-át - szögezte le Domokos László. Az elmúlt évekhez hasonlóan a bevételek és a kiadások az év első felében eltérő nagyságban teljesültek, a tervezett központi költségvetési bevételek 46,9%-a folyt be június végéig, miközben kiadások az időarányos teljesítést meghaladva 51,3%-ot tettek ki. Jelentősebb elmaradást az ÁFÁ-nál, a jövedéki adónál, valamint a KATA-nál és a KIVA-nál lát az ÁSZ. Ez utóbbiak azzal függnek össze, hogy ebben az évben sem emelkedett olyan arányban e vállalkozói kisadókat választók száma, mint amilyen felfutással a kormányzat számolt. Ez viszont azt jelenti, hogy többen maradtak a hagyományos adórendszerekben. Ez a hatás pedig kimutatható a szociális hozzájárulási adó és az EVA időarányost lényegesen meghaladó bevételeiben. Domokos László elmondta, hogy a központi költségvetési bevételek és a kiadások közötti olló a II. félévben várhatóan záródik. Az ÁSZ számításai szerinti legkedvezőtlenebb esetben a költségvetési hiány 61 milliárd forinttal lesz rosszabb a tervezettnél. Ezt az egyenlegromlást azonban az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintos tartaléka képes kiegyenlíteni - fogalmazott az elnök.

"A GDP-arányos államadósság Alaptörvényben előírt csökkenésének tekintetében a Költségvetési Tanácsban nagyobb kockázatot láttunk, mivel a költségvetés jelentős új kiadási tételei - köztük az eredeti előirányzatokban még nem szereplő 152 milliárd forintot kitevő állami részesedésvásárlások - az EDP-hiány számításakor nem kerülnek figyelembevételre, a pénzforgalmi hiányt és ezen keresztül az államadósságot azonban növelik. Ezért megítélésünk szerint e kiadási tételeknek az eredeti előirányzatot meghaladó teljesítését az Országvédelmi Alap fel nem használásával, esetleg - a második félévi folyamatok alakulásától függően - más folyó kiadások visszafogásával, a kincstári számlaállomány szükséges mértékű csökkentésével, esetleg bevételek növelésével ellentételezni szükséges" - mutatott rá a KT tagja.

Milyen kockázatokat látunk a következő néhány évben?

A következő néhány év sajátos kockázata, hogy a magyar gazdaságot jellemző makrogazdasági mutatók nem azonos mértékben javulnak, a gazdasági növekedés beindult - mondta el Domokos László. A rekordmértékben alacsony infláció következtében azonban a nominális GDP növekedési üteme alig haladja meg a reál GDP dinamikáját, ezért az államadósság-mutató nevezője csak lassan emelkedik. Az alapkamat nagyarányú csökkentését az államadósság kamatszintje - az államadósság összetétele következtében - csak fokozatosan követi. A forint árfolyama pedig még az elmúlt hónapokban is jelentősen gyengült, következésképpen az államadósság összege továbbra is dinamikusan nő - mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Mindez azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés beindulása és az EU módszertan szerint számított hiánynak a GDP három százaléka alatt tartása önmagában még nem jár a GDP-arányos államadósság mérséklésével - szögezte le. Ebben a helyzetben kulcskérdéssé válik az adósságszolgálati költségek mérséklése. „Ezért üdvözüljük a Magyar Nemzeti Banknak azt a kezdeményezését, amely a kéthetes MNB-kötvények rendszerének átalakításával pótlólagos keresletet teremt az államkötvények piacán" - mondta Domokos László. Megjegyezte, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználására elsőként az ÁSZ 2013 januárjában megjelent tanulmánya hívta fel a figyelmet.

Összegzésként az ÁSZ elnöke kiemelte, hogy a magyar gazdaság és a magyar költségvetés egy nehéz, de sikeres konszolidációs szakaszon van túl. Ettől kezdve azonban véleménye szerint nem könnyebb, hanem sok tekintetben nehezebb lesz az államadósság-mutató folyamatos mérséklése, hiszen egy elért eredményt általában verejtékesebb folyamatosan tovább javítani, mint egyszeri erőfeszítéssel kimászni a gödörből.

Domokos László nyomatékosította, hogy szisztematikus munkára van szükség, amely minden költségvetési kiadáshoz mérhető célokat rendel, és aztán ellenőrzi is e célok teljesülését. A másik fontos teendőként egy olyan rugalmas tartalékolási rendszer kialakítását emelte ki, amely jelentős túlbiztosítás nélkül is képes a költségvetési kockázatokat egész évben kezelni, és az államadósság-mutatót - nagy kilengések nélkül - csökkenő pályán tartani.

...

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács által szervezett konferencián tartott előadást Budapesten, 2014. júlis 17-én